„Putyin műve”. „Tét a fekete-tengeri gáz”. Bukarestben tudni vélik az osztrák Schengen-vétó okát

Sorsdöntőnek bizonyulhat a csütörtöki nap Románia számára, miután az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának soros ülésén összegyűlnek az uniós belügyminiszterek, hogy megvitassák Románia, Bulgária és Horvátország felkészültségét a schengeni övezethez való csatlakozásra, és várhatóan szavazzanak is róla. A kilátások csupán Horvátország számára kedvezőek, mivel Ausztria Románia és Bulgária, Hollandia pedig egyedül Bulgária csatlakozását ellenzi, márpedig a döntés csakis akkor érvényes, ha azt egyhangú szavazással hozzák meg.

Ausztria továbbra is kitart amellett, hogy nem támogatja Románia és Bulgária felvételét a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetbe.

Karl Nehammer osztrák kancellár megismételte, hogy elégedetlen a román és a bolgár határőrizettel, hiszen csak idén százezer illegális migráns érkezett országában az általa kelet-balkáninak nevezett útvonalon, közülük pedig 75 ezerről derült ki, hogy úgy haladtak át EU-s tagállamokon, hogy nem regisztrálták őket. Ennek nyomán kijelentette: Ausztria nem támogatja a két ország csatlakozását.

Bukarest szavazást akar

Mindenesetre Bukarest megpróbálja az utolsó 50 méteren is álláspontja megváltoztatására rábírni Ausztriát. Kiderült: Románia mindenképpen ki akarja csikarni a szavazást a csütörtöki ülésen, addig pedig minden eszközzel igyekeznek álláspontja megváltoztatására bírni az osztrák kormányt, amely a bukaresti illetékesek szerint „teljesen elszigetelődött” Európában. Nicolae Ciucă szerdai miniszterelnök sajtónyilatkozatban erősítette meg, hogy Románia minden lehetséges eszközzel megpróbálja elérni az óhajtott eredményt, és emlékeztetett: jelenleg Ausztria kivételével minden tagállam támogatja a román csatlakozást.

Többek között a Frontex uniós határőrizeti szerv adataira hivatkozva megismételte: Románia nem része azon útvonalnak, amelyen aggasztó mértékű migráció zajlik, így az osztrák kifogásoknak nincs valós alapjuk. Hozzátette: bár az illegális migráció valóban jelentős problémát okoz, Románia és Bulgária csatlakozásának blokkolása nem hozza meg a kívánt eredményt Ausztria számára.

„Ellenkezőleg, Románia csatlakozása még biztonságosabbá tenné a schengeni övezetet, hiszen Romániának azt követően még több eszköze lenne, mert a schengeni rendszer minden eszköze rendelkezésére állna a jelenség ellenőrzésére és kordában tartására” – hangoztatta Ciucă.

„Egy dolog bizonyos: eltökéltek vagyunk, hogy végig vigyük a folyamatot” – szögezte le a román kormányfő, hozzátéve: ennek az is része, hogy a csütörtöki ülésen szavazást kérnek a román csatlakozásról. A kormányfő indoklása szerint tovább már nem tartható fenn a jelenlegi bizonytalanság, Románia pedig szilárd érvekkel rendelkezik, amelyek igazolják, hogy az ország teljesíti a csatlakozás feltételeit.

Lebeszéli a turisztikai miniszter az ausztriai sízésről a román állampolgárokat a schengeni vétó miatt

Románia idegenforgalmi minisztere arra biztatja a román állampolgárokat, hogy mivel a bécsi hatóságok keresztbe tesznek az ország schengeni csatlakozásának, ne Ausztriába járjanak sízni.

Siegfried Mureșan és Rareș Bogdan nemzeti liberális (PNL) európai parlamenti képviselő szerdán közölte: sikerült a csütörtöki ülés napirendjére tűzetni a szavazást. Victor Negrescu szociáldemokrata (PSD) EP-képviselő szerint felvetődött annak a lehetősége, hogy a határozat szövegében rögzítik, milyen konkrét teendői vannak Romániának az illegális migráció megfékezésében, ez esetben pedig Ausztria tartózkodása mellett a többi belügyminiszter megszavazná a csatlakozást. A másik lehetőség, hogy további egyeztetések után a belügyminiszterek egy későbbi időpontban újabb ülést tartanak a témában.

Gazdasági érdekek és összeesküvés-elméletek

 A román sajtóban eközben spekulációk láttak napvilágot arról, mi állhat az osztrák ellenkezés hátterében. Abban megegyeznek, hogy a migránsok valójában csak ürügyet jelentenek. A Pro TV kereskedelmi csatorna politikai forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Bécs a Fekete-tenger kontinentális talapzatában található földgáz kitermelését szabályozó offshore-törvény módosítását szeretné elérni.

Nemrég Bukarestben járt az osztrák OMV Petrom küldöttsége, amely Klaus Iohannis államfővel tárgyalt.

A találkozó után az államfői hivatal azt közölte, hogy az OMV jövő év közepén jelenti be a fekete-tengeri gázmezőkön való kitermeléssel kapcsolatos döntését. Az erergiacég ismertette a beruházás állását, és jelezte: 2023 közepén dönt a befektetéssel kapcsolatosan, hogy a lehető leghamarabb elindulhasson a kitermelés a Neptun Deep gázmezőn. A Pro Tv értesülései szerint addig az OMV azt szeretné elérni, hogy a román állam tartsa szinten a kitermelt földgáz után járó bányajáradék mértékét, és mondjon le az elővásárlási jogáról. Ez azt jelentené, hogy az osztrák cégnek nem kellene először a román államnak felajánlaniuk megvásárlásra a kitermelt földgázt.

Más elméletek inkább Ausztria lejáratását célozzák, azt sugallva, hogy Bécs Moszkva utasítására cselekszik. A Digi 24 hírtelevízió által terjesztett, összeesküvés-elméletnek is beillő teória hívei emlékeztetnek, hogy Karl Nehammer volt az első nyugati vezető, aki még februárban, az Ukrajna elleni háború megindítása után Moszkvába utazott, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt. A hírtévé azt is jelezte: mivel Ausztria semleges állam, és nem tagja a NATO-nak, nem szállít fegyvereket Ukrajnának. Emellett Németországgal és Magyarországgal egyetemben Ausztria is közölte, hogy nem támogatja az orosz földgáz importjára kivetett uniós szankciókat.

Az elmélet szerint Oroszországnak azért állna érdekében, hogy Ausztria megvétózza a román és a bolgár csatlakozást, mert ez frusztrációt gerjesztene a két országban, és azt az érzést erősítené, hogy az EU elutasítja őket. Ez az euroszkeptikus és a nyugatellenes populizmus malmára hajtaná a vizet, és még jobban megosztaná az Európai Uniót.

Románia ragaszkodik ahhoz, hogy szavazásra bocsássák az ország schengeni csatlakozásának kérdését

Románia az utolsó percig folytatja a tárgyalásokat és szavazást kér schengeni csatlakozásról az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának csütörtöki ülésén – jelentette be szerdán Nicolae Ciucă miniszterelnök.