Fotó: Gábos Albin
Az elmúlt évtized legalacsonyabb diáklétszámát regisztrálták Romániában a 2022-2023-as tanévben, amikor a 2014-2015-ös referenciaévhez képest a teljes diáklétszám közel 9 százalékkal csökkent – derül ki az oktatási minisztérium által közzétett legfrissebb, Jelentés a romániai közoktatás helyzetéről című dokumentumából.
2024. január 15., 19:022024. január 15., 19:02
Az elmúlt évtized első feléhez képest a tanárok száma továbbra is alacsonyabb maradt, de a tavalyi tanévben elérte az elmúlt öt év legmagasabb szintjét – írja az Edupedu.ro. A 2022-2023-as tanévben a közoktatásban nyilvántartott tanulók száma 2 891 765 volt, ami körülbelül 13 000 tanulóval kevesebb, mint az előző évben. A csökkenés azonban jelentős (8,6 százalék) a 2014-2015-ös tanévhez képest, amikor 3 164 470 tanulót regisztráltak. Azóta a létszám folyamatosan csökken, csupán egy stagnálási időszak volt 2020 és 2022 között.
A középiskolások körében is nagyon magas – közel 20 százalékos – csökkenés tapasztalható. Az óvodás gyermekek száma a 2014-2015-ös 559 565-ről 521 826-ra csökkent 2022-2023-ra (-6,74 százalék). A csökkenés a vidéki területeken volt jelentősebb, ahol 10,65 százalékot ért el.
Általános iskolákba a 2022-23-as tanévben összesen 521 826 tanulót írattak be, 7,93 százalékkal kevesebbet, mint a 2014-2015-ös tanévben (559 565).
Az általános iskolákba beiratkozott tanulók száma a falvakban 33,88 százalékkal csökkent. Ezen a szinten a teljes csökkenés csak 6,5 százalékos volt, a 2014-2015-ös 778 663 tanulóról 727 857-re esett a diáklétszám a 2022-2023-as tanévre. A középiskolákban a tanulók száma 2014-2015 és 2022-2023 között közel 20 százalékkal (18,72 százalék) csökkent, 726 403-ról 590 441-re.
Mindazonáltal a minisztériumi jelentés növekedésről számol be, ugyanis
Eszerint az óvodák szintjén folytatódik az előző tanévhez viszonyított emelkedő tendencia, közel 4 ezer gyermekkel. Ez a tendencia vidéki és városi környezetben kiegyensúlyozott, mindegyikben mintegy 2 ezer gyermekes növekedéssel. Az általános iskolai oktatás egészében a tanulók száma az előző évhez képest 6,4 ezer fővel, 868,6 ezer főre nőtt.
Ugyanakkor általános iskolai szinten már az előző tanévhez képest is csökkenést regisztráltak: a tanulók száma 727,8 ezer fő volt, ami 9,3 ezer fővel kevesebb az előző tanévhez képest; a középiskolai tanulók számának csökkenése mindkét lakóhely szerinti területen megfigyelhető, de vidéken a csökkenés jelentősebb, mint a városi közegben (5,9 ezer fővel a vidéki településeken, szemben a városok 3,4 ezer fős csökkenésével).
A szakképzésben folytatódott az előző tanév csökkenő tendenciája (8,7 ezerrel kevesebb tanuló, mint az előző tanévben). A közoktatásban dolgozók esetében az adatok azt mutatják, hogy 2022-2023-ban 295 723 alkalmazott volt, közülük 212 332 pedagógus.
Ez a szint azonban még mindig alacsonyabb, mint 10 évvel ezelőtt (2012-2013-as tanév), amikor a közoktatásban dolgozók összlétszáma 300 761 fő volt. Az akkori adatokhoz képest hasonló volt a csökkenés a tanügyi személyzet esetében is, amely akkor 217 619 főt tett ki. A 2014-2015-ös tanévben, amelyet az oktatási minisztérium legutóbbi jelentésében a tanulói létszámok alakulását jelző referenciaként használtak, az oktatási alkalmazottak helyzete hasonló volt a 2012-2013-as évhez: 299 682 fő volt az összes alkalmazott, azaz 216 268 pedagógus.
Alkotmányellenesnek nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által benyújtott törvénytervezetet, amely lehetővé teszi az államfő számára, hogy jelöltkjént elinduljon a parlamenti választáson.
Azt gondolhatnánk, hogy Udvarhelyszék talán legismertebb vállalkozójának egyetlen gyermekeként – aki történetesen lány – az élet csupa móka és kacagás. A Nők az üzleti világban sorozatának jelenlegi cikkében erre cáfolunk rá.
A 2024-es parlamenti választásokat előkészítő kampány lebonyolítását szabályozó határozatot fogadott el csütörtökön a Központi Választási Iroda (BEC).
A Duna vízhozama valószínűleg szeptember vége felé fog tetőzni, a hatóságok pedig készültségben vannak és figyelemmel kísérik a helyzetet, miután a hidrológusok árvízveszélyre figyelmeztettek a folyam romániai szakaszán.
A romániai polgárok kétharmadát nem zavarják az országba érkező migránsok, ha azok munkát vállalnak, mint ahogy az sem, ha a román kormány anyagi juttatásokkal bátorítja a külföldön élő románok hazatérését – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának közvetlen érdeke, hogy korszerű haditechnikát gyártó hadiipara legyen – ez volt az egyik következtetése a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésének, amelynek a napirendjén a biztonsági kihívásokra adott válaszlépések is szerepeltek.
Az országban mintegy 19 ezer, külföldön több mint 900 szavazókörzetet alakítanak ki az idei elnökválasztásra, amelyre október 5-ig jelentkezhetnek a jelöltek – közölte csütörtökön az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Mircea Geoană nyerné az államfőválasztás első fordulóját az INSCOP által szeptember 11–16. között a Szabadság és Demokrácia Intézet megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint. A függetlenként induló jelöltet Marcel Ciolacu és Elena Lasconi követi.
Ha a feltételek adottak lesznek, az RMDSZ kormányra szeretne kerülni a parlamenti választások után – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje szerda este.
A bukaresti kormánypalota előtti téren tüntetnek csütörtökön 10 és 14 óra között a Romániai Nemlátók Egyesületének tagjai. Elégedetlenségük fő oka az új nyugdíjtörvény, amely szerintük súlyosan megrövidíti a látássérülteket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!