Valószínűsíthető esetnek minősül az új meghatározás alapján: az a páciens, akinél teljesülnek a fertőzésgyanús esetnél felsorolt klinikai kritériumok, és egy igazoltan megfertőződött személy kontaktja, vagy epidemiológiai kapcsolat mutatható ki közte és egy gócpont között. Az érvényben lévő ajánlások értelmében le kell tesztelni az igazoltan fertőzött személy valamennyi, tüneteket mutató kontaktját.

Az a páciens, akinél a tüdőröntgen-, tüdő-CT- vagy tüdő-ultrahang-vizsgálat a COVID-19-re utal; az a hirtelen elhunyt személy, akinél a halál beállta előtt légzési elégtelenség lépett fel, és aki egy igazoltan megfertőződött személy kontaktja volt, vagy epidemiológiai kapcsolat mutatható ki közte és egy gócpont között. Igazoltan fertőzöttnek minősül az a személy, akinél a laboratóriumi vizsgálatok kimutatják a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzést, a klinikai tünetektől függetlenül.

Direkt kontaktnak minősül: a koronavírusos beteggel egy háztartásban élő személy; az a személy, aki közvetlen fizikai kapcsolatban állt egy koronavírusos személlyel (például kezet fogott vele, és nem mosott kezet közvetlenül ezután); az a személy, aki közvetlenül érintkezett egy fertőzött szekrécióival (például köhögés révén, vagy kesztyű nélkül megérintette a zsebkendőjét); az a személy, aki 15 percnél hosszabb ideig két méternél kisebb távolságra tartózkodott egy fertőzöttől; az a személy, aki 15 percnél hosszabb ideig két méternél kisebb távolságra tartózkodott ugyanabban a helyiségben – például tanteremben, ülésteremben, kórházi váróteremben – egy fertőzött betegtől; az egészségügyi személyzet tagja vagy más személy, aki közvetlen ellátást nyújt egy fertőzött betegnek, vagy a laboratóriumi személyzet olyan tagja, aki a fertőzött betegtől vett mintákhoz védőfelszerelés megfelelő viselése nélkül nyúlt hozzá.

A járványügyi kapcsolat a kezdet időpontját megelőző 14 napban jöhetett létre – szerepel az INSP esetdefiníciójában.

Közösségi eredetű megbetegedésről, vagy az egészségügyi ellátással összefüggésbe hozható fertőzésről (IAAM) beszélünk, ha: a COVID-19 eset közösségi eredetű vagy egészségügyi ellátással kapcsolatba hozható okból eredhet (IAAM), az alábbiaktól függően:

– a laboratóriumban történő megerősítés időpontját megelőző napok száma, az egészségügyi egységbe (kórház, dialízis központ), vagy a bentlakásos központba való beutalás után (1. nap);
–  az epidemiológiai vizsgálat érvei a közösségi eredet vagy az IAAM vonatkozásában (az eset egyik vagy másik eredetű fertőzésgóchoz tartozik).

COVID-19-cel igazolt beteg elhalálozásának minősül minden olyan haláleset, amely igazoltan koronavírussal fertőzött személynél következik be, leszámítva azokat az eseteket, amikor az elhalálozásnak más egyértelmű oka volt, amely nem hozható összefüggésbe a koronavírussal (például sérülés, akut vérzés stb.). Az igazoltan COVID-19-fertőzöttek elhalálozása nem írható más, korábbról fennálló betegségek (például rákos vagy hematológiai megbetegedések stb.) számlájára, és ilyen esetekben is a COVID-19-et kell feltüntetni a halál okaként, függetlenül attól, hogy más társbetegségek is fennálltak, amelyek esetleg súlyosbították a COVID-19 lefolyását.

A halotti bizonyítványban a COVID-19-et kell megjelölni a halál okaként minden olyan elhunyt személy esetében, akinek halálát a koronavírus okozta vagy okozhatta, esetleg hozzájárult ahhoz – szögezi le a román közegészségügyi intézet. „Ha a halál okát tisztázni kell, javasolt az RT-PCR vizsgálat elvégzése tüdőszövetből vett mintán” – teszi hozzá az INSP.