Fotó: Agerpres
A kétkamarás bukaresti parlament szerdai együttes ülésén szavaznak a képviselők és szenátorok arról a bizalmatlansági indítványról, amellyel a támogatás nélkül maradt, de távozni nem hajlandó Sorin Grindeanu miniszterelnököt akarja eltávolítani tisztségéből a szociálliberális kormánykoalíció.
2017. június 21., 07:002017. június 21., 07:00
A kormány menesztéséhez minősített többség, vagyis – nem a jelen lévők, hanem – a törvényhozók összlétszáma többségének, vagyis legalább 233 törvényhozónak a támogató szavazata szükséges. A kabinet leváltása szempontjából lényegtelen, hogy lesznek-e ellenszavazatok, vagy tartózkodók.
Bukarestben azt követően alakult ki kormányválság, hogy a két koalíciós párt – a parlamenti mandátumok több mint 47 százalékával rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) és a mandátumok kevesebb mint 6 százalékával rendelkező Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva múlt héten megvonta bizalmát a januárban beiktatott Sorin Grindeanu kormányától. Augustin Jianu távközlési miniszter kivételével a kormány valamennyi minisztere beterjesztette lemondását, de még egyiküket sem mentette fel tisztségéből Klaus Johannis államfő.
A kormányfő azzal érvel, hogy eltávolításával ismét a párt politikai ellenfelét, a jobboldali Klaus Johannis államfőt hozzák helyzetbe, akit semmi sem kötelez arra, hogy elfogadja a PSD következő kormányfőjelöltjét. A lázadó kormányfő mellé állt a jelenleg mellőzött, a mostani pártvezetéssel nyílt konfliktusban lévő Victor Ponta volt miniszterelnök is, aki Dragnea ellen próbálja lázítani szociáldemokrata képviselőtársait. A PSD vezetése mindkettőjüket kizárta a PSD-ből, ennek jogosságát azonban az érintettek vitatják.
Mivel a kormányfőt csak a parlament foszthatja meg mandátumától, a PSD–ALDE-koalíció kénytelen volt bizalmatlansági indítványt beterjeszteni saját miniszterelnöke ellen. A jobbközép ellenzéki pártok élesen bírálják a PSD-t, amiért „a párton belüli klánok" belharcát „a parlament kupolája alá hozta", és úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a szavazásán. A szociálliberális kormánykoalíció így nem remélhet támogatást kegyvesztett miniszterelnöke leváltásához az ellenzéktől, de még az RMDSZ-től sem, amellyel a tavaly decemberi parlamenti választások után parlamenti együttműködésről kötött megállapodást.
Az RMDSZ eredetileg nem zárkózott el attól, hogy döntő módon befolyásolja a PSD-n belüli konfliktus kimenetelét és megpróbálta a magyar közösség érdekeinek érvényesítésére kihasználni a kormányválságot. Az ellenzéki pártok és a román sajtó azonban magyarellenes hangulatkeltéssel reagáltak az egyezkedések hírére, a nemzeti érdekek elárulásával megvádolt kormánykoalíció pedig levette a napirendről azokat az RMDSZ-törvénytervezeteket, amelyeket az RMDSZ-támogatás reményében hétfőn és kedden megsürgetett. A szövetség képviselőházi és szenátusi frakciójának együttes ülése kedden egyhangúlag úgy döntött, a szövetség törvényhozói nem vesznek részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán.
A szociálliberális koalíciónak (Ponta és az ALDE néhány két korábban kizárt képviselője nélkül) elvileg 11-gyel több törvényhozója van, mint amennyi Grindeanu megbuktatáshoz szükséges, de nem biztos, hogy a Grindeanu–Ponta-páros lázítása közepette valamennyiükre számíthat. Nagy kérdőjel, hogy a nem magyar kisebbségi frakció 17 tagja hogyan voksol. A kisebbségi képviselők mindegyike ugyanis saját belátása szerint, titkosan szavaz, a frakciónak nincs egységesen felvállalt álláspontja. Ilyen körülmények között néhány szavazaton múlhat majd az, hogy tisztségben marad vagy megbukik szerdán a hivatalosan még tisztségben lévő, valójában a működőképesség határára került Grindeanu-kormány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította a bukaresti ítélőtábla annak a 17 éves romániai diáknak a kiadatását, akit az Egyesült Államokban azzal vádolnak, hogy több száz bombafenyegetést küldött amerikai intézményeknek, illetve kiskorú lányokat vett rá erőszakos cselekményekre.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje 52 százalékkal vezet a 48 százalékon mért Nicușor Dannal szemben az elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt a CURS közvélemény-kutató kedden ismertetett felmérése szerint.
Nem zárta ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) első alelnöke, hogy a párt ellenzékből támogasson egy kisebbségi kormányt, de leszögezte: előbb megvárják az elnökválasztás vasárnapi második fordulójának az eredményét.
A román belügyminisztérium Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet kedden, hogy a közösségi médiában egy romániai merényletről szóló videós álhír terjed.
Hosszas hallgatás után üzenetet tett közzé Călin Georgescu, a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, ám nem buzdított egyértelműen arra, hogy az emberek az őt „helyettesítő” George Simionra szavazzanak.
Kedden elkezdődött a másodikosok országos képességfelmérője az anyanyelv és irodalom tantárggyal.
Teljesen eltűnt a különbség a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott két jelölt, George Simion és Nicușor Dan között, olyannyira, hogy fej-fej mellett, egyenlő támogatottsággal állnak – legalábbis ez áll az AtlasIntel friss felmérésében.
Közleményben fejezte ki aggodalmát az Országos Audiovizuális Tanács (CNA), miután George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és a szélsőjobboldal államfőjelöltje tudtukon kívül lefilmezte a Digi 24 újságíróit, és sértegette is őket.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak az USR parlamenti képviselői, miután George Simion, az AUR elnökjelöltje azt állította a blogján, hogy kritikusai „zavart elméjű” és „irracionális” emberek.
Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely értelmében a köztisztséget betöltő pedagógusok legtöbb öt egymást követő éven át tarthatják fent tanári állásukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!