Formai hiba. Isărescu a bírósági per keretében emelt alkotmányossági kifogást, így került az ügy az alkotmánybíróság asztalára.
Fotó: Biró István
Az alkotmánybíróság kedden az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította azt a 2019-ben született törvénymódosítást, amelynek alapján a román átvilágítási hatóság azzal vádolta meg Mugur Isărescu jegybankelnököt, hogy 1989 előtt együttműködött az egykori román kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval.
2021. november 23., 22:152021. november 23., 22:15
2021. november 23., 22:262021. november 23., 22:26
A vitatott jogszabályt 2019-ben fogadta el a parlament, és ez módosította a 2008/24-es sürgősségi kormányrendeletet, amely a Securitate által készített aktákhoz történő hozzáférést szabályozta. Ez a módosítás elrendelte, hogy már korábban ellenőrzött személyek esetében az átvilágítási hatóságként működő Securitate Irattárát Tanulmányozó Bizottság újrakezdheti az átvilágítást, ha időközben olyan dokumentumok kerültek elő egy közéleti szereplőről, amelyeket a testület a korábbi vizsgálatok során nem vehetett figyelembe.
Az átvilágító bizottság tavaly júniusban megállapította, hogy Isărescu együttműködött a Securitatéval, és egyben arra kérte a bukaresti ítélőtáblát, állapítsa meg ezt a tényt, ugyanis a román törvények szerint ez az átvilágítási eljárás. Isărescu a bírósági per keretében emelt alkotmányossági kifogást, így került az ügy az alkotmánybíróság asztalára.
Úgynevezett hálózatot támogató személyként használták, majd 1986-ban már a Román Kommunista Párt is beleegyezett a beszervezésébe.
Az átvilágító bizottság két, kézzel írt jelentésre hivatkozott, az egyik 1985-ből, a másik 1987-ből származik. Ezekben a nemzeti bank későbbi vezetője többek között diplomatákról is jelentett, akik elégedetlenek voltak a nyolcvanas években tapasztalható fűtési gondok miatt. Egy másik jelentésben azt írta valakiről, hogy elégedetlen volt a társadalmi helyzettel, a tömegközlekedéssel, a fűtéssel és az élelmiszerellátással, a televízióban sugárzott adásokkal.
Isărescu 1989 előtt a román világgazdasági intézetben dolgozott kutatóként, ebből a pozíciójából eredően került kapcsolatba külföldi diplomatákkal. 1990-ben lett a jegybank elnöke, s ezt a tisztséget egyévi megszakítással – 1999 decemberétől 2000 decemberéig miniszterelnök volt – azóta is betölti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!