Bezárás elõtt az erdélyi urániumérc-bányák

Napsugaras múlt, sugármentes jövõ A Bihar megyei Vaskohsziklástól néhány kilométernyire szûk sziklavölgyek között meghúzódó urániumbánya bejáratánál sorompó és õrség állja el az utat. Az õrzõ-védõ szolgálat emberei a sorompóra rögzített táblára mutatnak: „Bemenni tilos, sugárzásveszély!” Hátrább felhagyott bányaépületek és hatalmas meddõhányók, a sorompó innensõ oldalán viszont virul az élet: a zöld fûben gyermeksereg hancúrozik, focizik vagy biciklizik a kecskenyáj között kanyarogva, az utcán tizenéves lánykák sétálgatnak. Az egykori bányatelep negyven lakójának több mint a fele gyermek.

Benkő Levente

Benkő Levente

2006. október 17., 00:002006. október 17., 00:00

„Mostanában derékfájdalmak gyötörnek, és vérkeringési bántalmaim is vannak” – panaszolja Dorina Mihuþa. A tízgyermekes anya elismeri: gerincsérvének vajmi kevés köze lehet az urániumhoz, de esküszik rá, hogy keringési panaszai mögött csak a radon állhat. Állítását igyekszik alátámasztani Cornel Dobra, aki családjával együtt a telep alsó felében lakik egy parányi házban. A fiatalember az urániumbányától nem messze lévõ molibdénfejtésben dolgozik tizenkét éve, és erõsíti, hogy radioaktív sugárzás márpedig létezik. „Hogy akkor mégis miért élünk, itt? Van más lehetõség, van más munkahely?” – kérdez vissza.
Szomszédjuk, Florian Covaci csak mosolyog. „Miféle sugárzásról beszélnek manapság? Akkor volt itt igazi fertõzésveszély, amikor a szovjeteknek termeltük a kiváló minõségû urániumércet. De ma már alig van érc, és alig van sugárzás. Nézzenek rám, van valami bajom?” – mutat magára a hatvanöt éves férfi. Közel huszonnégy évet dolgozott az Avram Iancu-bányában, 1990-ben nyugdíjazták. „Elõvágatokban és frontfejtésekben is dolgoztam, és a dokkruhánkon kívül semmilyen különleges védõruhánk nem volt. Nem is a sugárzás volt a fõ nehézség, hanem az, hogy a bányában sokszor bõrig áztunk, s vizesen kellett gyalogolnunk a huzatos vágatokban nyolc-tíz kilométereket, míg a napra értünk. Gondolhatja: télen ránk fagyott a ruha, mire kiértünk. Ezeket a megfázásokat érzik az ízületeim” – meséli az öreg bányász. Három fia közül a 36 éves Florin már nyugdíjas – az urániumbányászok tizenöt évi szolgálat után „csomagolhatnak” –, a másik két fiú közül Adrian az urániumbánya bezárásánál, Dacian pedig a szomszédos molibdénfejtésben dolgozik. Az ágazat hanyatlását, sõt csendes elmúlását jelzi, hogy a két fiú együtt sem keres annyit, mint amennyi az édesapjuk nyugdíja.

Így múlik el a bányászat dicsõsége
Rézbánya fölött épületeket bontják, csak a bányászoknak otthont adó négy tömbház áll még, épségben, de szemmel látható elhanyagoltságban. Pedig nemrégen még virágzott az élet errefelé. Az írásos dokumentumokban 1585-ben Rézbányaként említett, német telepes bányászok alapította helység környékén kezdetben inkább ezüstöt és rezet – innen a helység neve – fejtettek, kevesebb aranyat, késõbb molibdén és bizmut is elõkerült. A ma közel 2000 lelket számláló, közigazgatásilag Diófáshoz tartozó helységnek 1910-ben 689, többségében román lakosa volt, jelentõs magyar kisebbséggel. Utóbbi tagjaként született  1824. december 4-én Abt Antal természettudós, 1855. május 19-én pedig Bihari Sándor festõmûvész.
A gyökeres változás 1952 januárjában kezdõdött. A szovjet–román közös állami vállalatok, az úgynevezett szovromok idején létrejött Kvartit Román–Szovjet Társaság a világ legnagyobb külszíni urániumérc-bányáját üzemeltette hosszú éveken keresztül Rézbányán. A kiváló minõségû ércet a Szovjetunióban dúsították, és felhasználták az ottani atomreaktorokban. Egyes adatok szerint csak az Avram Iancuról elnevezett fejtésbõl tíz év alatt több millió tonna ércet szállítottak a Szovjetunióba – a cernavodai atomerõmû 300 éves üzemanyag-tartalékát, illetve Románia 30 éves villanyáram szükségletét lehetne annyiból biztosítani.
A nagyméretû ércfejtés hatalmas létszámú munkaerõt vonzott a térségbe. Egyes források szerint a mócvidékrõl több mint húszezren telepedtek ide, a bányákban sok ezer munkaszolgálatos katona is dolgozott. Így jött létre a Rézbányától nem messze lévõ két új helység, a ma közel 3000 lelket számláló Diófás (Nucet), valamint a fennállásának 50. évfordulóját ezekben a napokban ünneplõ 10 ezres kisváros, Vaskohsziklás.
„Különösebb ünneplésre nincs okunk” – állapítja meg Nicolae Popa (képünkön). Az Országos Urántársaság vaskohsziklási kirendeltségét igazgató bányamérnök nem a város évfordulójára, hanem a romániai bányászat végére utal. „Bárcsak igaz lenne a radioaktív sugárzás, mert ez azt jelentené, hogy van érc, van megélhetés” – fogalmaz az igazgató.
A sok ezer alkalmazottból már alig százhatvan lélek maradt, tudjuk meg, õk is többnyire a bányabezárással foglalatoskodnak. Ennek keretében a felhagyott bányákat elfalazzák, az évtizedek során felhalmozódott meddõhányókat pedig omlásgátló falakkal, illetve szûrõberendezésekkel veszik körül, hogy a hatalmas halmokból egyetlen porszem se kerülhessen a folyóvizekbe. „A régebbi meddõhányókon már fû és fák nõnek, ami azt jelenti, hogy nincs, vagy jelentéktelen a sugárzás. A természet regenerálja magát, mi ezt a folyamatot segítjük” – magyarázza az igazgató. Hozzáteszi: a bányák bezárása is legfeljebb 10–15 évre biztosít munkát, ha ennyi idõ alatt nem kerül pénz további érctartalékok feltárására, illetve kiaknázására, az egész kirendeltség bezárhatja a kapuit.

Mindent ellenõriznek
Rézbányán kívül Moldvában és a Bánságban léteznek még urániumérc-fejtések Romániában. A Suceava megyei Cruceán és Botuºanán 1965-ben kezdett felmérések után 1983-ban nyitottak mélyszíni bányát, a Bánát-hegység nyugati oldalán – pedig 1952-ben kezdtek hozzá a fejtéshez. A Brassó megyei Barcaföldvár mellett urániumdúsító mûködik, Románia az egyetlen európai állam, amely a CANDU típusú nukleáris erõmûvekben használatos fûtõanyagot állít elõ.
A hazai urániumbányászat az Országos Urántársaság Rt. (CNU SA) hatáskörébe tartozik, ezt a céget vezeti a sepsiszentgyörgyi Olosz Gergely, aki elmondta: lassan csak a mai össztermelés több mint háromnegyedét adó moldvai fejtések üzemelnek. „Mind a még mûködõ, mind a bezárt vagy bezárandó bányákban folyamatos a megfigyelés. A bánsági mélyszíni fejtéseket úgynevezett ellenõrzött árasztással zárjuk be, a rézbányaiakat pedig elfalazzuk, a külszíni fejtésekben teljes környezet-helyreállítást végzünk. Emellett szûrõberendezésekkel akadályozzuk meg bármiféle radioaktív anyagnak a természetbe kerülését” – magyarázza Olosz Gergely. A vezérigazgató szerint a rézbányai meddõhányók nem jelentenek veszélyt, ahol pedig sugárzást kibocsátó anyagot találnak, a helyet bekerítik.
Az urániumérc-bányák szigorú rendszabály alapján mûködnek. Egy mûszak csak hatórás, a bányászok a leszálláskor kötelesek tetõtõl talpig átöltözni, felszálláskor úgyszintén, a fürdõ után pedig egyetlen ruhadarabot sem vihetnek haza. Külön szekrényekben tartják a bányában használt ruhát, és külön az utcait. Folyamatosan mérik a sugárzást, ha az úgynevezett Geiger-sugárzásmérõ a megengedettnél magasabb radonszintet mutat, az érintett alkalmazottat azonnal más munkahelyre helyezik. „Ilyesmire azonban hosszú évek óta nem volt már szükség, mert a ma fejtett érc radioaktív sugárzás szintje az ötvenes-hatvanas években mértnél legalább százszor alacsonyabb” – mondja Nicolae Popa rézbányai igazgató. Ezt erõsíti meg a radioaktív sugárzást havonta mérõ Bihar Megyei Környezetvédelmi Felügyelõség is, Loredana Târb tanácsos közlése szerint a sugárzás még egyszer sem lépte túl a megengedett szintet Rézbányán.


Verespatak fontosabb?
A Zöld Erdély (Green Transylvania) Egyesület vezetõi tisztában vannak azzal, hogy a rézbányai övezetben létezik úgynevezett háttérsugárzás, de nem tehetnek egyebet, mint hogy felhívják a közvélemény és a hatóságok figyelmét a környezet- vagy egészségkárosító esetekre. A zöld mozgalom vezetõje, Kovács Zoltán Csongor szerint néhány éve, amikor a verespataki tervezett aranybánya a figyelem középpontjába került, jelezték, hogy Rézbányára is oda kellene figyelni, pénz és elegendõ ember hiányában azonban ennél többre nem jutottak. Az egyesület kapcsolatban áll a Greenpeace nemzetközi környezetvédõ mozgalommal is, de utóbbi a Verespatakot helyezi elõtérbe.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 19., szombat

A Siriu víztározóba fulladt a péntek délután óta keresett tűzoltó

Holtan találták a Siriu víztározóban a péntek délután óta keresett tűzoltót – számolt be szombaton a Buzău megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

A Siriu víztározóba fulladt a péntek délután óta keresett tűzoltó
2025. április 18., péntek

Kéttucatnyi bűnszervezetet számoltak fel három hónap alatt

Az év első három hónapjában lefolytatott több mint 400 akció nyomán összesen 173 személyből álló 23 bűnszervezetet számolt fel a rendőrség.

Kéttucatnyi bűnszervezetet számoltak fel három hónap alatt
2025. április 18., péntek

Kampány kampány hátán: rajtol az időközi helyhatósági választások korteshadjárata

Szombaton kezdődik és május 3-án reggel 7 óráig tart az időközi helyhatósági választások kampánya.

Kampány kampány hátán: rajtol az időközi helyhatósági választások korteshadjárata
2025. április 18., péntek

Antonescu megbánta a drogdílerek főbelövéséről tett kijelentését

Megbánta Crin Antonescu, hogy azt mondta: a kínai gyakorlatot alkalmazva stadionokban lövetné főbe a drogdílereket.

Antonescu megbánta a drogdílerek főbelövéséről tett kijelentését
2025. április 18., péntek

Záporok, jégesők, viharok jöhetnek Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban is

Labilis légkörre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdélyre, a Bánságra, a Partiumra – beleérvte Máramaros megyét is – , Olténiára, Munténia nyugati részére és a hegyvidéki területekre.

Záporok, jégesők, viharok jöhetnek Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban is
2025. április 18., péntek

Stadionokban lövetném agyon a drogdílereket – mondja az RMDSZ-t is soraiban tudó koalíció államfőjelöltje

Bár nem támogatja a halálbüntetés visszaállítását, a drogdílereket stadionban lövetné agyon, ha ez lehetséges volna – jelentette ki Crin Antonescu.

Stadionokban lövetném agyon a drogdílereket – mondja az RMDSZ-t is soraiban tudó koalíció államfőjelöltje
2025. április 18., péntek

Lasconi: megbocsátok azoknak az USR-eseknek, akik Dan támogatásáról döntöttek

Megbocsát Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a párt azon vezetőinek, akik múlt héten arról döntöttek: helyette a függetlenként induló bukaresti főpolgármestert, Nicușor Dant támogatják az elnökválasztáson.

Lasconi: megbocsátok azoknak az USR-eseknek, akik Dan támogatásáról döntöttek
2025. április 17., csütörtök

Nem a munkakörülmények okozták a rezidensek halálát a kórház vezetősége szerint

Cáfolta csütörtökön a iași-i Sf. Spiridon kórház vezetősége, hogy az intézmény három alkalmazottjának – két rezidens és egy beteghordozó – halálát munkahelyi túlterheltség okozta volna.

Nem a munkakörülmények okozták a rezidensek halálát a kórház vezetősége szerint
2025. április 17., csütörtök

Crin Antonescu nyilvánosságra hozta a Securitate számára adott egykori nyilatkozatát

Crin Antonescu felolvasta az újságíróknak azt a nyilatkozatot, amelyet az egykori titkosrendőrség, a Securitate felszólítására tett 1988-ban egy barátjáról. Leszögezte: nem „jelentésről”, hanem nyilatkozatról van szó, amelyet a Securitate nyomására tett.

Crin Antonescu nyilvánosságra hozta a Securitate számára adott egykori nyilatkozatát
2025. április 17., csütörtök

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától

Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától
Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától
2025. április 17., csütörtök

Folyami kikötőt vásárolna Románia Moldovától