Fotó: Pál Árpád
Románia mintegy ötmillió nyugdíjasából csak negyvenezren kapnak üdülőjegyet valamely fürdőhelyiségbe 2021-ben – jelentette be szerdán a Fürdőturisztikai Munkáltatói Szövetség (OPTB) elnöke.
2021. május 06., 12:212021. május 06., 12:21
Az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozó Nicu Rădulescu azt mondta: az „Isten adta természetes gyógyulási lehetőségekre” minden korábbinál nagyobb szükség lenne. „A gyógyvizek, termálvizek, sós vizek, jódozott vizek, iszap, tőzeg és egyéb gyógyító tényezők sokkal inkább elérhetőek az egyszerű ember számára, mert olcsóbbak, de nem utolsó sorban hatékonyabbak is. Sajnos, ebben az évben a társadalombiztosítási költségvetés, amely magában foglalja a nyugdíjasok költségvetését is, akik egy résztámogatott rendszerben járnak gyógyfürdőkbe, azaz a költségek felét fizetik, rendkívül alacsony.
A költségvetés kevés, az embereknek nincs annyi pénzük, hogy megengedhessék maguknak, hogy gyógyfürdőkbe járjanak, pedig ez létfontosságú lenne számukra” – hangsúlyozta az elnök.
Hozzátette: Románia volt az első ország Európában, amelynek sikerült a világjárvány kapcsán kidolgoznia a gyógyfürdőkezelésekre vonatkozó orvosi protokollt, de a hatóságok által bevezetett korlátozások miatt a vállaltok nem sokáig tudták alkalmazni azt.
„Tudományosan kimutatták, hogy a gyógyfürdők fokozzák az immunitást. És mit is csinál ez a vírus valójában? Ott rombol, ahol az immunitás gyenge, és ha már tudunk profilaxist végezni, tudunk post-Covid kezeléseket végezni, miért is ne tennénk meg? A gyógyfürdőkben Európa-szerte Covid utáni felépülési programokat indítottak, vannak olyan országok, mint Horvátország például, amelyek kormányzati programokkal finanszíroznak ilyen kezeléseket, azaz a gyógyturizmuson keresztül segítik az embereket egészségük megőrzésében és immunitásuk erősítésében” – magyarázta Rădulescu.
Úgy véli: természetes potenciálja ellenére Románia gyógyfürdői ágazata elmarad az olyan országoktól, mint Bulgária, amely sokkal jobban odafigyel a turizmus ezen ágára. Számítás szerint a fürdőturizmus napi egymillió euró veszteséget 'termel', ezért állami segítség nélkül aligha maradhatnak fenn az ágazatban dolgozó cégek.
Új, kétszer három sávos autópálya építését tervezik Bukarest és Giurgiu között, amely a várakozások szerint jelentősen javítja majd a közlekedést a térségben.
Egy 19 éves fiatalember meggyilkolásával gyanúsítanak egy 17 éves Máramaros megyei fiút.
Egy ember életét vesztette szombaton egy robbanásban, amely az A7-es autópálya munkatelepén történt, a Prahova megyei Dumbrava település térségében.
Az év első kilenc hónapjában a rendőrök 10 246 ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki, amelyek közül 4133-ból bírósági távoltartási végzés lett – számolt be szombaton a Román Rendőrség.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte pénteken a bukaresti ítélőtábla Marta Dalida Achimet, a tisztségéből felfüggesztett ügyvédnőt, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
A tanügyminisztérium 70 303 568 eurót különített el az egyetemi épületek korszerűsítésére és új bentlakások építésére az országos helyreállítási alapból finanszírozott két projekt keretében – jelentette be pénteken a szaktárca.
Vasárnap véget ér az egyhetes vakáció, hétfőn elkezdődik a 2024–2025-ös tanév második modulja.
A Román Posta megkezdte pénteken a novemberi nyugdíjak kiosztását – közölte az intézmény.
Klaus Iohannis államfő pénteken kihirdette a törvényt, amely szerint a román állam a hozzátartozók kérésére 5000 euróig terjedően köteles fedezni a külföldön elhunyt román állampolgárok hazaszállításának költségeit.
Az állami ingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) eddig áfa nélkül 13,8 millió lejt – több mint négymillió eurót – fizetett ki annak a bukaresti luxusvillának a felújítására, amelyet a gyanú szerint Klaus Iohannis államfő használhat majd.
szóljon hozzá!