A román külügy szerint az iráni atomprogram ellentmond az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek
Fotó: Román külügyminisztérium/Facebook
Románia a legnagyobb figyelemmel követi a közel-keleti fejleményeket a konfliktusok eszkalációja óta, és az illetékes román hatóságok számára a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok biztonsága a prioritás – közölte vasárnap a külügyminisztérium.
2025. június 22., 19:312025. június 22., 19:31
Ennek érdekében továbbra is a jelen körülmények által megkövetelt leghatékonyabb intézkedéseket fogják alkalmazni a védelmük érdekében – tette hozzá a tárca. A külügy közleménye szerint a román hatóságok folyamatos kapcsolatban állnak NATO-szövetségeseikkel és az Európai Unió tagországaival, és készen állnak támogatni egy közösen jóváhagyott megoldást.
Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szombaton – európai idő szerint vasárnap hajnalban – bejelentette, hogy az Egyesült Államok „nagyon sikeres támadást” hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény, Fordo, Natanz és Iszfahán ellen.
– üzente az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott közleményében a külügy.
A minisztérium szerint Románia folyamatosan azon az állásponton volt, hogy az iráni atomprogram ellentmond az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeknek, és veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra.
„Elsöprő sikernek” nevezte az amerikai védelmi miniszter vasárnap az iráni atomlétesítmények elleni hajnali légitámadást, amely elmondása szerint megfosztotta Iránt az atomfegyver kifejlesztésének lehetőségétől.
„Ennek az atomprogramnak véget kell vetni. Az Egyesült Államok legutóbbi intézkedései a nemzetközi békét fenyegető komoly veszélyt hivatottak megszüntetni” – hangsúlyozza a román külügyminisztérium.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője vasárnap sürgette, hogy „minden fél lépjen vissza” és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai támadások után.
Magyarország érdeke az, hogy ne jöhessen létre újabb nukleáris fegyverarzenál a világban – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca tájékoztatása szerint vasárnap, a Védelmi Tanács ülése előtt Budapesten. „Sajnos a közel-keleti helyzet egyre súlyosabbá válik, egyre súlyosabb harcok zajlanak a térségben” – mondta Szijjártó Péter.
„Mi, magyarok abban vagyunk érdekeltek, hogy a Közel-Keleten újra béke legyen. Abban vagyunk érdekeltek, hogy mindenki, aki ott él, visszakapja a nyugodt, biztonságos élet lehetőségét, hogy végre ne folyamatosan terrorfenyegetettségben kelljen élniük” – fogalmazott a tárcavezető. A térség közvetlen biztonsága nagyon szorosan összefügg az egész európai kontinens biztonságával, ezért Magyarország abban érdekelt, hogy a közel-keleti béke és stabilitás minél előbb létrejöjjön. Abban vagyunk érdekeltek, hogy az eszkalációt meg lehessen akadályozni – jelentette ki Szijjártó Péter.
Szijjártó Péter közölte: vasárnap telefonon tekintette át a helyzetet Gideon Szár izraeli külügyminiszterrel, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, Abdul Latif Zajanival, aki Bahrein külügyminisztere és Ajman Szafadival, jordán kollégájával. A külgazdasági és külügyminiszter emellett telefonon egyeztetett Rafael Mariano Grossival, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatójával, akinek elmondta: Magyarország a globális nukleáris biztonság pártján áll, és az az érdekünk, hogy ne jöhessenek létre újabb nukleáris fegyverarzenálok.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Két ember belefulladt a Snagovi-tóba a péntek esti vihar közben, Argeș megyében pedig egy beszakadt tetőzet végzett egy emberrel.
Nincs készülőben háború Romániában, és senkit nem visznek el katonának – jelentette ki pénteken Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, a közösségi médiában terjedő álhíreket cáfolva.
A roncsautóprogram módosított pályázati útmutatója szerint idén 18 500 lejjel támogatja az állam az elektromos és a hidrogén üzemanyagcellás autók vásárlását.
Románia gazdasági helyzete annyira súlyos, hogy bárki is kerüljön hatalomra és bárki is legyen a miniszterelnök, ha Ilie Bolojan „holnap távozik”, akkor is meg kell hozni a szükséges intézkedéseket – jelentette ki Cătălin Drulă.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter azokra a felvetésekre reagált, amelyek szerint a közüzemi és egyéb szolgáltatók 21 százalékos áfát alkalmaztak a júliusi fogyasztásra, noha az áfamelés csak augusztus 1-től lépett érvénybe.
A Richter-skála szerint 4,4-es erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 18 perckor az olténiai Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A kötelező heti óraszám kettővel történő megemelése után a tanárok mintegy 98,6 százaléka ugyanabban az iskolában marad, 1,4 százalékuk pedig más tanintézetekben is fog tanítani – közölte pénteken az oktatási minisztérium.
Népszavazást követel Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke arról, hogy Románia támogassa-e feltétlenül Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, ahogy azt csütörtökön a védelmi minisztérium közölte.
A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.
Őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Radu Cristian mangaliai polgármestert.
szóljon hozzá!