A hírszerzés mint mély állami aktor – Bakk Miklós politológus a mély és párhuzamos állam fogalmáról

•  Fotó: Sapientia

Fotó: Sapientia

A mély állam fogalma abból eredhet, hogy alapvető ellentmondás van a szervezett, professzionális és konszolidált államhatalom és a demokrácia működése között – állapította meg a Krónikának nyilatkozva Bakk Miklós politológus, lapunk korábbi főszerkesztője. Mint kifejtette, bár a PSD elsősorban saját hatalma kiterjesztése érdekében használja a párhuzamos állam fogalmát, vannak olyan intézmények – például a hírszerzés – amely mély állami struktúrának minősülhet.

Balogh Levente

2017. december 11., 15:222017. december 11., 15:22

2017. december 11., 15:422017. december 11., 15:42

– Az utóbbi hetekben, hónapokban egyre gyakrabban halljuk a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusaitól – akikhez egy ideje az RMDSZ is csatlakozott –, miszerint Romániában eluralkodott a mély állam, illetve a párhuzamos állam. Olyannyira beleálltak ebbe a kommunikációs csapásirányba, hogy már tüntetést is hirdettek ellene. De mi is valójában ez a mély állam? És a párhuzamos állam?

– A párhuzamos állam fogalma inkább publicisztikai fogalom –, amiről tudományosabb módon értekezni szoktak, az a „deep state” fogalma, amelyet magyarul mély államként szoktak fordítani, bár az eredeti angol kifejezés is meg-megjelenik magyar szövegekben. A román párhuzamos állam, a „stat paralel” – úgy vélem – a mély állam sajátos fordítása. A szó szerinti fordításnak ugyanis nincs jó hangzása románul, de ami a lényeg: a párhuzamos állam kifejezés hangoztatása sokkal inkább megfelel kigondolói érdekeinek.

A PSD politikusai ugyanis nem vádolhatják az államszerkezet bizonyos „mély” részeit, hiszen ők mindenütt ott vannak – ennek előzményei még a rendszerváltásig, az Iliescu-rezsim hatalmáig vezethetők vissza –, viszont

Idézet
szükségük van arra, hogy kifogásolhassanak olyan állami intézményeket, amelyeknek működése az elevenükbe vág. Itt a titkosszolgálatokról és a DNA-ról, a korrupcióellenes ügyészségről van szó.

Az előbbi az államfő felügyelete alatt van, az utóbbi viszont az Európai Unió befolyására született, és elszabadult hajóágyúként kezdett működni, a befogására – domesztikálására – történő kísérletek pedig a lehető legrosszabbat ígérik. A DNA titkosszolgálati behálózottsága ugyanis tény, holott inkább az igazságszolgáltatás rendszerébe történő jobb integrálása lenne a megoldás. Összegezve:

Idézet
vannak olyan intézményei az államhatalomnak, amelyet a PSD alulról és belülről, az általa meghonosított és kiépített bürokratikus kultúrán keresztül nem ellenőriz, és amelyek folyamatosan delegitimálni tudják e pártot a politikai küzdelemben, ezért egy megfelelő fogalom örve alatt indítottak támadást ezen helyzet ellen.

A párhuzamos állam kifejezéssel azt próbálják sugallni, hogy az államnak vannak olyan „részei”, amelyek nincsenek a demokratikusan megválasztott kormány kontrollja alatt, azzal „párhuzamosan”, okkultan működnek, és ennek véget kell vetni.

– Van-e olyan ország, ahol már bizonyíthatóan kimutatták a létezését, és ahol egyértelműen felülírta a választott intézmények, a parlament és a kormányzat akaratát?

– Nos, a deep state-nek van némi irodalma is, bár ez sem rigorózusan tudományos. Elsősorban Törökországgal kapcsolatosan használták, mondhatni a török állami működés volt a „prototípus” a fogalom kialakításában. Azt jelentette, hogy vannak bizonyos állami szervek, „szektorok”, mint például a titkosszolgálatok, a hadsereg, az igazságszolgáltatás, a kormányzati bürokrácia egy része, amelyek sikeresen kivonták magukat a törvényi kontroll alól, és önálló politikai aktorokként kezdtek viselkedni.

Idézet
Viszont eléggé általános az, hogy ahol komplex bürokráciák vannak, azoknak a működése átláthatatlan, és ez teret nyit konspiracionista értelmezéseknek is.

Az Egyesült Államokban 2010 után több szerző is írt az amerikai deep state működéséről, és ebbe két állami intézményi ágat szoktak említeni: a titkosszolgálatokat és a katonai-gazdasági lobbikomplexumot. Persze, átfogó bírálatok is jelentek meg arról, hogy mindez mítosz. A Wikipédián ez a kérdés mostanság „állam az államban” (state within a state) címszó alatt jelenik meg, a példák, esettanulmányok többsége viszont diktatúrákra, illetve autoriter rendszerekre vonatkozik, amelyek esetében nagyon könnyű tételezni a mély állam működését.

•  Fotó: Facebook/SRI Galéria

Fotó: Facebook/SRI

– Mennyire nevezhető szükségszerűnek bármilyen mély állam megjelenése?

– Nehéz azt állítani, hogy szükségszerű a mély állam megjelenése. Azonban az amerikai példa jól rávilágít arra, hogy a mély állam percepciójának vagy mítoszának a megjelenése szinte törvényszerű a fejlett demokráciákban is. Ugyanis

Idézet
alapvető ellentmondás van a szervezett, professzionális és konszolidált államhatalom és a demokrácia működése között.

Az előbbi a folytonosságot, a problémák szakmai intézkedésekké való átalakítását, a törvényhozás szakmai irányítását képviseli, az utóbbi a változó, az intézmények formatív működését kevésbé ismerő „népakaratot” képviseli. A kettő ütközéséből születik az a gyanakvás, amely a mély állam percepcióját kialakítja. A kérdés viszont, hogy létezik-e tényleges és rejtett, autonóm működése az államhatalomnak, mindenképpen valós.

– Románia kapcsán elmondható, hogy létezhet ilyen mély állam?

– Ezt megragadni nehéz, hiszen

Idézet
bizonyos esetekben lehetséges, hogy egyes intézményi aktorok nem nyilvános kormánypolitikát valósítanak meg (például szerintem az ügyészség, a DIICOT vagy a SRI magyarellenes politikája ilyen).

Máskor viszont az is lehetséges, hogy az alkotmányosan biztosított szabadságfokával egy-egy intézményi szereplő visszaél, és saját intézményi kultúráját önálló politikaként viszi tovább. Nemrégiben egy konferencián Gabriel Andreescu kifejtette, hogy a SRI nacionalizmusa tulajdonképpen egy olyan intézményi kultúra, amelynek gyökerei a Ceauşescu-korszakba vezetnek vissza. De bárhogyan vegyük is, a SRI mindenképp mély állami aktornak tűnik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 12., kedd

Közel harminc pótérettségiző diákot kizártak csalás miatt

A szaknak megfelelő kötelező tantárgy keddi írásbeli érettségi vizsgáján 15 780 diák vett részt, 24-et közülük csalás vagy csalási kísérlet miatt kizártak – tájékoztatott az oktatási minisztérium.

Közel harminc pótérettségiző diákot kizártak csalás miatt
2025. augusztus 12., kedd

Egyes megyékben kétszeres áron vásároltak elektromos iskolabuszokat más megyékhez képest ugyanazon cégtől, vizsgálat indul

A helyzet kivizsgálását kéri Dragoş Pîslaru beruházásokért és európai forrásokért felelős miniszter a tárca ellenőrző testületétől, miután kiderült: egyes megyékben kétszeres áron vásároltak elektromos iskolabuszokat ugyanattól a cégtől.

Egyes megyékben kétszeres áron vásároltak elektromos iskolabuszokat más megyékhez képest ugyanazon cégtől, vizsgálat indul
2025. augusztus 12., kedd

Újabb online piramisjáték terjed, nem pénzt, hanem személyes adatokat kérnek a csalók

Online csalási módszer terjed: a csalók nagy nyereményeket ígérnek, de nem közvetlenül pénzt kérnek, hanem személyes adatokat, amelyekkel felhasználnak az átveréshez.

Újabb online piramisjáték terjed, nem pénzt, hanem személyes adatokat kérnek a csalók
2025. augusztus 12., kedd

Szerencsejáték: tiltani vagy tűrni? – A kormány a helyi hatóságokra bízhatja a játékbarlangok jövőjét

A polgármesterek dönthetnek arról, hogy mi történik a szerencsejátékokkal a településükön – jelentette be hétfő este Cseke Attila fejlesztési miniszter.

Szerencsejáték: tiltani vagy tűrni? – A kormány a helyi hatóságokra bízhatja a játékbarlangok jövőjét
2025. augusztus 12., kedd

RMDSZ-es miniszter a PSD kormányból való kilépéséről: még csak az hiányozna

Még csak az hiányozna – így kommentálta Cseke Attila fejlesztési miniszter azt, hogy a legnagyobb kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kiléphet a koalícióból.

RMDSZ-es miniszter a PSD kormányból való kilépéséről: még csak az hiányozna
2025. augusztus 11., hétfő

Negatív természetes szaporulat: a halálozások száma több mint másfélszerese az élveszületésekének

Idén júniusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, az élveszületések száma továbbra sem haladta meg a halálozásokét – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.

Negatív természetes szaporulat: a halálozások száma több mint másfélszerese az élveszületésekének
2025. augusztus 11., hétfő

Nem tudták meggyőzni Bolojant, a tanévkezdés bojkottálására készülnek az oktatási szakszervezetek

Az oktatási szakszervezetek hétfőn, Ilie Bolojan miniszterelnökkel való találkozójuk után bejelentették, hogy bojkottálni fogják a tanév kezdetét, így tiltakozva a kormány által a költségvetési hiány csökkentése érdekében hozott intézkedések ellen.

Nem tudták meggyőzni Bolojant, a tanévkezdés bojkottálására készülnek az oktatási szakszervezetek
2025. augusztus 11., hétfő

Nem lép ki a kormányból a PSD, de feltételekhez köti a koalíciós üléseken való részvételt

Ugyan a kormányból nem lép ki, a koalíció ülésein való részvételt bizonyos feltételekhez köti a Szociáldemokrata Párt (PSD) – ezt Sorin Grindeanu ügyvivő pártelnök jelentette be hétfőn a pártelnökség mintegy három és fél órás ülését követően.

Nem lép ki a kormányból a PSD, de feltételekhez köti a koalíciós üléseken való részvételt
2025. augusztus 11., hétfő

Tomboló tarlótüzek: több mint 1500 hektár terület égett le a hétvégén

A hét végén országos szinten 588 tűzhöz riasztották a tűzoltókat, ezek közül 439 tarlótűz volt, melyek nyomán több mint 1500 hektár terület égett le – számolt be hétfőn a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).

Tomboló tarlótüzek: több mint 1500 hektár terület égett le a hétvégén