Nincs cicázás. Ludovic Orban személyes élettörténete azt támasztja alá, hogy a kisebbségi kérdés „megoldható”, mégpedig teljes asszimilációval
Fotó: Facebook/Ludovic Orban
Ludovic Orbant azok közé a magyar gyökerekkel rendelkező politikusok közé lehet sorolni, akik származásuk miatt minden eszközzel azt igyekeznek bizonyítani, hogy „jó románok” – fogalmazott lapunknak Illyés Gergely. A politológustól arra próbáltunk választ kapni, milyen kormányfő lehet, s mire számíthatnak az erdélyi magyarok a PNL elnökétől.
2019. október 24., 12:062019. október 24., 12:06
2019. október 24., 12:082019. október 24., 12:08
Egyáltalán nem új arc a román politikában a kormányalakítással megbízott Ludovic Orban, aki a 2000-es években többször volt főpolgármester-jelölt és miniszteri tárcát is vezetett. Illyés Gergely politikai elemző úgy véli, az 56 éves politikus eddigi tevékenysége szorosan összefügg a Nemzeti Liberális Pártéval (PNL), de semmiképpen sem nevezhető karizmatikus, a választók körében népszerű vezetőnek, aki növelni tudná pártja támogatottságát. A szakértő szerint Klaus Johannis miniszterelnök-jelöltje inkább végrehajtó típusú ember, aki az utóbbi időben
Hozzátette: a PNL számára nagy feladatot jelentett a Traian Băsescu korábbi pártjaként jellemezhető Demokrata Liberális Párttal (PDL) való fúzió, és úgy tűnik, ezt a folyamatot sikeresen zárta le Ludovic Orban.
Fotó: Facebook/Ludovic Orban
Félig magyar származása befolyásolhatja-e a magyarokat érintő ügyek kezelésében? – kérdeztük Illyést. Mint mondta, Ludovic Orbant azok közé a magyar gyökerekkel rendelkező politikusok közé lehet sorolni, akik származásuk miatt minden eszközzel azt igyekeznek bizonyítani, hogy „jó románok”.
– hangsúlyozta a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Az elemző úgy vélte, a személyes élettörténetük azt támasztja alá, hogy a kisebbségi kérdés megoldható, mégpedig teljes asszimilációval. Illyés Gergely hozzátette, ez a romániai magyar közösség szempontjából nyilván elfogadhatatlan „megoldás”.
Várhatóan nem tud fajsúlyos intézkedést hozni a következő egy évben az Orban-kormány
Fotó: presidency.ro
Sokan már most azon viccelődnek, hogyha eddig Európa nyugati felében számtalanszor összetévesztették Bukarestet és Budapestet, akkor ezután – ha valóban kormányfő lesz a PNL vezére – két, egyetlen ékezet híján azonos családnevű miniszterelnök összetévesztése okozhat majd gondot a brüsszeli bürokrácia a sajtó számára. Azt kérdeztük Illyés Gergelytől, lehetnek-e közös pontjaik az „Orbánoknak”.
„Ludovic Orbant – Klaus Johannis államfőhöz hasonlóan – nem tartom olyan politikusnak, akinek határozott saját víziója lenne Románia jövőbeni helyéről, szerepéről a világban és az EU-ban. Ők inkább annak a bukaresti politikának a képviselői, amely a román nemzeti érdeket mindig a Romániára bizonyos mértékben szövetségesként tekintő nagyhatalmak, jelenleg elsősorban az Egyesült Államok érdekeinek kiszolgálásából vezeti le. Ebből a szempontból sokkal nagyobb befolyással lesz Románia EU-n belüli pozíciójára például Bogdan Aurescu jelenlegi államfői tanácsadónak, a külügyminiszteri tisztség várományosának szemlélete, mint Ludovic Orbané” – véli a politikai elemző.
Fotó: Mihai Poziumischi/Agerpres
Szerinte
Még akkor is, ha sok esetben erre a fajta közeledésre nincs is nagy igény.
Azon kérdésünkre, hogy melyek lehetnek Ludovic Orban erősségei, illetve gyengéi miniszterelnökként, Illyés Gergely az erősség kategóriában a Johannisszal való érdekegyezést nevezte, amivel véget érhet a kormány és az államfői hivatal közötti állandósult feszültség, adok-kapok. Mindez természetesen abban az esetben, ha Klaus Johannis elnyeri a második államfői mandátumát.
Fotó: Facebook/Partidul National Liberal
„Gyengéje meglátásom szerint az, hogy az előttünk álló egy évben ez a kabinet semmilyen fajsúlyos intézkedést nem fog tudni elfogadni, mivel nincs parlamenti többsége, minden egyes intézkedés támogatásához több párttal kell tárgyalásokat folytatnia” – mondta az elemző, aki szerint inkább egy választásokkal tarkított „kampánykormányzás” jöhet Ludovic Orban vezetésével, érdemi szakpolitikai intézkedések elfogadása nélkül.
Nem ért egyet a kisebbségi jogok szélesítésével az apja révén magyar származású politikus
Ludovic Orban brassói magyar–román vegyes családból származik és alapszinten magyarul is beszél. A politikus apja, a néhai Orbán Imre Székelyudvarhelyen született, és 1948 és 1956 között a Szekuritáté kommunista politikai rendőrség tisztje volt. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) honlapján megtalálható adatlapjából kiderül, Orbán Imrét 1956 februárjában, hét évvel idősebbik fia születése előtt századosi rangban helyezték tartalékos állományba.
Ludovic Orban Brassóban szerzett gépészmérnöki diplomát 1988-ban, a román forradalom Kézdivásárhelyen érte, ahol a szigetelőgyár gyakornok-mérnökeként dolgozott. 1993-ban posztgraduális tanulmányok után a Bukaresti Tudományegyetemen szerzett politikatudományi és közigazgatási diplomát. A 90-es években két ciklusban is egy-egy bukaresti kerületi önkormányzatban szerzett képviselői mandátumot, aztán kormányhivatalok vezetésével bízták meg. 2004 és 2007 között Bukarest alpolgármestere volt, 2007 áprilisa és 2008 decembere között a szállításügyi tárcát vezette a Tăriceanu-kormányban.
2009-ben a PNL első alelnökévé, 2017 júniusától a párt elnökévé választották. 2016-ban lemondott pártja bukaresti főpolgármester-jelöltségéről, miután a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást indított ellene. Egy lehallgatott telefonbeszélgetés alapján ugyanis befolyással való üzérkedéssel vádolták meg: ötvenezer eurót kért egy üzletembertől a választási kampánya finanszírozására. A legfelsőbb bíróság azonban 2018 márciusában jogerősen felmentette a vád alól.
A román anyanyelve mellett angolul és franciául folyékonyan, magyarul és németül alapfokon beszél. Ludovic Orban elutasítóan nyilatkozott a kisebbségi anyanyelvhasználati jogok kiszélesítését kezdeményező RMDSZ-javaslatról. Idén áprilisban a Hotnews.ro portálnak adott interjúban kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy az etnikai kritérium is szerepeljen a közigazgatási egységek létrehozásának a kritériumai között. Ugyanakkor azt is elmondta: azzal sem ért egyet, hogy csökkentsék a 20 százalékos küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a nemzeti kisebbségeket.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!