Bãsescu korlátozásokat vezetne be az uniós országok állampolgáraival szemben
Fotó: Krónika
„Ha az Európai Unió országai korlátozni fogják a román állampolgárok külföldi munkavállalását, Románia hasonló ellenintézkedéseket foganatosít” – szögezte le Traian Bãsescu az egyesült államokbeli International Herald Tribune napilapnak adott interjújában. Az államfõ ekként reagált azokra a – fõként Nagy-Britanniából érkezõ – jelzésekre, miszerint London korlátozni készül a román és bolgár munkavállalók szigetországi bevándorlását a két ország európai uniós csatlakozása után.
2006. augusztus 31., 00:002006. augusztus 31., 00:00
Bãsescu kijelentette, a délkelet-európai államok közül Romániába áramlott a legnagyobb volumenû külföldi tõke az utóbbi években, ezért szerinte alaptalan a román munkaerõ „inváziójától” való félelem. „Senki ne számítson arra, hogy visszafogottak leszünk” – figyelmeztette az EU-tagállamok vezetõit a román államfõ, hozzátéve: Románia nem engedi meg, hogy az Unió másodrangúakként kezelje állampolgárait. Bãsescu kifejtette: a román állampolgárokkal szemben bevezetendõ munkavállalási korlátozásokról kétoldalú tárgyalásokon kell dönteni, és meggyõzõdésének adott hangot, hogy az EU államaiba érkezõ bevándorlók körüli vitát politikai érdekek gerjesztették, és nincs közük a romániai valósághoz. A kelet-európai országokból érkezõ bevándorlók miatti aggodalmat az államfõ Románia gazdasági fejlõdését ecsetelve igyekezett eloszlatni. „A jelenlegi gazdasági helyzetet figyelembe véve nem valószínû, hogy nagy kivándorlási hullámra kell számítani Romániában a csatlakozás után” – jegyezte meg Bãsescu. „A magánszférában robbanásszerûen emelkedtek a bérek, a gazdaság évi hat százalékot meghaladó növekedésének köszönhetõen Románia a térség legdinamikusabban fejlõdõ országává vált, miközben számos ágazatban, fõként az építkezési szektorban, munkaerõhiány tapasztalható” – hangzottak Bãsescu érvei az International Herald Tribune napilapnak adott interjúban. Ezen túlmenõen az államfõ megjegyezte: a munkaerõ mobilitása és migrációja az Európai Unió mûködésének egyik alapja. Traian Bãsescu optimizmusával szemben gazdasági elemzõk úgy vélik, a külföldi munkavállalás szempontjából a romániai és az európai uniós bérek közötti szintkülönbség olyan motivációs erõ, amellyel szemben vajmi keveset ér a hazai gazdasági növekedés mértéke. Így nagyon valószínû, hogy a csatlakozás után a román és bolgár állampolgárok elárasztják majd az uniós országokat a nagyobb bérek reményében. Szakértõk szerint a korlátozások bevezetése sem bizonyulhat minden esetben a legjobb megoldásnak, ugyanis ezáltal megnövekedne a feketén dolgozók száma. Bãsescu kijelentései után Leonard Orban, az Integrációs Minisztérium államtitkára kissé árnyalta a bukaresti álláspontot, kijelentve: Románia nem hozott még döntést a külföldiek munkavállalásának korlátozását illetõen. „Románia várja az EU országainak erre vonatkozó döntését” – ismertette Orban, hozzátéve: ha valamelyik tagállam korlátozásokat vezetne be, Románia részérõl nem érkezne automatikusan hasonló válaszlépés. Az International Herald Tribune különben a jövõ évben csatlakozó államokból érkezõ munkavállalók kérdésének elõtérbe kerülését öszszefüggésbe hozza az Európai Bizottság Romániára és Bulgáriára vonatkozó szeptemberi országjelentésével, amely döntõ a két ország csatlakozására nézve. Bãsescu nyugtatásnak szánt szavai ellenére a lap megjegyzi: a 22 millió lakosú Románia a legszegényebb lesz az EU-tagállamok között, emiatt politikai elemzõk valószínûsítik, hogy Szófia és Bukarest csatlakozása után a legtöbb európai ország korlátozásokat vezet majd be a munkavállalás terén. Eddig egyébként csupán Finnország jelezte, hogy megnyitja kapuit a román és bolgár munkavállalók elõtt. Az EU 25 tagállamának különben hétéves idõszakra jogában áll korlátozásokat bevezetni a frissen csatlakozó országok állampolgáraival szemben. 2004-ben, amikor az EU 25 tagállamra bõvült, 12 állam vezetett be korlátozó intézkedéseket az újonnan csatlakozott országokkal – közöttük Magyarországgal – szemben. Akkor csupán Írország, Svédország és Nagy-Britannia „nyitotta tágra” kapuit a külföldi munkavállalók elõtt. Ellenben a „nyitott kapuk” elvére épülõ brit munkavállalási politika csõdöt mondott: a becsült tizenötezer munkás helyett ugyanis több mint négyszázezren árasztották el a szigetországot. „Emiatt a Blair-kormány az ellenzéki konzervatívok támadásainak célpontja lett, politikájának jelenlegi 180 fokos irányváltása is ezzel magyarázható” – véli a The Economist brit lap. A britek félelmét híven tükrözik azok a becslések, amelyek szerint 2007-tõl 450 ezer román és 170 ezer bolgár állampolgár árasztja majd el a szigetországot – ráadásul nem is annyira a munka kedvéért, hanem a vonzó szociális segélyek miatt. Eközben jelentõs brit vállalatok tiltakoznak a Blair-kormány külföldiekkel szemben alkalmazandó munkavállalási politikája ellen, szerintük ugyanis a szigetországban munkaerõhiány van. A The Observer címû lap elemzése szerint nem a külföldi munkavállalókkal szemben alkalmazott korlátozások jelenthetik a megoldást a brit munkanélküliségre, hanem a fejlettebb szakképzés. A bevándorlók ugyanis többnyire olyan munkát végeznek, amelyek a szigetországiak számára nem vonzók: pincérkednek és mezõgazdasági munkát végeznek. A bevándorlók így csupán azoknak jelentenek vetélytársat, akiknek nincs felsõfokú végzettségük, vagy csupán idénymunkát szeretnének végezni. A külföldi munkavállalók azonban az infláció növekedéséhez járultak hozzá az angol jegybank szerint.
Minden tizedik román külföldön dolgozik A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Románia lakosságának máris mintegy tíz százaléka dolgozik külföldön, legtöbben Spanyolországban és Olaszországban. Csupán idén mintegy hatvanezer román és bolgár munkást alkalmaztak Spanyolországban. A Liberation francia lap szerint engedékeny jogszabályai miatt Spanyolország a „bevándorlók Eldorádójává” vált.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Labilis légkörre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdélyre, a Bánságra, a Partiumra – beleérvte Máramaros megyét is – , Olténiára, Munténia nyugati részére és a hegyvidéki területekre.
Megbocsát Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a párt azon vezetőinek, akik múlt héten arról döntöttek: helyette a függetlenként induló bukaresti főpolgármestert, Nicușor Dant támogatják az elnökválasztáson.
Cáfolta csütörtökön a iași-i Sf. Spiridon kórház vezetősége, hogy az intézmény három alkalmazottjának – két rezidens és egy beteghordozó – halálát munkahelyi túlterheltség okozta volna.
Crin Antonescu felolvasta az újságíróknak azt a nyilatkozatot, amelyet az egykori titkosrendőrség, a Securitate felszólítására tett 1988-ban egy barátjáról. Leszögezte: nem „jelentésről”, hanem nyilatkozatról van szó, amelyet a Securitate nyomására tett.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.