Pénzbe kerül. Hollandia közel hatmillió eurós kártérítést fizethet Romániának, ha nem kerülnek elő a dák műkincsek
Fotó: Drents Museum/Facebook
A román hatóságok nem kaptak semmilyen információt Hollandiától arról, hogy Románia milyen kártérítést kaphat az asseni Drents Múzeumból ellopott dák műkincsek után – jelentette ki Natalia Intotero művelődési miniszter pénteken.
2025. február 08., 11:362025. február 08., 11:36
„Nem kaptunk semmilyen információt a holland hatóságoktól, és a hollandiai nyomozás támogatásában érintett román minisztériumok munkáját koordináló válságstábon keresztül sem érkezett értesítés” – mondta Natalia Intotero a B1 televíziónak a dák műkincsekkel kapcsolatosan.
A miniszter elmondta, hogy
„Ma fogunk előállni egy olyan javaslattal, amellyel módosítjuk a kiállításokmegszervezésének feltételeit. A kormányhatározatot 15 napra nyilvános vitára bocsátjuk, ez alatt az idő alatt az intézmények véleményt nyilváníthatnak, de vitákat is fogunk tartani, ahová meghívjuk a terület összes szakemberét, hogy javaslatokat tegyenek a jogszabályi keret javítására” – mondta Intotero.
A Drents Múzeumból két héttel ezelőtt ellopott négy romániai aranykincs 5,8 millió eurójába kerülhet a holland államnak, ha a műtárgyakat nem sikerül visszaszerezni – jelentette az RTV Drenthe.
Mint arról beszámoltunk, a Drents Múzeumból két héttel ezelőtt ellopott négy román aranykincs 5,8 millió eurójába kerülhet a holland államnak, ha a műtárgyakat nem sikerül visszaszerezni.
Ebből valamivel több mint 9 millió eurót a holland kormány garantált. Ez azt jelenti, hogy lopás, a műtárgyak elvvesztése elvesztés vagy sérülés esetén a kormány részben felelős, és ki kell fizetnie a kárt. A múzeum biztosítása csak akkor lép életbe, ha a kár összege meghaladja a kormány által vállalt garanciáét.
Ha a román kincsek sérülten kerülnek elő, a kormány ezt is megtéríti.
Az, hogy a kormány átvállalja a részesedést kár vagy lopás esetén, azt jelenti, hogy a múzeumoknak kevesebbet kell fizetniük a biztosításért, így kedvezőbb áron tudnak kiállításokat szervezni. A Drents Múzeum esetében az RTV Drenthe televízió szerint 25-30 százalékot spórolt a kiállítás díjain.
Mint arról beszámoltunk, az asseni múzeumba szombat hajnalban hatoltak be a gyanúsítottak, miután a holland hatóságok beszámolója szerint robbantással áttörték az épület külső falát.
A rablás a Dacia! Arany és ezüst királysága című, a Román Nemzeti Történeti Múzeummal együttműködésben szervezett időszakos kiállítást célozta.
A kiállítási anyagát – 673 darab dák arany- és ezüsttárgyat – 18 romániai múzeumból szállították Hollandiába.
A Román Nemzeti Történeti Múzeum vezetése sajtótájékoztatón közölte, hogy
a rablás elkövetői a többi vitrint érintetlenül hagyták. Egy román szakembercsoport vasárnap reggel a holland városba utazott, hogy felmérje a kiállítási tárgyak állapotát és hazahozza őket.
Ernest Oberlander-Târnoveanu azóta menesztett múzeumigazgató elmondta: azért esett a választásuk a Drents Múzeumra, mivel ez a legrégebbi és legmodernebb holland régészeti közgyűjtemény, és számos nemzetközi hírű kiállítást szervezett kevésbé ismert kultúrák bemutatására.
Mint mondta, a kiállítást a nemzetközi előírások szerint szervezték meg, és 35 millió euróra biztosították egy holland biztosítócégnél.
Az autót a rablást követően felgyújtották.
A holland rendőrség egy nappal letartóztatásuk után, múlt csütörtökön közzétette a Drents múzeumi rablás két gyanúsítottjának arcképét.
A két jelenleg őrizetben lévő fő gyanúsított Douglas Chesley Wendersteyt és Bernhard Zeeman.
Fotóikat a hatóságok „abban a reményben adták ki, hogy több információval szolgálnak majd arról, hogy hol jártak és kivel találkoztak a rablás előtt” – írja a De Telegraaf című holland lap.
A harmadik gyanúsított, egy Heerhugowaardból származó nő személyazonossága egyelőre nem ismert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marcel Ciolacu miniszterelnök kormánya támogatásáról biztosította Moldova európai integrációs törekvéseit, és felköszöntötte a Prut határfolyón túl élő románokat Besszarábia és a Román Királyság 1918-as egyesülésének évfordulója alkalmából.
A bukaresti parlament előtti Constituției (Alkotmány) téren tartott szerdai tüntetés nyomán egy büntetőfeljelentést tettek és hat bírságot róttak ki a csendőrök.
Nem romlott meg a Románia és az Egyesült Államok közötti viszony – állítja Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Éles pengeváltás alakult ki az RMDSZ és Victor Ponta között azután, hogy az államelnöki tisztségre pályázó exminiszterelnök szerint ő soha nem bízta volna a pénzügyminisztérium irányítását a magyar alakulatra.
A bukaresti törvényszék helyt adott szerdán a kommunista rezsim ellen harcolók érdemeinek elismerésével foglalkozó államtitkárság beadványának, és érvénytelenítette Ion Iliescu volt államfő forradalmárigazolványát.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond nem zárja ki, hogy a koalíció meg fogja vitatni a külügyminiszter hozzáállását a román állampolgárok amerikai vízummentességének felfüggesztéséhez.
Az országos próbavizsgák eredményei nem maradhatnak csak statisztikák – jelentette ki egy szerdai sajtóeseményen Daniel David oktatási miniszter.
A kormányt okolta kedd esti közleményében George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és egyben államfőjelöltje a román állampolgárok amerikai vízummentességének felfüggesztéséért.
Marcel Ciolacu miniszterelnök kedden kijelentette, hogy „nem nagy rajongója” Emil Hurezeanu külügyminiszternek, akit „kivételes, de régimódi” diplomatának tart.
Marcel Ciolacu miniszterelnök kedden kijelentette, hogy szerette volna, ha Călin Georgescu indul az elnökválasztáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!