Fotó: Románia parlamentje
Ukrajnát támogató nyilatkozatot fogadott el a bukaresti parlament együttes plénuma az Orosz Föderáció által Ukrajna ellen indított háború kitörésének évfordulója alkalmából. Az ülésen heves szóváltás robbant ki a botrányairól elhíresült Diana Șoșoacă felszólalása miatt.
2023. március 07., 17:492023. március 07., 17:49
2023. március 07., 18:492023. március 07., 18:49
A két ház keddi együttes ülésén 285 támogató, 5 ellenszavazat és két tartózkodás mellett fogadták el az állásfoglalást. A dokumentumban leszögezik, hogy Oroszország egyoldalúan és ki nem provokált módon támadta meg Ukrajnát, és tovább fokozta az ország szuverenitásának és területi integritásának korábbi, a Krím-félsziget 2014-es illegális annektálásával véghezvitt megsértését. A plénumon Diana Șoșoacă független parlamenti képviselő éles hangnemben bírálta a bukaresti hatóságokat, elsősorban Klaus Iohannis államfőt amiatt, hogy a NATO mintegy ezer katonából álló harccsoportot telepített az országba.
Az ülést levezető elnök megvonta a szót a korábban az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetségben (AUR) politizáló képviselőtől. Pavel Popescu, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) honatyája elítélte Șoșoacă „toxikus” kirohanását, és azzal vádolta a botrányos megnyilvánulásairól elhíresült politikust, hogy rendszeresen mutatkozik Oroszország bukaresti nagykövetségének rendezvényein. „Azoknak a házában jár folyamatosan, akik hitelesítik a tömeggyilkos Vlagyimir Putyint ebben a háborúban” – jelentette ki Popescu.
Ekkor közbeavatkozott George Simion, az AUR elnöke, és védelmébe vette Diana Șoșoacát, „funkcionális analfabétának” nevezve a liberális törvényhozót. A szélsőségesen nacionalista alakulat vezetője ugyanakkor megjegyezte, az AUR módosító indítványaként került be a parlamenti nyilatkozatba az Ukrajnában élő román kisebbség helyzetére, valamint a Duna-delta biodiverzitása megóvásának szükségességére vonatkozó utalás.
Diana Șoșoacă beszéde a szónoki emelvényről, miközben élőben közvetítette saját felszólalását
Fotó: Videófelvétel
A bukaresti törvényhozás által elfogadott nyilatkozat megállapítja, hogy az Orosz Föderáció az ukrán állam ellen masszív katonai inváziót hajt végre. Hozzáteszik, mindezt az ukrán polgári lakosság elleni bűncselekmények, az energetikai infrastruktúra elleni rendszeres támadások, soha nem látott mértékű félretájékoztatás és propaganda, valamint az Ukrajna elleni hódító háborúval kapcsolatos igazságot elfedő, hazug retorika kísér, megsértve az ENSZ Alapokmányát, a nemzetközi jogot és az államok közötti kapcsolatokat szabályozó elveket. „Egyre súlyosbodik az ukrán polgári lakosság humanitárius tragédiája, olyan szenvedést okozva emberek millióinak, amelyre a második világháború óta nem volt példa Európa történetében, és amelyet az orosz agresszor szándékosan okoz az ukrán nemzet eltiprására irányuló, előre megfontolt, cinikus és brutális stratégia részeként” – olvasható a nyilatkozatban.
A dokumentum megszövegezői rámutatnak, hogy emberek milliói élnek nap mint nap attól való félelemben, hogy ők lesznek az orosz agresszió következő áldozatai. „Az egy évvel ezelőtt kitört háború súlyos károkat okoz a nemzetközi jogállamiságnak, a hajózás szabadságának, a nemzetközi gazdaságnak és kereskedelemnek, közvetlenül vagy közvetve rengeteg embert károsít világszerte, és súlyos következményekkel jár többek között az élelmezésbiztonságra és élelmiszerellátására a világ bizonyos régióiban” – idézi az Agerpres a bukaresti parlament állásfoglalását.
A román parlament újólag megerősíti, hogy Románia szilárdan támogatja az ukrán állam és nép hősies küzdelmét, tisztelettel adózik az ukrán hadsereg és a polgári lakosság által tanúsított bátorságának, méltóságának és ellenállásának, és ismét megerősíti Románia „rendíthetetlen támogatását” Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása iránt, aannak nemzetközileg elismert határain belül.
„Felszólítjuk az Orosz Föderációt, hogy haladéktalanul vessen véget a háborúnak, és sürgősen vonja ki minden katonai erejét és felszerelését Ukrajna teljes területéről a nemzetközileg elismert határokig. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az Ukrajna határainak erőszakos megváltoztatására irányuló minden kísérlet, amely 2014 óta Ukrajna régióinak illegális annektálását célzó döntések révén történik, durva megsértése az ENSZ Alapokmányának, a nemzetközi jognak, valamint Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának. Felszólítjuk az Orosz Föderációt, hogy feltétel nélkül működjön együtt a nemzetközi szervezetekkel és a Nemzetközi Büntetőbírósággal, amelynek feladata az Ukrajna ellen elkövetett háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás kivizsgálása és üldözése, és támogassa a nemzetközi erőfeszítéseket (...) egy olyan joghatósági mechanizmus létrehozására, amely felelősségre vonja az agresszió bűntettének felelőseit” – áll a nyilatkozatban.
A parlament felszólítja az Orosz Föderációt, hogy haladéktalanul hagyjon fel a nukleáris fegyverek használatára vonatkozó és más államok megfélemlítését szolgáló retorikájával, és azokkal az alaptalan vádakkal, melyek szerint Ukrajna állítólag biológiai fegyvereket használ. Az aláírók leszögezik, hogy minden államot, így Ukrajnát is megilleti a jog, hogy szuverén módon, a szabadon kinyilvánított népakarat alapján döntsön a jövőjéről. A romániai törvényhozók ugyanakkor aggodalmukat fejezik ki az Orosz Föderációban az elmúlt években végbement, „mélységesen antidemokratikus” politikai fejlemények miatt, amelyeket a szabad és demokratikus vita hiánya, a teljes közszféra feletti ellenőrzés megszilárdulása, valamint az önkény és az egyoldalúság felé való erőteljes elmozdulás jellemez, beleértve a nemzetközi kapcsolatokat is.
Felszólítják Oroszországot, hogy hagyjon fel a félretájékoztatási kampányokkal, amelyek célja az igazság elrejtése az Ukrajna ellen és a nemzetközi jogállamiság ellen folytatott illegális agressziós háborúról. A nyilatkozatban a román parlament megerősíti, hogy szolidáris Románia szövetségeseinek és partnereinek politikájával, ami az Orosz Föderáció Ukrajna elleni agresszív háborúját illeti. „Felszólítjuk az európai és euroatlanti közösséget, hogy tartósan szigorítsa az Orosz Föderációval szembeni szankciókat, és biztosítsa azok fenntartását mindaddig, amíg a megszálló erők Ukrajna területén, nemzetközileg elismert határain belül tartózkodnak. A szankcióknak ki kell terjedniük az Ukrajnában elkövetett atrocitások közvetlen felelőseire: Vlagyimir Putyin elnökre és egész rezsimjére” – írják.
A parlament támogatja továbbá, hogy Románia jelentős szerepet vállaljon Ukrajna újjáépítésében a konfliktus után, és fokozza az ukrán civil lakosságnak nyújtott támogatást. A nyilatkozat végén a törvényhozók leszögezik, hogy a román államnak támogatnia kell Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia uniós csatlakozását. „Kifejezzük elvárásunkat, hogy az ukrán hatóságok figyelmesen és késedelem nélkül foglalkozzanak a kétoldalú kapcsolatok terén a román állam által felvetett fontos kérdésekkel, például az Ukrajnában élő román nemzetiségű emberek helyzetével és a Duna-delta egyedülálló örökségének és biológiai sokféleségének védelmével, összhangban a vonatkozó európai és nemzetközi kötelezettségvállalásokkal és normákkal” – zárul a parlament nyilatkozata.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
2 hozzászólás