Mikor választunk? A koalíciós vezetők két szeptemberi időpontot jelöltek meg
Fotó: Beliczay László
Felszólította Marcel Ciolacu miniszterelnök a pénteki kormányülésen Cătălin Predoiu belügyminisztert, hogy dolgozza ki az államfőválasztás időpontjára vonatkozó rendelettervezetet.
2024. június 21., 10:572024. június 21., 10:57
„A kormánykoalíció döntései alapján felkérem Cătălin Predoiu miniszterelnök-helyettest és belügyminisztert, hogy készítse elő az elnökválasztásról szóló kormányhatározat tervezetét” – mondta Ciolacu.
– tette hozzá.
A bejelentés előzménye, hogy csütörtökön a koalíciós vezetők ismét összeültek, hogy a sikertelen szerda esti egyeztetés után megállapodjanak az elnökválasztás dátumáról, és akkor állapodtak meg arról, hogy a két szeptemberi időpont közül választanak majd.
Mint arról beszámoltunk, a vita annak nyomán pattant ki, hogy a PNL felvetette: az előzetesen rögzített szeptember helyett később, akár a novemberben esedékes parlamenti választásokkal azonos időpontban kellene megtartani az államfőválasztást.
Szociáldemokrata források a HotNews portálnak arról beszéltek: nem lenne korrekt a választási folyamatban érinettek számára, ha módosítanának az időponton, ezért arra kérték a liberálisokat, hogy még gondolkozzanak egy-két napig az ügyön.
A PNL arra hivatkozik, hogy ha az eredetileg tervezett szeptember 15-i időpontban tartanák meg az elnökválasztás első fordulóját, az megzavarná a tanévkezdést, másrészt az Állandó Választási Hatóságnak (AEP) több ideje lenn felkészíteni a választási bizottságok tagjait, így elkerülhetőek lennének a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választásokon tapasztalt rendellenességek.
Az értesülések szerint ugyanakkor
A PNL szavazói ugyanis jobbára városi, középosztálybeli polgárok, akik a szeptemberim időszakban általában valahol külföldön nyaralnak, így nem foglalkoznak a választásokkal.
A PSD szavazótábora ugyanakkor inkább vidéki, szerényebb anyagi lehetőségű emberekből áll, ráadásul sokkal jobban is mozgósítható.
Kiszivárgott források szerint
A PNL azonban erre az esetre kilátásba helyezte a kilépését a kormányból.
Nem sikerült megállapodásra jutnia a bukaresti kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) arról, mikorra tűzzék ki az idén esedékes államfőválasztás időpontját.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
szóljon hozzá!