Liviu Dragnea a törvényről: nem tudom, hogy, de más országokban lehetséges az ilyesmi
Fotó: PSD
Liviu Dragnea, a kormányzó PSD és a képviselőház elnöke szerint szükséges egy olyan törvény, amely révén szankcionálhatóak lennének azok, akik külföldön „lejáratják” Romániát.
2018. március 14., 10:022018. március 14., 10:02
Törvényt akar a Romániát külföldön „lejáratók” ellen Liviu Dragnea. A kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn este a România TV-nek nyilatkozva beszélt erről.
mivel ezek az emberek, mint Monica Macovei és egyéb európai parlamenti képviselők, akik hazudoznak a saját hazájukról, akik lejáratják a saját hazájukat, sok kárt okoznak, ami miatt elveszítjük a szuverenitásunkat, a méltóságunkat, a tiszteletet, és nem nyerünk semmit sem cserébe” – hangoztatta Dragnea.
A politikus szerint olyan törvényre van szükség, amely lehetővé teszi a román állam számára, hogy „helyreállítsa ezeket a dolgokat”. „Nem tudom hogy, de más országokban lehetséges az ilyesmi. Az ember nem lehet közönyös és inaktív. Önöknek jól esik, ha az országunkról hazugságokat terjesztve ennyi rossszat mondanak? Hogy hazugságokat mondjanak? Nem bűncselekményről beszélek, de valakinek fizetnie kell.
– mutatott rá Dragnea.
Lapunk kíváncsi volt arra, hogyan érintheti egy ilyen törvény a romániai kisebbségi helyzettel kapcsolatos, külföldön elhangzó bírálatokat, hiszen
Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának romániai betartásáról készült, az Európa Tanácshoz benyújtott hivatalos jelentéshez csatolt árnyékjelentést készítő munkacsoportot vezette, a Krónikának elmondta: az árnyékjelentések szerzőit elvileg nem fenyegetheti ilyen veszély.
„Amennyiben elfogadnák a törvényt, dikerkt módon nem befolyásolná az ilyen folyamatokat, mivel nemzetközi dokumentumok rögzítik, hogy az ilyen témákban ki kell kérni a civil szféra véleményét is. És persze az is egyértelmű, hogy mindenkinek jogában áll hangot adni a véleményének. Ha azonban ez valamiért problémás, akkor a nemzetközi szerződések arra is lehetőséget adnak, hogy az árnyékjelentések szerzői megőrizhessék a névtelenségüket. Sőt amennyiben a jelentés készítői olyan országban élnek, ahol veszélyben van a szólásszabadság, még azt is kérhetik, hogy ne is hozzák teljes egészében nyilvánosságra az árnyékjelentést” – mutatott rá Toró.
– szögezte le a Krónikának Toró Tibor, aki azt is hozzátette: nem hiszi, hogy a kormány tényleg meg merné lépni, hogy elfogadtasson egy ilyen törvényt. Balogh Levente
Dragnea: megfojtja Romániát a párhuzamos állam
A PSD elnöke a kormánypártok kommunikációs stratégiáját folytatva ismét a „párhuzamos állam” negatív hatásairól beszélt. Dragnea szerint a párhuzamos állam olyan polip, amely megfojtotta Románia fejlődését, Klaus Johannis államfő pedig egyike a rendszer kedvezményezettjeinek. Úgy vélte ugyanakkor, hogy nem világos, miért érzi úgy az államfő, hogy védelmet kell nyújtania a párhuzamos állam egyes részeinek.
„Annyi rosszat tettek és tesznek, hogy ez már nem maradhat büntetlenül. A párhuzamos állam egyének olyan, sajnos nagy csoportja, elképzelhetetlen leágazásokkal, amely törvénytelenül és illegitim módon gyakorolja az államhatalmat, átvéve a demokratikus úton megválasztott legitim hatalom helyét" – mutatott rá Dragnea.
A politikus szerint a párhuzamos államhatalmat a titkosszolgálatok, az ügyészek egy része, a kormányőrség tagjai, pénzügyőrök, adóellenőrök, rendőrök, vámosok és a magánszféra képviselői alkotják. Úgy vélte, ez a csoport nem csupán a fejlődést akadályozta, de embereket tett tönkre, vetett börtönbe, bűnözőket hagyott futni, idegen érdekeket szolgált, a románokkal szemben külső gazdasági érdekeket védett, és pártok belső választásaiba, valamint az országos választásokba, a kormányalakításba is beavatkozott, emellett bűnvádi dossziékat fabrikál vagy nyomozásokat zárat le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia 350 millió eurót veszített el, amelyet gátak, víztározók és árvízvédelmi beruházások megvalósítására hívhatott volna le az Európai Unió helyreállítási alapjából.
Rövid beavatkozás után eloltották a tűzoltók a vasárnap délután egy személyszállító vonat egyik kocsijában kiütött tüzet – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Viharok várhatók vasárnap estétől hétfő reggelig a Bánságban, a Körösvidéken, Máramarosban, Erdély északnyugati részében és az Erdélyi-szigethegységben, míg a déli megyékben kánikulára lehet számítani vasárnap és hétfőn.
A fogyasztóvédelmi felügyelők ezen a héten 800 ezer lejre róttak ki bírságokat a tengerparton és elrendelték 29 vállalkozás tevékenységének leállítását az ellenőrzések alatt tapasztalt hiányosságok orvoslásáig.
Radu Miruță gazdasági miniszter szombat délután megérkezett a helyzet felmérésére a kudzsiri fegyvergyárba, amelynek lőszercsarnokában tűz pusztított a szombatra virradó éjszaka.
Romlott és válságosra fordult az állapota a bukaresti Agrippa Ionescu kórház intenzív osztályán kezelt Ion Iliescunak – közölték szombaton az egészségügyi intézmény képviselői.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter péntek este lemondásra szólította fel a bukaresti Floresca sürgősségi kórház égési sérülteket kezelő osztályának vezetőjét.
A bírák és ügyészek nettó fizetésének 70 százalékát kitevő nyugdíj – körülbelül 11 309 lej – nem elegendő a megélhetéshez – vélekedik a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache.
Robbanások által kövezett tűz ütött ki péntekről szombatra virradó éjjel 1 óra körül Kudzsir város két fegyvergyárának egyikében, egy 700 négyzetméteres lőszercsarnokban.
Alina Corbunak, a legfelsőbb bíróság elnökének mandátuma pénteken megszűnt, miután a bíró nyugdíjba vonult. Corbu nyugdíjazási kérését pénteken írta alá több mint 70 más nyugdíjkérelemmel együtt Nicușor Dan államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!