Fotó: Presidency.ro
Új vezetőket nevezett ki Klaus Johannis államfő az utóbbi időben ügyvivők által irányított legfontosabb vádhatóságok élére csütörtökön, annak ellenére, hogy az igazságügyi miniszter három jelöltje közül kettő nem kapta meg a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) ajánlását.
2020. február 20., 12:302020. február 20., 12:30
2020. február 20., 13:252020. február 20., 13:25
Gabriela Scutea a legfőbb ügyészség, Crin Bologa a korrupcióellenes ügyészség (DNA), Giorgiana Hosu pedig a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) vezetésére kapott hároméves megbízatást. Közülük csak Bologa kinevezését támogatta a bírák és ügyészek szakmai szervezeteként működő CSM, a másik két jelölt vezetői alkalmasságát megkérdőjelezte.
Bukarestben tavaly novemberben került kormányra a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL). Korábban a jobboldali államfő és baloldali kormány közötti feszültség akadályozta azt, hogy olyan vezetők kerüljenek a vádhatóságok élére, akiket mindkét fél támogat.
Az ügyészségi vezetői tisztségek a 2019 őszéig kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a jobboldali elnök közötti konfliktus örökös ütközőzónájának számítottak. A PSD egyik presztízsgyőzelmeként ünnepelte 2018-ban, hogy – az alkotmánybíróság támogatásával – sikerült rákényszerítenie Johannist: mentse fel Laura Codruța Kövesit, a vezető politikusok százait rács mögé juttató DNA főügyészét, akit a PSD túlkapásokkal és visszaélésekkel vádolt.
A korábbi szociáldemokrata kormány igazságügyi minisztere Augustin Lazăr akkori legfőbb ügyész ellen is támadást indított, de őt nem sikerült eltávolítania: a poszt tavaly tavasszal Lazăr második hároméves mandátumának lejártával üresedett meg.
A PSD-kormánynak azt sem sikerült kikényszerítenie, hogy az államfő kinevezze a DNA élére az akkori igazságügyi miniszter jelöltjét.
Cătălin Predoiu, a mostani PNL-kormány igazságügyi minisztere a három tisztségre kiírt versenyvizsga nyomán nevezte meg jelöltjeit.
Ludovic Orban ügyvivő kormányfő csütörtökön újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett: a jelölteket „pártatlan, objektív” eljárás alapján választották ki, a CSM véleményezését pedig az államfőnek nem kötelező figyelembe vennie. Orban felidézte: az időközben európai főügyésszé választott Laura Codruța Kövesi sem kapta meg a CSM támogatását, sem akkor, amikor Románia legfőbb ügyészévé, sem akkor, amikor a DNA főügyészévé nevezték ki.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!