Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Jóváhagyta a bukaresti közgyűlés szerdán, hogy az eddigi 143 lejről 346 lejre emeljék gigakalóriánként a távhőszolgáltatás díját április elsejétől kezdődően.
2022. március 30., 17:452022. március 30., 17:45
2022. március 30., 19:212022. március 30., 19:21
A határozattervezetet előterjesztő – a kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) támogatásával függetlenként megválasztott – Nicușor Dan főpolgármester szerint a távhődíjakat több mint tíz éve nem emelték a román fővárosban és a bukarestieknek a mostani drágulás után is kevesebbet kell fizetniük a szolgáltatásért, mint a legtöbb romániai nagyváros lakóinak.
A határozatot a PNL és USR önkormányzati képviselőinek támogatásával fogadták el, míg a kormánykoalíció legnagyobb pártjának számító Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői ellene voksoltak.
A fővárosi közgyűlés azt követően szánta rá magát a népszerűtlen intézkedésre, hogy a bukaresti hőerőműveket működtető állami ELCEN vállalat 86 százalékos áremelést hajtott végre. A bukaresti önkormányzatnak a távhő áfájának 5 százalékra csökkentése után is 860 lejt kell fizetnie a hőenergia gigakalóriájáért, tehát az eddigi tarifák mellett a szubvenció aránya már meghaladta a 80 százalékot, de a szerdán megszavazott új tarifával is a bukaresti lakosok a távhő valódi árának alig több mint 40 százalékát fizetik.
A főváros önkormányzata minden más városnál nagyobb arányú szubvenciót vállalt magára a távhő reális árából, hogy vonzóvá tegye a szolgáltatást és megelőzze a lakosság tömeges átállását a háztartási fűtési rendszerekre.
Az USR egyik fővárosi képviselője szerint az 1989-es rendszerváltáskor Románia 315 város rendelkezett távhőszolgáltatással, ezek közül 2020-ra már csak 51 maradt működésben. Bukarest távhőrendszerének ezer kilométernyi fővezetékének kétharmada, és háromezer kilométernyi másodlagos vezetékének csaknem fele 25 évnél régebbi. Az elavult hálózatból óránként kétezer tonnányi forróvíz folyik el Bukarest talajába.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
szóljon hozzá!