Befagyasztott nyugdíjak és bérek, levágott kedvezmények: elfogadta a kormány a megszorításokról szóló rendeletet

megszorítások

Megszorítások. A kormány reményei szerint az intézkedések több mint 133 milliárd lejes megtakarítást hoznak

Fotó: Pixabay

Bár Marcel Ciolacu miniszterelnök a választási kampányában még azt ígérte, hogy nem lesznek adóemelések, az általa vezetett új kormány hétfőn elfogadta azt a megszorító csomagot, amely új adók bevezetése mellett adókedvezményeket töröl el. A közalkalmazotti béreket a 2024. novemberi szinten fagyasztják be. Ugyanez érvényes a különféle pótlékokra, valamint az étkezési utalványok értékére is. A nyugdíjak kiszámításakor figyelembe vett referenciapont értéke 81 lej marad, a különnyugdíjakat pedig nem növelik az infláció mértékével.

Balogh Levente

2024. december 30., 14:592024. december 30., 14:59

2024. december 30., 15:402024. december 30., 15:40

A kabinet a becslések szerint 8 százalékot meghaladó költségvetési hiány miatt volt kénytelen hétfői ülésén elfogadni a megszorításokat tartalmazó úgynevezett salátarendeletet, amely értelmében az előzetes ígéretek ellenére nem emelkednek jövőre a nyugdíjak, befagyasztják a közalkalmazotti béreket és csökkentik a diákok utazási kedvezményeit.

A Gazdasági és Szociális Tanács (CES) a tervezetet kedvezőtlenül véleményezte, de állásfoglalása nem kötelező érvényű, csupán konzultatív.

A kormányülést követően Tánczos Barna pénzügyminiszter ismertette a főbb módosításokat.

Idézet
Romániának az állami kiadások széles körű korrekciójára van szüksége, és ez a rendelet segít megteremteni a hitelességet, ami szükséges a költségvetési pálya korrekciójához (...) A magánszektorban is szükség van költségvetési kiigazításokra. A helyzet nem könnyű, megértjük az elégedetlenséget”

– mondta az RMDSZ-es tárcavezető.

Marcel Ciolacu miniszterelnök a kormányülés elején elmondta, hogy az Európai Bizottság legutóbbi, novemberi hivatalos előrejelzése, valamint a Nemzeti Előrejelzési Bizottság decemberi adatai sokkal pesszimistábbak voltak a szakértők várakozásainál.

„Ebben az évben nincsenek pénzügyi források a köztisztviselők fizetésének emelésére. Az állami foglalkoztatást befagyasztják” – közölte Marcel Ciolacu.

Idézet
Október második fele óta a legtöbb uniós országban gyorsuló ütemben romlott a helyzet, és ez nem kerülhette el Romániát sem. Idén máris magas a hiányunk, mert a kiadások 69 milliárd lejjel, vagyis a GDP 3,92 százalékával voltak magasabbak a tervezettnél. De jóhiszemű ember nem bírálhatja azt, hogy kétszer emeltük a nyugdíjakat, és megszüntettük az egyenlőtlenségeket 3,8 millió nyugdíjas esetében, vagy hogy emeltük a tanárok, az orvosok, a rendőrök vagy a katonák fizetését”

– mondta a kormányfő.

Rámutatott: senki sem vitathatja, hogy a kormánynak többletpénzt kellett biztosítania ahhoz, hogy a lakosság és a gazdaság számára változatlan szjnten tartsák az energia- és gázszámlákat, hogy növelték az egészségügyre szánt forrásokat, vagy hogy rekordösszegű infrastrukturális beruházásokat hajtottak végre.

Idézet
Az összes hitel autópályák, iskolák és kórházak építésére, valamint adósságok törlesztésére szolgált. Szeretném bejelenteni, hogy nem bánom ezeket az intézkedéseket, mert emberek millióinak szolgáltattunk igazságot, és jelentős beruházásokkal segítettük a gazdaságot. De gazdasági szempontból nehéz év áll előttünk, és a számok és a valóság tükrében gyorsan intézkedéseket kell hoznunk, hogy megvédjük Romániát az esetleges nagy pénzügyi kockázatoktól.

A felelőtlen gazdasági magatartás ebben az időszakban automatikusan az ország hitelképességének leminősítését, a befektetők elüldözését és a nagyon magas kamatlábakon történő hitelfelvételt jelentené. Ez recessziót, csődöt és munkanélküliséget jelentene sok román számára” – mondta Ciolacu.

„Ezért döntöttünk úgy koalíciós partnereinkkel együtt, hogy ma elfogadjuk az úgynevezett salátarendeletet, hogy 2025-ig ellenőrzés alatt tartsuk a költségvetési hiányt, ahogyan azt a költségvetési tervben vállaltuk az Európai Bizottsággal szemben. A hiány csökkentésére 4 év helyett 7 évet kaptunk, és az első lépés az, hogy 2025-re 7 százalékra csökkentsük a hiányt. Ez azt jelenti, hogy továbbra is hozzáférhetünk az európai és a PNRR-alapokhoz, amelyek nagyon fontosak Románia további modernizálásához” – jelentette be a miniszterelnök.

Megjegyezte, hogy „ez a rendelet nem a »megszorításokról« vagy a »szegénységről« szól, ahogy a televízióban mondják”.

„A megszorítás az volt, amikor 25 százalékkal csökkentették a fizetéseket, amikor az áfát 19-ről 24 százalékra emelték, vagy amikor iskolák és kórházak százait zárták be” – jegyezte meg.

Ciolacu egyúttal felszólította azokat a cégeket, amelyek továbbra is aluladóznak és profitjukat kiszervezik, hogy fizessenek tisztességesen, vagy távozzanak.

Egyúttal hat hónapos árbefagyasztási moratóriumot kért minden romániai cégtől, és szolidaritást a lakossággal és a kormánnyal.

„Felszólítom azokat a cégeket, amelyek továbbra sem fizetik rendesen az adókat és továbbra is externalizálják a nyereségüket: nem terhelhetjük tovább az összes adóterhet azokra a vállalatokra, amelyek tisztességesek, amelyek beruháznak, termelnek és munkahelyeket teremtenek. Más szóval: fizessenek rendesen, vagy tűnjenek el” – mondta Ciolacu.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány elfogadja az egyes adóügyi-költségvetési intézkedésekről szóló, salátarendeletet, a miniszterelnök elmondta, hogy „minden romániai cégtől hat hónapos árbefagyasztási moratóriumot és szolidaritást kér a lakossággal és a kormánnyal”.

A kormányfő a nyugdíjasoknak és az alacsony jövedelműeknek is üzent.

„A ma meghozott intézkedések bizakodóvá tesznek bennünket abban, hogy az állami költségvetés januári összeállításakor megtaláljuk a pénzügyi forrásokat ahhoz, hogy vagy egyszeri támogatást nyújtsunk a kis- és közepes nyugdíjasoknak, vagy az év második felében az infláció mértékében indexáljuk a nyugdíjakat. Emellett fokozatosan, akár öt százalékponttal is csökkenteni fogjuk a munka adóterheit az alacsony keresetűek és a gyermekes családok esetében” – mondta Marcel Ciolacu.

A pénzügyminisztérium által közzétett szöveg szerint

a közalkalmazotti béreket a 2024. novemberi szinten fagyasztják be. Ugyanez érvényes a különféle pótlékokra, valamint az étkezési utalványok értékére is.

A tervezet azt is előírja, hogy a túlórákat és a munkaszüneti napokon végzett munkát kizárólag szabadnappal lehet kompenzálni a közszférában. Ez alól csak a katonák, a rendőrök, a börtönőrök és a hegyimentők képezhetnek kivételt. Ők bérkiegészítésben részesülhetnek, ha nincsen mód arra, hogy 90 napon belül szabadnapot kapjanak a pluszmunkáért.

2025-ben a közintézmények és hatóságok – a finanszírozási forrásuktól függetlenül – nem adhatnak alkalmazottaiknak semmiféle értékjegyet, prémiumot, bónuszt vagy más pluszjuttatást.

A katonák, rendőrök és börtönőrök béren kívüli juttatásait – különféle kompenzációk, kártérítések vagy lakbértámogatás – szintén befagyasztják a 2024. novemberi szinten.

A sürgősségi rendelet tervezete szerint 2025. január 1. és december 31. között a közintézmények 800 lej értékű üdülési utalványt adhatnak azoknak az alkalmazottaiknak, akiknek a nettó alapbére nem haladja meg a 8000 lejt. A 800 lej értékű utalvány csak legalább 1600 lej értékű turisztikai csomag vásárlása esetén használható fel.

A tervezet szerint

2025. január 1-től létszámstopot rendelnek el a közszférában, azaz felfüggesztik az üres állások versenyvizsga vagy vizsga útján történő betöltését.

Ez alól kivételt képeznek azok az álláshelyek, amelyek jellegükből vagy a hozzájuk rendelt feladatkörből adódóan egyedieknek számítanak. Kivételt képeznek azok az álláshelyek is, amelyeknek a betöltését a sürgősségi rendelet elfogadása előtt jóváhagyta a kormány, továbbá a rezidensi állások és a kórházak orvosi posztok, mint ahogyan a vissza nem térítendő uniós alapokból finanszírozott projektekhez kapcsolódó álláshelyek is.

Egy másik előírás szerint befagyasztják a 2024. novemberi szinten a gyermeknevelési pótlékot (gyermekpénzt) és a sportolók életjáradékát is.

A nyugdíjak kiszámításakor figyelembe vett referenciapont értéke 81 lej marad, a különnyugdíjakat pedig nem növelik az infláció mértékével.

A pártok állami támogatása 25 százalékkal csökken 2025-ben az ideihez képest.

A tervezet előírja az egyetemi ösztöndíjak befagyasztását, és arról is rendelkezik, hogy a hallgatók csak a lakhelyük és az egyetemük szerinti települések közötti vonatjáratokon utazhatnak 90 százalékos kedvezménnyel.

Jövő év elejétől december 31-ig az óvodások és az elemisták nem kapnak mézet étrendkiegészítőként.

Az Egészséges étkezés elnevezésű országos program jövő évi költségvetését 1 139 400 000 lejben szabták meg.

A 2025-2026-os tanévben az érdemösztöndíj 450 lej, a teljesítményserkentő ösztöndíj 300 lej, a szociális ösztöndíj 300 lej, a szakiskolai ösztöndíj szintén 300 lej lesz - olvasható a tervezetben.

Az osztalékadó a jelenlegi 8 százalékról 10 százalékra nő, és megszüntetik az IT-szektor, az építőipari, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat munkavállalóinak adókedvezményeit.

Emellett a tervek szerint ismét bevezették volna az úgynevezett oszlopadót, amelyet az ipari létesítmények után kell befizetni, és leltári értékük 1,5 százalékának felel meg, ám Marcel Ciolacu közlése szerint ezt egyelőre elhalasztják, előbb egyeztetnek az érintettekkel.

A megszorítások ellen számos érintett tiltakozik, a diákok hétfőn a kormány székháza elé hirdettek tüntetést, a hétfőn szintén tüntető börtönőrök pedig azzal fenyegetőznek, hogy kedden nem veszik fel a munkát.

A munkáltatók arra panaszkodnak, hogy a kormány nem egyeztetett velük előzetesen az adóemelésekről.

Radu Burnete, a Concordia Munkáltatói Szövetség ügyvezető elnöke szerint a háromoldalú érdekegyeztető tanács szombati ülésén a kormány tervezett adóügyi intézkedéseit nem vitatták meg alaposan, az ezekkel kapcsolatos konzultációt januárra ígérték a kabinet képviselői.

A megszorító intézkedéseket egyébként Marcel Ciolacu második kormánya olyan előzmények után fogadta el, hogy a kormányfő – a PSD elnökjelöltjeként – november 21-én, három nappal az elnökválasztás első fordulója előtt még az ígérte, hogy nem fog adót emelni és nem vezet be új adókat. A nyilatkozatot annak kapcsán tette, hogy a választások előtt szintén általa vezetett kormány a becslések szerint a GDP közel 9 százalékát kitevő költségvetési hiányt halmozott fel.

A hiány nagy része a különböző kategóriáknak nyújtott kampányosztogatás eredménye.

„Készül a jövő évi költségvetés, amelyről konzultálni fogunk a szociális partnerekkel. Szeretnék nagyon egyértelmű lenni: 2024-ben nem fogunk adót emelni, és nem fogunk olyan új adókat bevezetni, amelyek a románokat és az üzleti környezetet terhelik” – mondta Marcel Ciolacu november 21-én egy üzletemberekkel tartott találkozón

A salátarendeletben meghatározott intézkedések pénzügyi hatása 2025-ben 133,37 milliárd lej lesz – derül ki a pénzügyminisztérium által vasárnap közzétett indoklásából.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Elnökválasztás: mesterséges intelligenciával generált félretájékoztató anyagok jelentek meg a TikTokon

A mesterséges intelligencia segítségével generált félretájékoztató videóanyagokat terjesztő TikTok-fiókokra hívta fel a figyelmet vasárnap a bukaresti belügyminisztérium.

Elnökválasztás: mesterséges intelligenciával generált félretájékoztató anyagok jelentek meg a TikTokon
2025. május 18., vasárnap

Iohannis, Băsescu, Ciolacu: az európai értékekre vagy az elszigetelődésre szavaz ma Románia

Románia volt államfői is leadták voksukat vasárnap. Klaus Iohannis Szebenben szavazott a feleségével, Traian Băsescu pedig Bukarestben voksolt.

Iohannis, Băsescu, Ciolacu: az európai értékekre vagy az elszigetelődésre szavaz ma Románia
2025. május 18., vasárnap

Választási csalást kiált az AUR, a párt szerint megfélemlítik a szavazókat

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vasárnapi közleménye szerint egyre több jel utal „választási csalásra, a szavazók megfélemlítésére és a politikai erőforrásokkal való visszaélésre”.

Választási csalást kiált az AUR, a párt szerint megfélemlítik a szavazókat
2025. május 18., vasárnap

Nicușor Dan Fogarason szavazott a jólétet hozó változásra

Nicușor Dan független elnökjelölt vasárnap reggel kijelentette, hogy a jólétet hozó változásra szavazott, nem a befektetőket elriasztó változásra.

Nicușor Dan Fogarason szavazott a jólétet hozó változásra
2025. május 18., vasárnap

Kitessékelték Simionékat a rendőrök, Bolojan és Predoiu is szavazásra buzdít

George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje Călin Georgescu volt független elnökjelölttel együtt szavazott, Ilie Bolojan ügyvivő államfő, Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök is leadta szavazatát a második fordulóban vasárnap.

Kitessékelték Simionékat a rendőrök, Bolojan és Predoiu is szavazásra buzdít
2025. május 18., vasárnap

Már nagyon sokan szavaztak, magasnak ígérkezik a részvétel a második fordulóban

Vasárnap reggel 9 óráig, a szavazás első két órájában 1 586 857 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 8,82 százaléka szavazott az államfőválasztás második fordulójában.

Már nagyon sokan szavaztak, magasnak ígérkezik a részvétel a második fordulóban
2025. május 18., vasárnap

Leadta voksát a szavazópolgárok fele az államfőválasztás második fordulójában

A belföldi szavazóhelyiségek megnyitásával vasárnap megkezdődött a romániai elnökválasztás második fordulója, amelyen a voksolásra jogosult mintegy 19 millió nagykorú állampolgár eldöntheti, ki lesz az ország következő elnöke.

Leadta voksát a szavazópolgárok fele az államfőválasztás második fordulójában
2025. május 17., szombat

Mikor érvényes és mikor érvénytelen a szavazat? – Néhány dologra oda kell figyelni

A 2025-ös elnökválasztás második fordulójában is fontos, hogy a választók a bélyegzőt megfelelőképpen helyezzék el a szavazólapon, hogy a szavazat érvényes legyen.

Mikor érvényes és mikor érvénytelen a szavazat? – Néhány dologra oda kell figyelni
2025. május 16., péntek

A romániai zsidóság vezetői az antiszemitizmus veszélyére figyelmeztetve buzdítanak a diktatúra elleni kiállásra

A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.

A romániai zsidóság vezetői az antiszemitizmus veszélyére figyelmeztetve buzdítanak a diktatúra elleni kiállásra
2025. május 16., péntek

Macron csattanós választ adott az őt lediktátorozó AUR-vezérnek

Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.

Macron csattanós választ adott az őt lediktátorozó AUR-vezérnek