Liviu Dragnea a törvényről: nem tudom, hogy, de más országokban lehetséges az ilyesmi
Fotó: PSD
Liviu Dragnea, a kormányzó PSD és a képviselőház elnöke szerint szükséges egy olyan törvény, amely révén szankcionálhatóak lennének azok, akik külföldön „lejáratják” Romániát.
2018. március 14., 10:022018. március 14., 10:02
Törvényt akar a Romániát külföldön „lejáratók” ellen Liviu Dragnea. A kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn este a România TV-nek nyilatkozva beszélt erről.
mivel ezek az emberek, mint Monica Macovei és egyéb európai parlamenti képviselők, akik hazudoznak a saját hazájukról, akik lejáratják a saját hazájukat, sok kárt okoznak, ami miatt elveszítjük a szuverenitásunkat, a méltóságunkat, a tiszteletet, és nem nyerünk semmit sem cserébe” – hangoztatta Dragnea.
A politikus szerint olyan törvényre van szükség, amely lehetővé teszi a román állam számára, hogy „helyreállítsa ezeket a dolgokat”. „Nem tudom hogy, de más országokban lehetséges az ilyesmi. Az ember nem lehet közönyös és inaktív. Önöknek jól esik, ha az országunkról hazugságokat terjesztve ennyi rossszat mondanak? Hogy hazugságokat mondjanak? Nem bűncselekményről beszélek, de valakinek fizetnie kell.
– mutatott rá Dragnea.
Lapunk kíváncsi volt arra, hogyan érintheti egy ilyen törvény a romániai kisebbségi helyzettel kapcsolatos, külföldön elhangzó bírálatokat, hiszen
Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának romániai betartásáról készült, az Európa Tanácshoz benyújtott hivatalos jelentéshez csatolt árnyékjelentést készítő munkacsoportot vezette, a Krónikának elmondta: az árnyékjelentések szerzőit elvileg nem fenyegetheti ilyen veszély.
„Amennyiben elfogadnák a törvényt, dikerkt módon nem befolyásolná az ilyen folyamatokat, mivel nemzetközi dokumentumok rögzítik, hogy az ilyen témákban ki kell kérni a civil szféra véleményét is. És persze az is egyértelmű, hogy mindenkinek jogában áll hangot adni a véleményének. Ha azonban ez valamiért problémás, akkor a nemzetközi szerződések arra is lehetőséget adnak, hogy az árnyékjelentések szerzői megőrizhessék a névtelenségüket. Sőt amennyiben a jelentés készítői olyan országban élnek, ahol veszélyben van a szólásszabadság, még azt is kérhetik, hogy ne is hozzák teljes egészében nyilvánosságra az árnyékjelentést” – mutatott rá Toró.
– szögezte le a Krónikának Toró Tibor, aki azt is hozzátette: nem hiszi, hogy a kormány tényleg meg merné lépni, hogy elfogadtasson egy ilyen törvényt. Balogh Levente
Dragnea: megfojtja Romániát a párhuzamos állam
A PSD elnöke a kormánypártok kommunikációs stratégiáját folytatva ismét a „párhuzamos állam” negatív hatásairól beszélt. Dragnea szerint a párhuzamos állam olyan polip, amely megfojtotta Románia fejlődését, Klaus Johannis államfő pedig egyike a rendszer kedvezményezettjeinek. Úgy vélte ugyanakkor, hogy nem világos, miért érzi úgy az államfő, hogy védelmet kell nyújtania a párhuzamos állam egyes részeinek.
„Annyi rosszat tettek és tesznek, hogy ez már nem maradhat büntetlenül. A párhuzamos állam egyének olyan, sajnos nagy csoportja, elképzelhetetlen leágazásokkal, amely törvénytelenül és illegitim módon gyakorolja az államhatalmat, átvéve a demokratikus úton megválasztott legitim hatalom helyét" – mutatott rá Dragnea.
A politikus szerint a párhuzamos államhatalmat a titkosszolgálatok, az ügyészek egy része, a kormányőrség tagjai, pénzügyőrök, adóellenőrök, rendőrök, vámosok és a magánszféra képviselői alkotják. Úgy vélte, ez a csoport nem csupán a fejlődést akadályozta, de embereket tett tönkre, vetett börtönbe, bűnözőket hagyott futni, idegen érdekeket szolgált, a románokkal szemben külső gazdasági érdekeket védett, és pártok belső választásaiba, valamint az országos választásokba, a kormányalakításba is beavatkozott, emellett bűnvádi dossziékat fabrikál vagy nyomozásokat zárat le.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és államfőjelöltje, George Simion pénteken a Románia római főkonzulátusán kialakított szavazóhelyiségben szavazott az elnökválasztás első fordulójában.
Péntek délután 144 település összesen 29 463 háztartásában szünetelt az áramszolgáltatás, jelenleg 241 helyszínen zajlik az üzemzavarok elhárítása a télies időben – tájékoztatott Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Nyilvánosságra hozta a kormány a prioritást élvező közmunkálatok listáját: zömében közúti és vasúti – Erdélyt is érintő – infrastrukturális fejlesztésekről van szó, de 13 sportlétesítmény építése is bekerült a lajstromba.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke fej-fej mellett áll az elnökválasztás második fordulójába jutást jelentő második helyért zajló küzdelemben egy friss felmérés szerint.
Tizenhárom megye összesen 20 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
Országszerte leállt péntek reggel az autók műszaki vizsgáztatása (ITP).
Marcel Ciolacu elismerte, hogy három éve a fiával együtt utazott a nizzai Forma-1-es versenyre, de azt állítja, hogy ezt saját pénzén tette, nem a Nordis pénzén, még akkor, amikor az ingatlanbotrányba keveredett cég nem küszködött pénzügyi nehézségekkel.
A csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Bogdan Ivan kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős miniszter cáfolta a postahivatalok bezárásáról és az alkalmazottak tömeges elbocsátásáról szóló híreszteléseket.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is tagja a Marcel Ciolacu miniszterelnököt pénteki magyarországi munkalátogatására elkísérő delegációnak.
Romániai fejlesztésű drónok gyártásáról fogadott el memorandumot csütörtöki ülésén a kormány – számolt be Radu Oprea gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!