Fotó: Facebook/Maia Sandu
A romániai polgárok nagy többsége nem akarja, hogy Maia Sandu moldovai államfő Románia elnöke is legyen, egyúttal azt is ellenzik, hogy a két ország egyesüljön – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből.
2023. május 04., 13:452023. május 04., 13:45
A felmérés során rákérdeztek arra, milyen véleménnyel vannak a romániaiak Maia Sanduról.
Bár az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók 40 százalékának jó vagy nagyon jó a véleménye, és csak 19 százaléknak rossz, illetve 2 százaléknak nagyon rossz, arra a felvetésre, hogy jó ötlet lenne-e, ha Maia Sandu lenne Románia elnöke, már egészen más tartalmú válaszok érkeztek.
A felmérésből ráadásul az is kiderül, hogy a románok körében csökkent az unionista érzelműek száma.
Ugyanakkor 33 százalék úgy véli, hogy Romániának és a Moldovai Köztársaságnak a jövőben egyesülnie kellene, 54 százalék viszont ennek ellenkezőjét mondja.
A megkérdezettek 57 százaléka mondta azt, hogy semleges a véleménye a Moldovai Köztársaságról, míg 31 százalékuknak inkább pozitív, 9 százalékuknak pedig inkább negatív a véleménye.
Eközben
A sürgős NATO-csatlakozást illetően mások az arányok: 31 százalék szerint ez szükséges lenne, míg 40 százalék ellenzi.
Aválaszadók több mint fele úgy véli, hogy Romániának nem kellene csapatokkal segítenie a moldovai államot abban az esetben, ha Oroszország katonai inváziót indítana Moldova ellen, és csak 29 gondolja úgy, hogy Romániának katonai segítséget kellene nyújtania.
Ugyanakkor azt 48 százalék támogatja, hogy Bukarest haditechnikai eszközökkel támogassa a szomszédos országot, míg 35 százalék nem ért egyet vele.
A felmérés április 26. és 29. között készült 850 fős reprezentatív mintán, a hibahatár 3,4 százalékos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elena Udrea feltételes szabadlábra helyezéséről döntött kedden a ploiești-i bíróság. Az ítélet nem jogerős. A volt turisztikai minisztert jelenleg a ploiești-i megyei sürgősségi kórházban ápolják, miután vasárnap egy epehólyagműtéten esett át.
Volt szovjet tagköztársaságokból származó külföldieknek román személyazonossági iratokat kiállító bűnszövetkezet tagjaira csaptak le kedden a hatóságok Botoșani megyében – közölte a román legfőbb ügyészség.
A közigazgatási és területi reformot a politikai pártok reformjának kell kísérnie – fogalmazta meg Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó.
Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!