Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Nőtt az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma Németországban az elmúlt évtizedben az illetékes német hatóságok kimutatása alapján. Az Európai Unióban az Eurostat adatai szerint szintén növekedett gépkocsisűrűség, a legnagyobb ütemben Kelet-Európában bővült a személygépkocsival rendelkező lakosok részaránya.
2022. szeptember 15., 21:222022. szeptember 15., 21:22
2022. szeptember 15., 21:242022. szeptember 15., 21:24
A német szövetségi statisztikai hivatalnak, a Destatisnak a szövetségi közlekedési hatóság (Kraftfahrt-Bundesamt, KBA) adataira támaszkodó számításai szerint 2021-ben ezer lakosra 580 személygépkocsi jutott Németországban.
A Németországban nyilvántartásba vett személygépkocsik száma növekszik: a KBA adatai szerint 2022. január 1-jén 48,5 millió személygépkocsit tartottak nyilván Németországban, többet, mint valaha. Egy évvel korábban, 2021. január elsején 48,2 millió személygépkocsi futott Németországban.
Növekszik az elektromos meghajtású autók száma is: az idén január és július között újonnan forgalomba helyezett autók között a kizárólag elektromos meghajtásúak aránya már 13,6 százalék volt. Ez a növekvő részarány azonban csak lassan mutatkozik meg a teljes személygépkocsi-állományban: az idei év elején a Németországban forgalomi engedéllyel rendelkező személygépkocsik 1,3 százaléka volt elektromos. Egy évvel korábban ez az arány még 0,6 százalék volt.
Tavaly a háztartások 77,9 százaléka rendelkezett legalább egy személygépkocsival, tíz évvel korábban, 2011-ben pedig 77,0 százalékuk. A két autóval rendelkező háztartások aránya viszont tíz év alatt 23,4 százalékról 27,0 százalékra, a három vagy több autóval rendelkező háztartások aránya pedig 3,7 százalékról 6,1 százalékra nőtt.
A regisztrált autók növekvő száma megemelte a költségvetés adóbevételeit is: 2021-ben a szövetségi kormány 9,55 milliárd eurót szedett be a személygépkocsik és más gépjárművek után, bő 13 százalékkal többet a 2011. évi 8,42 milliárd eurónál.
Az EU 27 tagállama között Németország a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján a nyolcadik helyen áll az autósűrűségi rangsorban. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nyilvántartása szerint a 2020/2021-es évek fordulóján Luxemburg 682 ezer főre jutó autóval vezette a listát. Olaszországban 670, Lengyelországban pedig 664 euró jutott ezer lakosr.
Lettországban 390 autó, Magyarországon pedig 403 személygépkocsi jutott ezer lakosra.
Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma a kelet-európai uniós tagországokban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben: 2010 és 2020 között Romániában 77 százalékkal, Lengyelországban, Észtországban és Szlovákiában pedig csaknem a felével.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
szóljon hozzá!