HIRDETÉS
A frakcióvezető kifejtette: ősszel – Viorica Dăncilă szociáldemokrata kormányának megbuktatásakor – semmi esély nem mutatkozott az előre hozott választások kiprovokálására, de
most már sokkal több törvényhozó hajlik erre a megoldásra, mert nagyon nehéz fontos döntéseket hozni a jelenlegi felaprózott, kilenc frakcióval működő parlamentben.
Hozzátette: a nehézkes egyeztetéseket a PNL úgy próbálja áthidalni, hogy egy sor döntést parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással léptet hatályba, de ezzel sérül a demokrácia, úgyhogy az RMDSZ inkább a választások megrendezését siettetné.
– szögezte le Korodi. Szerinte az RMDSZ – egy nemzeti közösség érdekképviselete lévén – másfajta viszonyt ápol választóival, mint egy hagyományos politikai párt, és így bármikor készen áll a választásokra, akkor is, ha előre hozzák.
A frakcióvezető cáfolta az Adevărul című lap értesülését, miszerint az RMDSZ erről már meg is állapodott a PNL-vel. Megjegyezte: amiről döntést hoz az RMDSZ, azt nyilvánosságra is hozza.
Romániában akkor lehet feloszlatni a parlamentet és előre hozott választásokat rendezni, ha a kormányt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják vagy a miniszterelnök önként benyújtja lemondását, majd a törvényhozás két egymást követő alkalommal leszavazza az államfő miniszterelnök-jelöltjét.
A PNL – Klaus Johannis jobboldali államfő volt pártja – a szociáldemokrata Dăncilă-kabinet megbuktatása után tavaly novemberben vállalkozott kisebbségi kormányzásra. A legújabb közvélemény-kutatások szerint népszerűsége a kormányváltás és Johannis újraválasztása óta több mint 15 százalékponttal 45 százalékpont fölé emelkedett.
A PNL azért szeretne előre hozott választásokat, mert attól tart, hogy a népszerűtlen kormányzati intézkedések miatt a szimpátiahullám év végéig elapad, és a Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékben ugyanúgy meg fog erősödni, mint 2016-ban, a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány regnálása idején.
