Pénzbe kerül. Hollandia közel hatmillió eurós kártérítést fizethet Romániának, ha nem kerülnek elő a dák műkincsek
Fotó: Drents Museum/Facebook
A román hatóságok nem kaptak semmilyen információt Hollandiától arról, hogy Románia milyen kártérítést kaphat az asseni Drents Múzeumból ellopott dák műkincsek után – jelentette ki Natalia Intotero művelődési miniszter pénteken.
2025. február 08., 11:362025. február 08., 11:36
„Nem kaptunk semmilyen információt a holland hatóságoktól, és a hollandiai nyomozás támogatásában érintett román minisztériumok munkáját koordináló válságstábon keresztül sem érkezett értesítés” – mondta Natalia Intotero a B1 televíziónak a dák műkincsekkel kapcsolatosan.
A miniszter elmondta, hogy
„Ma fogunk előállni egy olyan javaslattal, amellyel módosítjuk a kiállításokmegszervezésének feltételeit. A kormányhatározatot 15 napra nyilvános vitára bocsátjuk, ez alatt az idő alatt az intézmények véleményt nyilváníthatnak, de vitákat is fogunk tartani, ahová meghívjuk a terület összes szakemberét, hogy javaslatokat tegyenek a jogszabályi keret javítására” – mondta Intotero.
A Drents Múzeumból két héttel ezelőtt ellopott négy romániai aranykincs 5,8 millió eurójába kerülhet a holland államnak, ha a műtárgyakat nem sikerül visszaszerezni – jelentette az RTV Drenthe.
Mint arról beszámoltunk, a Drents Múzeumból két héttel ezelőtt ellopott négy román aranykincs 5,8 millió eurójába kerülhet a holland államnak, ha a műtárgyakat nem sikerül visszaszerezni.
Ebből valamivel több mint 9 millió eurót a holland kormány garantált. Ez azt jelenti, hogy lopás, a műtárgyak elvvesztése elvesztés vagy sérülés esetén a kormány részben felelős, és ki kell fizetnie a kárt. A múzeum biztosítása csak akkor lép életbe, ha a kár összege meghaladja a kormány által vállalt garanciáét.
Ha a román kincsek sérülten kerülnek elő, a kormány ezt is megtéríti.
Az, hogy a kormány átvállalja a részesedést kár vagy lopás esetén, azt jelenti, hogy a múzeumoknak kevesebbet kell fizetniük a biztosításért, így kedvezőbb áron tudnak kiállításokat szervezni. A Drents Múzeum esetében az RTV Drenthe televízió szerint 25-30 százalékot spórolt a kiállítás díjain.
Mint arról beszámoltunk, az asseni múzeumba szombat hajnalban hatoltak be a gyanúsítottak, miután a holland hatóságok beszámolója szerint robbantással áttörték az épület külső falát.
A rablás a Dacia! Arany és ezüst királysága című, a Román Nemzeti Történeti Múzeummal együttműködésben szervezett időszakos kiállítást célozta.
A kiállítási anyagát – 673 darab dák arany- és ezüsttárgyat – 18 romániai múzeumból szállították Hollandiába.
A Román Nemzeti Történeti Múzeum vezetése sajtótájékoztatón közölte, hogy
a rablás elkövetői a többi vitrint érintetlenül hagyták. Egy román szakembercsoport vasárnap reggel a holland városba utazott, hogy felmérje a kiállítási tárgyak állapotát és hazahozza őket.
Ernest Oberlander-Târnoveanu azóta menesztett múzeumigazgató elmondta: azért esett a választásuk a Drents Múzeumra, mivel ez a legrégebbi és legmodernebb holland régészeti közgyűjtemény, és számos nemzetközi hírű kiállítást szervezett kevésbé ismert kultúrák bemutatására.
Mint mondta, a kiállítást a nemzetközi előírások szerint szervezték meg, és 35 millió euróra biztosították egy holland biztosítócégnél.
Az autót a rablást követően felgyújtották.
A holland rendőrség egy nappal letartóztatásuk után, múlt csütörtökön közzétette a Drents múzeumi rablás két gyanúsítottjának arcképét.
A két jelenleg őrizetben lévő fő gyanúsított Douglas Chesley Wendersteyt és Bernhard Zeeman.
Fotóikat a hatóságok „abban a reményben adták ki, hogy több információval szolgálnak majd arról, hogy hol jártak és kivel találkoztak a rablás előtt” – írja a De Telegraaf című holland lap.
A harmadik gyanúsított, egy Heerhugowaardból származó nő személyazonossága egyelőre nem ismert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Június 6-án, pénteken ismét megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be csütörtökön a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
A tárgyalásokon részt vevő valamennyi párt, tehát a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ is részt kíván venni az új kormányban – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan.
Beidézték pénteken 10 órára Călin Georgescut a legfőbb ügyészségre, hogy tudomására hozzák a bűnügyi felügyelete meghosszabbítását annak a büntetőeljárásnak a keretében, amelyben hat bűncselekménnyel gyanúsítják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!