Az elmúlt évtized legalacsonyabb diáklétszámát regisztrálták Romániában a korábbi tanévben

•  Fotó: Gábos Albin

Fotó: Gábos Albin

Az elmúlt évtized legalacsonyabb diáklétszámát regisztrálták Romániában a 2022-2023-as tanévben, amikor a 2014-2015-ös referenciaévhez képest a teljes diáklétszám közel 9 százalékkal csökkent – derül ki az oktatási minisztérium által közzétett legfrissebb, Jelentés a romániai közoktatás helyzetéről című dokumentumából.

Balogh Levente

2024. január 15., 19:022024. január 15., 19:02

Az elmúlt évtized első feléhez képest a tanárok száma továbbra is alacsonyabb maradt, de a tavalyi tanévben elérte az elmúlt öt év legmagasabb szintjét – írja az Edupedu.ro. A 2022-2023-as tanévben a közoktatásban nyilvántartott tanulók száma 2 891 765 volt, ami körülbelül 13 000 tanulóval kevesebb, mint az előző évben. A csökkenés azonban jelentős (8,6 százalék) a 2014-2015-ös tanévhez képest, amikor 3 164 470 tanulót regisztráltak. Azóta a létszám folyamatosan csökken, csupán egy stagnálási időszak volt 2020 és 2022 között.

A csökkenés a falusi tanulók esetében jelentősebb, a vidéki általános iskolások esetében rekordszintet – mintegy 33 százalékot – ért el.

A középiskolások körében is nagyon magas – közel 20 százalékos – csökkenés tapasztalható. Az óvodás gyermekek száma a 2014-2015-ös 559 565-ről 521 826-ra csökkent 2022-2023-ra (-6,74 százalék). A csökkenés a vidéki területeken volt jelentősebb, ahol 10,65 százalékot ért el.

Általános iskolákba a 2022-23-as tanévben összesen 521 826 tanulót írattak be, 7,93 százalékkal kevesebbet, mint a 2014-2015-ös tanévben (559 565).

A csökkenés vidéken kétszeres volt (14,5 százalék).

Az általános iskolákba beiratkozott tanulók száma a falvakban 33,88 százalékkal csökkent. Ezen a szinten a teljes csökkenés csak 6,5 százalékos volt, a 2014-2015-ös 778 663 tanulóról 727 857-re esett a diáklétszám a 2022-2023-as tanévre. A középiskolákban a tanulók száma 2014-2015 és 2022-2023 között közel 20 százalékkal (18,72 százalék) csökkent, 726 403-ról 590 441-re.

Mindazonáltal a minisztériumi jelentés növekedésről számol be, ugyanis

először az iskolai populáció azon szegmenseit jelöli meg, ahol az előző tanévhez (2021-2022) képest növekedés tapasztalható.

Eszerint az óvodák szintjén folytatódik az előző tanévhez viszonyított emelkedő tendencia, közel 4 ezer gyermekkel. Ez a tendencia vidéki és városi környezetben kiegyensúlyozott, mindegyikben mintegy 2 ezer gyermekes növekedéssel. Az általános iskolai oktatás egészében a tanulók száma az előző évhez képest 6,4 ezer fővel, 868,6 ezer főre nőtt.

A mutató értékének növekedése elsősorban a városi diákok számának növekedésének köszönhető, vidéken csupán enyhe, 104 fős növekedés tapasztalható.

Ugyanakkor általános iskolai szinten már az előző tanévhez képest is csökkenést regisztráltak: a tanulók száma 727,8 ezer fő volt, ami 9,3 ezer fővel kevesebb az előző tanévhez képest; a középiskolai tanulók számának csökkenése mindkét lakóhely szerinti területen megfigyelhető, de vidéken a csökkenés jelentősebb, mint a városi közegben (5,9 ezer fővel a vidéki településeken, szemben a városok 3,4 ezer fős csökkenésével).

A középfokú oktatásba 590,4 ezer tanulót írattak be, 3,1 ezerrel kevesebbet, mint az előző tanévben.

A szakképzésben folytatódott az előző tanév csökkenő tendenciája (8,7 ezerrel kevesebb tanuló, mint az előző tanévben). A közoktatásban dolgozók esetében az adatok azt mutatják, hogy 2022-2023-ban 295 723 alkalmazott volt, közülük 212 332 pedagógus.

Ezek az adatok a pedagógusok számának növekedését tükrözik az elmúlt években, miután 2018-2020 között mélypontot ért el (288 000 alkalmazott, ebből 207 000 pedagógus a két tanévben).

Ez a szint azonban még mindig alacsonyabb, mint 10 évvel ezelőtt (2012-2013-as tanév), amikor a közoktatásban dolgozók összlétszáma 300 761 fő volt. Az akkori adatokhoz képest hasonló volt a csökkenés a tanügyi személyzet esetében is, amely akkor 217 619 főt tett ki. A 2014-2015-ös tanévben, amelyet az oktatási minisztérium legutóbbi jelentésében a tanulói létszámok alakulását jelző referenciaként használtak, az oktatási alkalmazottak helyzete hasonló volt a 2012-2013-as évhez: 299 682 fő volt az összes alkalmazott, azaz 216 268 pedagógus.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 12., szombat

Egy nyugdíjasnak 50 lej is sokat jelent – A PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja

A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.

Egy nyugdíjasnak 50 lej is sokat jelent – A PSD a deficitcsökkentő intézkedések terhének elosztását bírálja
2025. július 12., szombat

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé, a cél a demokratikus jobboldal újjáépítése

Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.

Megválasztották Ilie Bolojant a PNL elnökévé, a cél a demokratikus jobboldal újjáépítése
2025. július 12., szombat

A PSD távol marad a PNL kongresszusától, nem ugyanaz a kormányzati és a politikai együttműködés

A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.

A PSD távol marad a PNL kongresszusától, nem ugyanaz a kormányzati és a politikai együttműködés
2025. július 12., szombat

Nicușor Dan a PNL kongresszusán: az a legjobb az országnak, ha a koalíció folytatja a munkáját

Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.

Nicușor Dan a PNL kongresszusán: az a legjobb az országnak, ha a koalíció folytatja a munkáját
2025. július 11., péntek

„Veszélyben” az állami vállalatok vezetőségei – ismertette a deficitcsökkentés második csomagját a miniszterelnök

Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.

„Veszélyben” az állami vállalatok vezetőségei – ismertette a deficitcsökkentés második csomagját a miniszterelnök
2025. július 11., péntek

Az államkasszába utalta fizetése 20 százalékát az energiaügyi miniszter

Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.

Az államkasszába utalta fizetése 20 százalékát az energiaügyi miniszter
2025. július 11., péntek

Megszabadulna a román hadsereg a Kalasnyikovoktól, nagyszabású fegyverbeszerzést tervez

Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.

Megszabadulna a román hadsereg a Kalasnyikovoktól, nagyszabású fegyverbeszerzést tervez
2025. július 11., péntek

Megtagadta egy korábbi miniszterelnök fuvarozását egy bukaresti taxis, most már bánhatja

A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.

Megtagadta egy korábbi miniszterelnök fuvarozását egy bukaresti taxis, most már bánhatja
2025. július 11., péntek

Sok állami cég vezetőjét „kényeztetik el” csillagászati összegű fizetéssel, de akadt, aki lemondott róla

Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.

Sok állami cég vezetőjét „kényeztetik el” csillagászati összegű fizetéssel, de akadt, aki lemondott róla
2025. július 11., péntek

Visszaelőzte a PSD a PNL-t, de továbbra is az AUR a nyerő egy friss felmérés szerint

A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.

Visszaelőzte a PSD a PNL-t, de továbbra is az AUR a nyerő egy friss felmérés szerint