Gyakorlatilag nincs olyan megye az országban, ahol ne történt volna szexuális zaklatás oktatási intézményben
Fotó: Képernyőmentés
Közel két éve, 2022 júniusában indította útjára A visszaélés katedrája (Catedra de Abuz) elnevezésű projektjét a Rise Project szervezet. A kezdeményezés célja feltárni az ország iskoláiban, középiskoláiban és egyetemein történő szexuális zaklatásokat és visszaéléseket. A csoport öt éve zajló munka eredményeit hasznosítva igyekszik segítséget (is) nyújtani az érintett áldozatoknak.
2024. február 08., 14:022024. február 08., 14:02
Az elsősorban a szervezett bűnözés és a korrupció feltárására vállalkozó, újságírókból, programozókból és aktivistákból álló Rise Project szerint a tanintézetekben tapasztalható szexuális zaklatás, illetve visszaélés rendszeres és ismétlődő jelenségnek számít a romániai oktatási rendszerben. Adataik szerint például a női egyetemi hallgatók 30 százaléka állítja, hogy szexuális zaklatás áldozata volt tanulmányai során, illetve a diákok több mint egyharmada vallja, hogy tanúja volt zaklatásnak, visszaélésnek.
Ellenben csak minden tizedik áldozat fordul a hatóságokhoz a visszaélés, zaklatás miatt, vagy ennek nyomán. Ennek kapcsán gyakori az áldozatok megbélyegzése, illetve az is, hogy a romániai lakosság körülbelül negyede úgy gondolja, hogy
Az ilyen reakciók nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az áldozatok nem tesznek feljelentést, így a zaklatók állásban maradnak az oktatási intézményekben, a pozíciójukban.
Arra is rámutat a Rise Project kezdeményezése, hogy Romániában a felsőoktatási intézmények 11 százaléka egyáltalán nem említi a szexuális zaklatást az etikai kódexében, illetve az oktatási intézmények 44 százaléka megemlíti ugyan, de nem határozza meg, nem definiálja azt, illetve nem tér ki megnyilvánulásának lehetséges formáira.
A törvény által megszabott határértékek egyharmadával nő a hivatali tisztség szexuális visszaélésre való kihasználásáért járó büntetés, ha az elkövető iskolai vagy egyetemi tanár, az áldozat pedig a tanulója vagy a diákja.
A projekt egy honlap köré épül, melyen az áldozatok, illetve a tanúk jelenthetik az eseteket.
A szervezet célja az is, hogy támogassák az áldozatokat az ANAIS Egyesülettel való partnerségben, amely pszichológiai és jogi segítséget nyújt azoknak, akik traumatikus élményeken mentek keresztül az oktatási intézményekben. A jövőben szeretnék a projekt eredményeit, tanulságait szervezett előadások keretében bemutatni az ország legnagyobb egyetemein, illetve több középiskolában is.
A Rise Project honlapján több részletes tényfeltáró cikket is publikáltak a projektben résztvevő újságírók, így például legutóbb Horea Bădău, egy 51 éves, Bukarestben oktató egyetemi tanár ügyét tárták a nyilvánosság elé. Ez a harmadik riport a projekt elindítása óta, a legkirívóbb esetek bemutatása által a nagy nyilvánosság figyelmét is szeretnék felhívni a téma fontosságára, illetve azt is szeretnék elérni, hogy a hatóságok, az állam foglalkozzon a megelőzéssel.
A térképen minden egyes bűneset részletesen megismerhető; az áldozatok beszámolóinak részletei is olvashatóak, illetve az is, hogy lettek-e jogi következményei az adott eseteknek). Jól látszik, hogy az esetek eloszlása viszonylag egyenletes országos viszonylatban: a nagy egyetemi központokhoz, így Bukaresthez vagy Kolozsvárhoz több ügy is kapcsolódik, de számos más vidéki iskolából, kisebb tanintézetekből származó történetek is felkerültek a térképre.
A Hargita megyei rendőrség vizsgálatot indított annak a pedagógusnak, volt RMDSZ-es tanácsosnak az ügyében, akit azzal vádolnak egykori tanítványai, hogy a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium történelemtanáraként szexuálisan visszaélt több diákjával.
A Duna vízhozama valószínűleg szeptember vége felé fog tetőzni, a hatóságok pedig készültségben vannak és figyelemmel kísérik a helyzetet, miután a hidrológusok árvízveszélyre figyelmeztettek a folyam romániai szakaszán.
A romániai polgárok kétharmadát nem zavarják az országba érkező migránsok, ha azok munkát vállalnak, mint ahogy az sem, ha a román kormány anyagi juttatásokkal bátorítja a külföldön élő románok hazatérését – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának közvetlen érdeke, hogy korszerű haditechnikát gyártó hadiipara legyen – ez volt az egyik következtetése a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésének, amelynek a napirendjén a biztonsági kihívásokra adott válaszlépések is szerepeltek.
Az országban mintegy 19 ezer, külföldön több mint 900 szavazókörzetet alakítanak ki az idei elnökválasztásra, amelyre október 5-ig jelentkezhetnek a jelöltek – közölte csütörtökön az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Mircea Geoană nyerné az államfőválasztás első fordulóját az INSCOP által szeptember 11–16. között a Szabadság és Demokrácia Intézet megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint. A függetlenként induló jelöltet Marcel Ciolacu és Elena Lasconi követi.
Ha a feltételek adottak lesznek, az RMDSZ kormányra szeretne kerülni a parlamenti választások után – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje szerda este.
A bukaresti kormánypalota előtti téren tüntetnek csütörtökön 10 és 14 óra között a Romániai Nemlátók Egyesületének tagjai. Elégedetlenségük fő oka az új nyugdíjtörvény, amely szerintük súlyosan megrövidíti a látássérülteket.
A NATO nagyon egyértelmű döntése nélkül Románia nem lőheti le a légtere közelében repülő orosz drónokat – reagált az ukrán külügyminiszter szerdai felvetésére a nap végén Kelemen Hunor.
Csupán a többi polgárral való jogi egyenlőség megteremtését célozza az a PNL által beterjesztett törvénymódosítás, amely lehetővé tenné Klaus Iohannis államfő számára, hogy elinduljon a parlamenti választáson – jelentette ki Nicolae Ciucă, a PNL elnöke.
A Bukaresti Kilencek (B9) országait aggasztja az orosz drónok és rakéták sorozatos betörése a NATO-tagországok légterébe, és a fokozódó feszültség az észak-atlanti szövetség határain.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!