Mikor választunk? A koalíciós vezetők két szeptemberi időpontot jelöltek meg
Fotó: Beliczay László
Felszólította Marcel Ciolacu miniszterelnök a pénteki kormányülésen Cătălin Predoiu belügyminisztert, hogy dolgozza ki az államfőválasztás időpontjára vonatkozó rendelettervezetet.
2024. június 21., 10:572024. június 21., 10:57
„A kormánykoalíció döntései alapján felkérem Cătălin Predoiu miniszterelnök-helyettest és belügyminisztert, hogy készítse elő az elnökválasztásról szóló kormányhatározat tervezetét” – mondta Ciolacu.
– tette hozzá.
A bejelentés előzménye, hogy csütörtökön a koalíciós vezetők ismét összeültek, hogy a sikertelen szerda esti egyeztetés után megállapodjanak az elnökválasztás dátumáról, és akkor állapodtak meg arról, hogy a két szeptemberi időpont közül választanak majd.
Mint arról beszámoltunk, a vita annak nyomán pattant ki, hogy a PNL felvetette: az előzetesen rögzített szeptember helyett később, akár a novemberben esedékes parlamenti választásokkal azonos időpontban kellene megtartani az államfőválasztást.
Szociáldemokrata források a HotNews portálnak arról beszéltek: nem lenne korrekt a választási folyamatban érinettek számára, ha módosítanának az időponton, ezért arra kérték a liberálisokat, hogy még gondolkozzanak egy-két napig az ügyön.
A PNL arra hivatkozik, hogy ha az eredetileg tervezett szeptember 15-i időpontban tartanák meg az elnökválasztás első fordulóját, az megzavarná a tanévkezdést, másrészt az Állandó Választási Hatóságnak (AEP) több ideje lenn felkészíteni a választási bizottságok tagjait, így elkerülhetőek lennének a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választásokon tapasztalt rendellenességek.
Az értesülések szerint ugyanakkor
A PNL szavazói ugyanis jobbára városi, középosztálybeli polgárok, akik a szeptemberim időszakban általában valahol külföldön nyaralnak, így nem foglalkoznak a választásokkal.
A PSD szavazótábora ugyanakkor inkább vidéki, szerényebb anyagi lehetőségű emberekből áll, ráadásul sokkal jobban is mozgósítható.
Kiszivárgott források szerint
A PNL azonban erre az esetre kilátásba helyezte a kilépését a kormányból.
Nem sikerült megállapodásra jutnia a bukaresti kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) arról, mikorra tűzzék ki az idén esedékes államfőválasztás időpontját.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Június 6-án, pénteken ismét megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be csütörtökön a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
A tárgyalásokon részt vevő valamennyi párt, tehát a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ is részt kíván venni az új kormányban – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan.
Beidézték pénteken 10 órára Călin Georgescut a legfőbb ügyészségre, hogy tudomására hozzák a bűnügyi felügyelete meghosszabbítását annak a büntetőeljárásnak a keretében, amelyben hat bűncselekménnyel gyanúsítják.
Cáfolta Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke azokat az értesüléseket amelyek szerint a kormányalakítási tárgyalásokon megszületett volna a megállapodás a pártok között a leendő kormány szerkezetéről.
Ciprian Șerban, a képviselőház szociáldemokrata párti elnöke szerdán kijelentette, az utóbbi időben összesen tíz független törvényhozó, hét képviselő és három szenátor csatlakozott a PSD frakcióihoz.
Szép számmal szervezett be kiskorúakat, iskolásokat is a Szekuritáté 1980 és 1989 között, hogy besúgókká váljanak a Ceauşescu-korszak végén.
Románia felnőtt lakosságának több mint harmada részben, vagy teljes mértékben funkcionálisan analfabéta, a matematikai alapkészségek terén pedig a 40 százalékot közelíti az elégtelen kompetenciákkal rendelkezők aránya egy felmérés szerint.
szóljon hozzá!