HIRDETÉS
A jelentés két adathalmazt hasonlít össze: egy, a 2001/2002-es, illetve egy másik, a 2015/2016-os időszakból származót.
A két adatfelvétel közötti időszakban 2,3 millió fővel, 1,1 millióról 3,4 millió főre nőtt a külföldre kivándorolt román állampolgárok száma.
A 2015-2016-os időszakban a Romániában születettek legkevesebb 17 százaléka élt az OECD valamely tagállamában. A kivándorlás legfőbb oka a viszonylag jól fizető munkahelyek hiánya. 2000 és 2018 között legkevesebb 630 000 olyan gyerek született külföldön, akinek az anyja vagy az apja román állampolgár.
Az ugyanebben az időszakban tapasztalt romániai népességcsökkenés – 22,4 millióról 19,5 millióra – így a kivándorlással magyarázható.
Az elsődleges célország a román emigránsok számára Olaszország, minden 3, diaszpórában élő román közül egy itt él. Ez több mint egymillió főt jelent. A második helyen Németország áll 680 000, a harmadikon pedig Spanyolország 573 000 nyilvántartott román bevándorlóval. Ebben a három országban él a külföldre költözött románok 93 százaléka. Egyébként az országból eltávozott polgárok mintegy 90 százaléka valamely európai országban telepedett meg.
A legtöbb, külföldön élő román állampolgár szakképesítést nem igénylő munkakörben dolgozik, az egyetemi végzettséggel rendelkezők fele is ilyen helyzetben van.
És a kivándorlásnak van még utánpótlása: az elmúlt években a Romániában élő polgárok mintegy 25 százaléka mondta azt, hogy hosszabb időtartamra külföldre akar költözni. Ez az arány az egyik legnagyobb a térségben – a 15 és 24 év közötti fiatalok fele mondta azt, hogy el akarja hagyni Romániát.
