A kisebbségügyért felelhet az örmény származású liberális politikus
Barta Zoltán, Rostás Szabolcs • Varujan Vosganian liberális szenátort (felsõ kép) jelölte Románia EU-biztosi posztjára Cãlin Popescu-Tãriceanu. A miniszterelnök a tegnapi kormányülésen ismertette kabinetje tagjaival a döntést, amely egyetlen napirendje volt a Traian Bãsescu államfõvel és a Demokrata Párt (PD) vezetõségével folytatott megbeszélésnek is. A liberális-demokrata D. A. Szövetség vezetõ politikusai tegnap elismerték, hogy az EU-biztosi tisztség várományosának megnevezését hosszas politikai egyeztetés elõzte meg, annál is inkább, mivel Vosganian mellett a jelöltek között szerepelt többek között Anca Boagiu integrációs, Monica Macovei igazságügyi és Mihai Rãzvan Ungureanu külügyminiszter, valamint Frunda György RMDSZ-es szenátor.
Sõt koalíciós források szerint Traian Bãsescu elsõsorban Anca Boagiu és Mihai Rãzvan Ungureanu jelölését támogatta, és nemrég arról próbálta meggyõzni José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a román alkotmány értelmében az államfõ hatásköre az ország külpolitikájának alakítása, ezen belül az EU-biztos kijelölése. Miután azonban Barroso egyértelmûvé tette Bãsescunak, hogy a kérdésrõl kizárólag Tãriceanuval hajlandó tárgyalni, Bukarestben az a kompromisszum született, hogy a liberálisok megkapják az EU-biztosi posztot, a demokraták pedig cserében átveszik a Teodor Atanasiu tegnapi lemondása nyomán miniszter nélkül maradt védelmi tárca vezetõségét.
Örmény gyökerek Miközben a bolgár és a román EU-biztos feladatkörének meghatározása kizárólag José Barroso EB-elnök hatásköre – a két új uniós minisztert január 4-én iktatja be az Európai Parlament –, számos sajtóforrás tegnap tudni vélte, hogy Varujan Vosganianra valószínûleg a kisebbségügyi terület irányítását bízzák majd. A Radio France International román nyelvû adása például azt valószínûsíti, hogy a román biztos a pénzügy területén tevékenykedhet majd (átvéve ezáltal jogosítványokat Kovács László adóügyi biztos hatáskörébõl), de nem zárható ki a kisebbségi vagy a migrációs feladatkör sem. Várható hatáskörérõl egyébként brüsszeli utazása elõtt tegnap Vosganian úgy nyilatkozott: legszívesebben a pénzügy vagy a kultúra területén tevékenykedne. A Nemzeti Liberális Párt szenátorának opciója érthetõ, hiszen képzett közgazdászként tartják számon, ráadásul tagja a Román Írószövetségnek is. Az RMDSZ vezetõ politikusai tegnap úgy nyilatkoztak: a romániai demokrácia fejlõdését bizonyítja, hogy a kormányfõ – lélektani határt átlépve – a hazai örmény kisebbség képviselõjét nevezte ki EU-biztosnak. Ennek ellenére nem biztos, hogy Varujan Vosganian brüsszeli tevékenysége – esetleges kisebbségügyi biztosként – az erdélyi magyarság hasznára válna, politikai pályafutása során ugyanis többször megkérdõjelezte a közösség követeléseinek jogosságát. A Jobboldali Erõk Szövetsége elnökeként például diverziónak nevezte a regionális autonómia gondolatát, mivel ez az önrendelkezési forma szerinte a régiók közötti ellenségeskedést szolgálja. A kormányon lévõ RMDSZ-rõl 1999-ben úgy nyilatkozott: a szövetségnek zavaros az ideológiája, ódon a stílusa, a hatalom csupán kihasználja a romániai magyarokat képviselõ pártot, miközben az etnikai kérdéseket szerinte a kulturális szféra felé kéne irányítani. A Román Alternatív Párt elnökeként 1998-ban semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy a romániai magyarság kettõs állampolgárság megadását kéri Budapesttõl, hiszen a Romániai Örmények Szövetsége is hasonló igénnyel fordult Örményország felé. Ugyanakkor leszögezte: nem támogatja az önálló állami magyar egyetem létesítésének gondolatát, sõt szerinte az RMDSZ-nek az a célja a multikulturális egyetemekkel, hogy kizárja a román nyelvet egyes felsõoktatási intézményekbõl. 2003-ban hevesen tiltakozott a Nãstase-kormány egyfordulós helyhatósági választásokat célzó törvénytervezete ellen, hogy ezáltal az RMDSZ megháromszorozná polgármesterei számát, ami szerinte azt eredményezné, hogy „Erdélyben afféle marosvásárhelyi fekete márciushoz hasonló hangulat teremtõdne”. A magyarországi státustörvény életbelépésekor 2001-ben Vosganian szükségesnek tartotta, hogy a romániai pártok egységesen lépjenek fel a jogszabály ellen, bevonva a Román Hírszerzõ Szolgálatot is. Sebesi-Karen Attila, a Magyarörmények Romániai Szövetségének elnöke tegnap lapunknak elmondta, a romániai örmények büszkék arra, hogy közösségük egyik képviselõje került egy ilyen fontos vezetõ tisztségbe. „Varujan Vosganian 1990-ben az erdélyi magyarörmények támogatásával jutott be a képviselõházba, reméljük, nem felejti el” – nyilatkozta a Krónikának Sebesi-Karen. A romániai román, valamint a magyarörmények közötti nézeteltérések okát firtató kérdésünkre hozzátette: a két kultúra „szinkópái” onnan erednek, hogy a Dâmboviþa partjáról másképp látják az erdélyi viszonyokat, a két közösség pedig más-más kultúrán nõtt fel.
közgazdász, Költõ, író Varujan Vosganian 1958. július 25-én született Craiován, 1982-ben szerzett oklevelet a bukaresti Közgazdasági Akadémián, 1991-ben pedig a Bukaresti Egyetem matematika karán; 1998-ban közgazdaságból doktorált. 1990 óta a Romániai Örmény Szövetség elnöke (1990–1996 között parlamenti képviselõ a szövetség színeiben), jelenleg pedig a PNL Iaºi megyei szenátora, a felsõház pénzügyi bizottságának elnöke. A kilencvenes években betöltötte a Román Alternatíva Pártja és a Jobboldali Erõk Szövetsége elnöki tisztségét; számos gazdaságpolitikai könyv, valamint vers- és prózakötet szerzõje.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár vasárnap és hétfőn különleges helyzet van az áramellátásban, a napközbeni fogyasztás történelmi mélyponton van, a rendszer képes lesz megbirkózni a helyzettel, és nem kell húsvéti áramszünettől tartani – közölte Sebastian Burduja.
Labilis légkörre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdélyre, a Bánságra, a Partiumra – beleérvte Máramaros megyét is – , Olténiára, Munténia nyugati részére és a hegyvidéki területekre.
Megbocsát Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a párt azon vezetőinek, akik múlt héten arról döntöttek: helyette a függetlenként induló bukaresti főpolgármestert, Nicușor Dant támogatják az elnökválasztáson.
Cáfolta csütörtökön a iași-i Sf. Spiridon kórház vezetősége, hogy az intézmény három alkalmazottjának – két rezidens és egy beteghordozó – halálát munkahelyi túlterheltség okozta volna.
Crin Antonescu felolvasta az újságíróknak azt a nyilatkozatot, amelyet az egykori titkosrendőrség, a Securitate felszólítására tett 1988-ban egy barátjáról. Leszögezte: nem „jelentésről”, hanem nyilatkozatról van szó, amelyet a Securitate nyomására tett.