Nem lesz könnyű újratárgyalnia a román kormánynak a helyreállítási terv adott fejezeteit az Európai Bizottsággal
Fotó: Gov.ro
Nem tárgyalható újra az Európai Bizottság szerint a román helyreállítási terv, amelyet a nagykoalíciós kormány szociáldemokrata (PSD) fele a nyugdíjakra fordítható plafon emelése érdekében módosítana.
2022. február 13., 10:412022. február 13., 10:41
2022. február 13., 14:192022. február 13., 14:19
Románia csak kivételes esetben, például történelmi léptékű természeti csapás esetén tárgyalhatná újra az uniós helyreállítási és ellenállóképességi tervet – hozta Bukarest tudomására az Európai Bizottság. Az Európai Unió végrehajtó testülete a Digi 24 hírtelevízió által feltett kérdésre válaszolva közölte, az esetleges újratárgyalás a reformok késlekedését és bizonyos uniós források elvesztését vonná maga után.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk felszámolását célzó terv keretében Bukarest többek között vállalta, hogy az állami nyugdíjakkal járó kiadások nem haladhatják meg az össztermék (GDP) 9,4 százalékát. Idén januárban 10 százalékkal emelkedett Romániában az öregségi juttatás, ennél nagyobb arányú indexálást egyelőre nem bír el a költségvetés a kormány szerint. A Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel koalícióra lépett PSD szerint azonban a közel két számjegyűsre duzzadt infláció, valamint a meredek drágulások miatt elengedhetetlen a nyugdíjak további emelése. Megjegyzendő, hogy a baloldali alakulat volt a zászlóvivője évekkel ezelőtt a járandóságok 40 százalékkal történő emelését előíró jogszabálynak, amelynek gyakorlatba ültetését folyamatosan halasztják.
A témában már zajlottak egyeztetések a koalíció vezetői és Klaus Iohannis államfő között, amelyen egyetértettek abban, hogy a 9,4 százalékos felső küszöb „nem elegendő”, Nicolae Ciucă liberális kormányfő pedig arra utasította munkaügyi miniszterét, hogy lásson neki az általános nyugdíjreformnak. A miniszterelnök egyúttal hajlandónak mutatkozott arra, hogy a tárcavezetővel együtt Brüsszelbe utazzon a nyugdíjkeretről történő egyeztetés érdekében. Marius Budăi munkaügyi miniszter úgy véli, nem hagyható, hogy „logikátlan” kitételek nyugdíjasok millióit érintsék hátrányosan, „ítéljék szegénységre”, ezért szerinte újra kell tárgyalni a rezilienciatervet. A szociáldemokrata tárcavezető leszögezte, hogy semmiképpen nem hajlandó lemondani a nyugdíjemelésről és a nyugdíjrendszerben tapasztalható egyenlőtlenségek felszámolásáról, és támogatja a helyreállítási terv újratárgyalását oly módon, hogy emeljék 11,7 százalékra a nyugdíjakra fordítható GDP-részesedést.
„Az Európai Bizottság a terv egészére értette, hogy csak természeti katasztrófa esetén lehetséges a módosítás. Mi nem akarjuk veszélybe sodorni az uniós terv végrehajtását, sőt meg akarjuk valósítani a benne rögzített reformokat, ám a 9,4 százalékos GDP-hányad nem elegendő a tervben is szereplő nyugdíjreform gyakorlatba ültetéséhez” – nyilatkozta a hírcsatornának Budăi.
Brüsszel ama ajánlására, miszerint a bukaresti hatóságoknak anyagilag is ösztönözniük kellene, hogy a foglalkoztatottak minél előrehaladottabb korban menjenek nyugdíjba, a munkaügyi miniszter elmondta, a bukaresti kormány ezzel nem érthet egyet, hiszen Romániában alacsonyabb a várható élettartam, mint a többi EU-tagállamban. „Az EB-nek meg kell értenie, hogy Romániában nagyon sokan dolgoztak nehéz körülmények között, akiknek nem mondhatod, hogy 70 éves korukig dolgozniuk kell. Ez a PSD szempontjából megengedhetetlen, ilyesmit nem fogadunk el” – közölte a tárcavezető.
Marius Budăi munkaügyi miniszter
Fotó: Gov.ro
A koalíciós partner PNL szerint azonban 2023-ig semmiképpen sem lehetséges a rezilienciaterv módosítása, és arra figyelmeztetnek, hogy Brüsszel már korábban is aggodalmát fejezte ki a bukaresti kormányzati illetékesek ilyen irányú nyilatkozatai miatt. „Aki újra akarja tárgyalni a helyreállítási tervet, üljön repülőgépre, próbálja meggyőzni Brüsszelben az uniós illetékeseket, és mi majd egyetértünk a döntéssel” – nyilatkozta a téma kapcsán Florin Cîțu volt miniszterelnök, az ő kormánya folytatta le a tárgyalásokat az EB-vel a helyreállítási tervről, majd írta alá az erről szóló megállapodást.
A PNL elnöke egyúttal közzétett egy adatsort, amely szerint 2016-ban a GDP 6,76, 2017-ben 6,66, 2018-ban és 2019-ben 6,61, 2020-ban 7,71, 2021-ben 7,54, 2022-ben pedig 7,48 százalékát fordította Románia állami nyugdíjakra. Ezek az értékek azonban csupán a hozzájáruláson alapuló öregségi juttatásokat ölelik fel, márpedig Brüsszel értésre adta, hogy a 9,4 százalékos plafonba bele kell foglalni a közel 10 ezer speciális, valamint a katonai nyugdíjakat is, ami nagy tétel, csak utóbbiból 97 ezret folyósítottak tavaly decemberben Romániában egymilliárd euró értékben.
Fotó: Florin Citu/Facebook
Különben a bukaresti nagykoalícióban az is borzolja a kedélyeket, hogy egy pártgyűlésről kiszivárgott információk szerint a román liberálisok hajlanak a nyugdíjkorhatár 70 évre történő emelésére, illetve az időskori juttatás és a fizetés halmozásának megtiltására, amit a szociáldemokraták határozottan elutasítanak.
Jóváhagyta a kormány szerdai ülésén a 2025-2026-os tanév közoktatási és felsőoktatási beiskolázási tervét.
Tűz ütött ki szerda délután a pașcani-i CFR-kórház egyik tetőtéri helyiségében; több mint 60 beteget és 17 alkalmazottat evakuáltak.
Elfogadta a kormány szerdai ülésén az építkezési engedélyhez szükséges dokumentumok kibocsátásának határidejét lerövidítő jogszabálytervezetet – tájékoztatott Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Az áprilisi választási kampány nem volt konstruktív vagy mérsékelt, éppen ellenkezőleg: elmélyítette a bizalmi válságot, és tükrözte a választók polarizáltságát – fogalmazta meg Cristian Pîrvulescu politikai elemző.
Újabb tömeges, összehangolt akció indult annak érdekében, hogy bírósági ítéletek révén érjék el a tavalyi államfőválasztás eredményének érvénytelenségét kimondó határozat visszavonását.
Április 21-24. között 170 panaszt fogadott be és 163-at utasított el a Központi Választási Iroda (BEC) az online térben zajló választási kampánnyal kapcsolatban.
A szerdai tanórák után négynapos minivakáció kezdődik az iskolások számára.
Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös államfőjelöltje az első helyről jut tovább az elnökválasztás második fordulójába – vélekedett Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke lenne az egyik külföldi politikus, akit Crin Antonescu, a bukaresti kormánykoalíció államfőjelöltje felhívná, ha Románia katasztrófa közeli helyzetbe kerülne.
szóljon hozzá!