A romániai vállalkozók többsége arra számít, hogy a mesterséges intelligencia nagy változásokat hoz a munkaerőpiacon
Fotó: Pexels
Az automatizálás miatt a munkáltatók 41 százaléka tervezi a munkaerő foglalkoztatásának csökkentését 2025 és 2030 között. Másfelől a vállalatok 77 százaléka a jelenlegi dolgozók átképzését helyezi előtérbe, hogy jobban tudjanak dolgozni a mesterséges intelligencia segítségével, annak használatával.
2025. január 17., 14:512025. január 17., 14:51
A mesterséges intelligencia olyan mértékben formálja át az életünket, amelyet tíz éve még elképzelhetetlennek tartottunk: a Világgazdasági Fórum új felmérése szerint ez a technológiai forradalom alapjaiban változtatja meg a munkaerőpiacot. Érdekesség, hogy a Világgazdasági Fórum korábbi, 2023-as felmérésével ellentétben a 2024-ben kibocsátott jelentés nem állítja, hogy a mesterséges intelligencia kizárólag pozitívumot jelentene a globális munkahelyek számára.
Emellett a környezeti és energetikai szektor is jelentős növekedés előtt áll, ideértve az elektromos járművek és megújuló energiák szakértőit. Ezzel szemben a gyári és adminisztratív munkák számának csökkenésére lehet számítani, akár 7-18 százalékos visszaeséssel.
Az Economica.net gazdasági portál cikke szerint várhatóan az ún. frontvonalbeli szerepek fogják a legnagyobb abszolút növekedést elérni, beleértve a mezőgazdasági dolgozókat, sofőröket, építőipari dolgozókat, értékesítőket és élelmiszer-feldolgozó munkásokat. Az egészségügyben, a szociális ellátásban és a tanácsadásban, valamint a személyi asszisztencia terén is jelentős növekedést várnak az elkövetkező öt évben.
Ezt követi a alkalmazkodóképesség, rugalmasság valamint a társadalmi elkötelezettség.
Egy friss, 33 országot érintő felmérés szerint a romániaiak azon európaiak közé tartoznak, akik határozottan tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia sok munkahely megszűnését okozhatja az országukban.
A jelentés Románia helyzetét is bemutatja, rávilágítva, hogy a digitális technológiákhoz való hozzáférés bővülése, a megélhetési költségek növekedése és a fokozódó geogazdasági széttöredezettség olyan tényezők, amelyek alakítani fogják a romániai munkaerőpiacot 2025 és 2030 között.
Az ország vállalatai emellett a munkavállalók új készségekkel való alkalmazását (79%) és az automatizálási folyamatok felgyorsítását (68%) nevezik meg az elkövetkező öt év fő stratégiáiként.
A Munkahelyek jövője című tanulmány szerzői kilenc kulcstechnológiától, illetve azok fejlődésének hatásairól kérdezték a munkáltatókat. E kilenc technológia közül hármat emeltek ki, amelyek várhatóan a legnagyobb hatást gyakorolják a munkaerőpiacra: a romániai vállalatok szerint a robotok és autonóm rendszerek a munkáltatói tevékenységek 61 százalékát alakítják át (világszinten 58%), míg az energia-generálási és -tárolási technológiák annak 37 százalékát (világszinten 41%).
A tanulmány arra is kitér, hogy melyek a fő akadályok az üzleti átalakulásban:
A jelentés szerint a romániai munkáltatók 29 százaléka (világszinten 52%) arra számít, hogy a bérekre fordított kiadásuk aránya növekedni fog 2025 és 2030 között, 52 százalék úgy véli, hogy az arány stabil marad (világszinten 41%), míg 19 százalék csökkenést vár 2030-ig, szemben a nemzetközi 7 százalékos átlaggal.
A mesterséges intelligencia (MI) eszközei rendkívül hasznosak lehetnek az oktatás különböző területein, azonban használatuk során fennállhat annak veszélye, hogy akadályozzák a valódi tanulást – derül ki egy tanulmányból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Románia az Európai Unió egyik legnagyobb arányban költő tagállama a családtámogatások terén, a lakosság ebből alig érez valamit.
Az Anghel Saligny program keretében elindított beruházások esetleges leállítása kapcsán Nicușor Dan államfő szerdán azt nyilatkozta, sokkal jobb a Romániába érkező beruházások lehetőségére összpontosítani, mintsem „néhány helyi dologra”.
Románia a rendelkezésére álló uniós források 16,3 százalékát hívta le eddig, és ezzel meghaladja a 11,4 százalékos uniós abszorpciós átlagot – jelentette ki szerdán az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter, Dragoș Pîslaru.
Őrizetbe vették szerdán a katonai ügyészek a négy halálos áldozatot követelő duna-deltai balesetben érintett sétahajó vezetőjét.
„Teljesen aberránsnak” nevezte Nicușor Dan államfő azt a jelenleg érvényben levő törvényi előírást, amely lehetővé teszi, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nagyobb legyen a korábban kapott fizetésüknél.
A rendes tanári állásokra (románul titular – szerk. megj.) kiírt versenyvizsga szerdán közzétett végleges eredményei szerint az óvások elbírálása után 3,14 százalékkal többen kaptak 7-est vagy annál nagyobb jegyet, mint óvások előtt.
Ártámogatott és térítésmenetes drága gyógyszerekkel üzérkedő, orvosokat és gyógyszerészeket is magába foglaló szervezett bűnözői csoport tagjaira csaptak le szerdán a román hatóságok.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter szerint az Ilie Bolojan miniszterelnök által bejelentett, a bírák és ügyészek nyugdíjrendszerének átalakításáról szóló tervezet csak kiindulópontot jelentő ötlethalmaz, és hozzátette.
A CSM kedden kijelentette, hogy a kormánynak a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát és a nyugdíjak összegét módosító intézkedéstervezetei nyilvánvaló módon sértik az alkotmányban és a nemzetközi szabályozásokban rögzített elveket.
A tanügyi szakszervezetek képviselői Daniel David oktatási miniszter lemondását követelik, és bejelentették, hogy szerdától kezdődően sztrájkőrséget fognak állni a tanügyminisztérium előtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!