A Budapestre készülő Bogdan Aurescu román külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a magyarországi románok – szerinte veszélyeztetett – kulturális identitásáért, és erre hivatkozva a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság által előkészített megállapodás elfogadását nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatandó csütörtöki tárgyalásai egyik legfontosabb napirendi pontjának.
2015. május 07., 11:012015. május 07., 11:01
A román diplomácia vezetőjével szerdán közölt interjút az Agerpres hírügynökség.
Aurescu ebben kifejtette: a román kisebbségvédelem az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének filozófiáját, vagyis az interkulturalitást tartja szem előtt, a kultúrák összefonódását támogatja, és ellenzi az elkülönülést, így az etnikai alapú autonómiát is.
Felidézte, hogy múlt héten Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság (az ET jogi szakértői testülete) elnöke méltatta a román kisebbségvédelem „pozitív és építő jellegű megközelítését” egy kolozsvári konferencián, abból az alkalomból, hogy húsz évvel ezelőtt Románia elsőként ratifikálta a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt.
A román diplomácia vezetője szerint azonban a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság tevékenységének „hátráltatása” súlyos hátrányt jelenthet a magyarországi románoknak. Számukra Bukarest a román nyelvű oktatás minden szinten való biztosítását, sajtójuk megfelelő finanszírozását, nyelvi, etnikai, kulturális identitásuk bátorítását szorgalmazza, és azt várja Budapesttől, hogy határozottan lépjen fel az úgynevezett etnobiznisszel szemben.
A román külügyminiszter nagyon fontosnak nevezte a tárgyalások gazdasági napirendjét, amelyen egyebek mellett az autópálya-összeköttetés megteremtése, a 2014–2020-as időszak határon átnyúló együttműködési programja, az energiabiztonság szerepel.
Az Arad és Szeged közötti interkonnektorról szóló kérdésre Aurescu kifejtette: egyelőre korlátozott kapacitású a kétirányú gázállítás a magyar és román hálózat közötti műszaki különbségek miatt. A két ország azon dolgozik, hogy nyáron közös pályázatot nyújtson be a bolgár–román–magyar–osztrák összeköttetés megvalósítását célzó európai forrásokra, és így megteremtse a pénzügyi feltételeit annak, hogy 2019-re teljes kapacitással működjön mindkét irányban a magyar–román interkonnektor.
A román külügyminiszter rámutatott: húsz – határátkelő nélküli – közúti összeköttetés vár arra, hogy Románia csatlakozhasson a schengeni övezethez és megindulhasson a kistérségeket összekötő áru- és személyforgalom, de addig is várhatóan még a nyár folyamán felavatják Nagylaknál a két ország közötti autópályát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rátámadtak egy ázsiai ételfutárra Bukarestben, a bántalmazó – akit egy szolgálaton kívüli rendőr ártalmatlanított – arra hivatkozott, hogy „megvédi a hazáját”.
Szeptembertől betiltják az Európai Unió országaiban a TPO-t (trimetil-benzil-foszfin-oxid) tartalmazó kozmetikumok forgalmazását – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Friss felmérés eredményei világítanak rá arra, hogy mit gondolnak a románok az antiszemita, magyarellenes legionárius mozgalomról és a háborús bűnös Ion Antonescuról.
A bukaresti Dragonul Roșu kereskedelmi központ egyik raktárában szerda hajnalban keletkezett tűz következtében jelentősen romlott a levegő minősége a főváros keleti és délkeleti részein.
Mindegyik szakma képviselőinek jogukban áll kifejezni elégedetlenségüket a jogállásukat érintő politikákkal vagy tervezetekkel szemben, de ezt a törvény szigorú betartásával kell megtenniük – nyilatkozta Radu Marinescu igazságügyi miniszter.
Az Észak-erdélyi (A3) autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti több mint 26 kilométeres szakaszán jelenleg az Erbașu építőipari vállalat dolgozik mintegy 540 munkással és 305 géppel.
Tavaly az előző évhez képest 40,2 százalékkal több számítógépes csalást jelentettek Romániában, míg a malware-támadások száma 286,8 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismertetett jelentéséből.
Kiszemelhette kémfőnökeit a májusban megválasztott Nicușor Dan államfő, aki a belföldi titkosszolgálat élére egy ügyvédet, míg a külügyi hírszerzés élére egy karrierdiplomatát készül kinevezni.
Az elmúlt hetek megszorító intézkedései számos ágazatot érintenek, így a hegyimentő-szolgálatokat is. A Salvamont Románia közleményben reagált a kialakult helyzetre.
Augusztus 18. és 24. között 3850 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 87,2 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte szerdán az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!