A romániai vállalkozók többsége arra számít, hogy a mesterséges intelligencia nagy változásokat hoz a munkaerőpiacon
Fotó: Pexels
Az automatizálás miatt a munkáltatók 41 százaléka tervezi a munkaerő foglalkoztatásának csökkentését 2025 és 2030 között. Másfelől a vállalatok 77 százaléka a jelenlegi dolgozók átképzését helyezi előtérbe, hogy jobban tudjanak dolgozni a mesterséges intelligencia segítségével, annak használatával.
2025. január 17., 14:512025. január 17., 14:51
A mesterséges intelligencia olyan mértékben formálja át az életünket, amelyet tíz éve még elképzelhetetlennek tartottunk: a Világgazdasági Fórum új felmérése szerint ez a technológiai forradalom alapjaiban változtatja meg a munkaerőpiacot. Érdekesség, hogy a Világgazdasági Fórum korábbi, 2023-as felmérésével ellentétben a 2024-ben kibocsátott jelentés nem állítja, hogy a mesterséges intelligencia kizárólag pozitívumot jelentene a globális munkahelyek számára.
Emellett a környezeti és energetikai szektor is jelentős növekedés előtt áll, ideértve az elektromos járművek és megújuló energiák szakértőit. Ezzel szemben a gyári és adminisztratív munkák számának csökkenésére lehet számítani, akár 7-18 százalékos visszaeséssel.
Az Economica.net gazdasági portál cikke szerint várhatóan az ún. frontvonalbeli szerepek fogják a legnagyobb abszolút növekedést elérni, beleértve a mezőgazdasági dolgozókat, sofőröket, építőipari dolgozókat, értékesítőket és élelmiszer-feldolgozó munkásokat. Az egészségügyben, a szociális ellátásban és a tanácsadásban, valamint a személyi asszisztencia terén is jelentős növekedést várnak az elkövetkező öt évben.
Ezt követi a alkalmazkodóképesség, rugalmasság valamint a társadalmi elkötelezettség.
Egy friss, 33 országot érintő felmérés szerint a romániaiak azon európaiak közé tartoznak, akik határozottan tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia sok munkahely megszűnését okozhatja az országukban.
A jelentés Románia helyzetét is bemutatja, rávilágítva, hogy a digitális technológiákhoz való hozzáférés bővülése, a megélhetési költségek növekedése és a fokozódó geogazdasági széttöredezettség olyan tényezők, amelyek alakítani fogják a romániai munkaerőpiacot 2025 és 2030 között.
Az ország vállalatai emellett a munkavállalók új készségekkel való alkalmazását (79%) és az automatizálási folyamatok felgyorsítását (68%) nevezik meg az elkövetkező öt év fő stratégiáiként.
A Munkahelyek jövője című tanulmány szerzői kilenc kulcstechnológiától, illetve azok fejlődésének hatásairól kérdezték a munkáltatókat. E kilenc technológia közül hármat emeltek ki, amelyek várhatóan a legnagyobb hatást gyakorolják a munkaerőpiacra: a romániai vállalatok szerint a robotok és autonóm rendszerek a munkáltatói tevékenységek 61 százalékát alakítják át (világszinten 58%), míg az energia-generálási és -tárolási technológiák annak 37 százalékát (világszinten 41%).
A tanulmány arra is kitér, hogy melyek a fő akadályok az üzleti átalakulásban:
A jelentés szerint a romániai munkáltatók 29 százaléka (világszinten 52%) arra számít, hogy a bérekre fordított kiadásuk aránya növekedni fog 2025 és 2030 között, 52 százalék úgy véli, hogy az arány stabil marad (világszinten 41%), míg 19 százalék csökkenést vár 2030-ig, szemben a nemzetközi 7 százalékos átlaggal.
A mesterséges intelligencia (MI) eszközei rendkívül hasznosak lehetnek az oktatás különböző területein, azonban használatuk során fennállhat annak veszélye, hogy akadályozzák a valódi tanulást – derül ki egy tanulmányból.
Büntetőeljárást indított a legfőbb ügyészség Miron Cozma egykori bányászvezér és Adrian Sârbu, az akkori ideiglenes kormány miniszterelnökének volt tanácsadója ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt az 1990-es bányászjárás ügyében.
A bukaresti csendőrség cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint a legfelsőbb bíróságnál szolgálatot teljesítő csendőrök csütörtökön panaszkodtak Călin Georgescunak, amiatt, hogy nem fizetik ki a túlóráikat.
Beidézték péntekre a legfőbb ügyészség bukaresti székhelyére Miron Cozma egykori bányászvezért, a Zsil-völgyi bányászok volt szakszervezeti vezetőjét, valamint Adrian Sârbut, Petre Roman exkormányfő volt miniszterelnöki tanácsadóját.
Vélhetően ismét román területen csapódott be egy Ukrajna ellen indított orosz harci drón – közölte pénteken a bukaresti védelmi minisztérium.
Keményen nekirontott az RMDSZ-nek Călin Georgescu, az érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali elnökjelölt, miután Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a régi rendszer emberének nevezte őt.
A romániai közigazgatási-területi reformot nem lehet a kistelepülések hasraütésszerű összevonásával, csak a nagyvárosok szemszögéből kiindulva megvalósítani – szögezte le Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Tavaly novemberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 8337 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,7-szerese volt az élveszületésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Összegyűlt a Klaus Iohannis lejárt mandátumú, de az elnökválasztás érvénytelenítése miatt hivatalában maradt államfő tisztségéből való felfüggesztéséhez szükséges számú aláírás – jelentette be csütörtökön a Fiatal Emberek Pártja (POT).
Huszonöt százalékkal csökken az államtitkárok száma, az RMDSZ-nek is kevesebb államtitkára lesz a közigazgatási költségcsökkentés keretében – jelentette be csütörtökön Kelemen Hunor.
Kiskorú elleni nemi erőszak miatt vádat emelt az ügyészség a „zsenitrénerként” ismert férfi, Kristóf Lajos ellen, miután tavaly nyáron tetten érték, amint megerőszakolt egy 14 éves fiút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!