Fotó: Haáz Vince
A veszélyhelyzetben is szükség lesz szankciókra – nyilatkozta pénteken késő este a Digi 24 televíziónak Marcel Vela belügyminiszter annak kapcsán, hogy az alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta a szükségállapot alatt kiszabott bírságokat.
2020. május 09., 10:132020. május 09., 10:13
2020. május 09., 10:492020. május 09., 10:49
A tárcavezető szerint az alkotmánybíróság „kényszerítő eszközök nélkül hagyta” az államot azokkal szemben, akik nem tartják be a szabályokat és veszélybe sodorják a lakosság egészének egészségét,
A belügyminiszter azt mondta: szombaton valószínűleg közzéteszik azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyek május 15., azaz a szükségállapot lejárta és a veszélyhelyzet kihirdetése után lesznek érvényben a kereskedelmi egységekre, intézményekre vonatkozóan, hogy utóbbiak felkészülhessenek, digitális hőmérőket vásárolhassanak.
Vela szerint még tárgyalnak arról, hogy szükség lesz-e május 15. után is a kijáráshoz eddig nélkülözhetetlen, saját felelősségre írt nyilatkozat, illetve arról is, hogy esetleg ennek mit kell majd tartalmaznia. Úgy fogalmazott,
Mint ismeretes, az alkotmánybíróság szerdán alkotmányellenesnek nyilvánította a szükségállapot alatt kiszabott bírságokat, amelyeket homályosan és kiszámíthatatlanul határoz meg az 1999/1-es sürgősségi kormányrendelet 28-as cikkelye, amely önkényesen, a rendőrök szabad mérlegelési körében hagyja annak elbírálását, hogy mi számít kihágásnak – emlékeztet az Agerpres.
A taláros testület megállapította, hogy az emberi alapjogokat csak organikus törvénnyel lehet korlátozni, ehhez nem elég sürgősségi kormányrendeletet hozni, ezért az 1999/1-es sürgősségi kormányrendeletet módosító 2020/34-es sürgősségi kormányrendeletet teljes egészében alkotmányellenesnek nyilvánította.
Az alapjogokat nem lehet sürgősségi kormányrendelettel korlátozni, törvényre lett volna szükség ehhez – nyilatkozta csütörtök este az Antena 3 televízió műsorában Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adatai szerint elérte a 30 százalékos érvényességi küszöböt a bukaresti referendumon vasárnap szavazók aránya.
Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje elnöke vasárnap reggel a szavazata leadása után kijelentette, hogy hamis információk terjednek az államelnökjelöltségtől való visszalépéséről.
A vasárnap reggeli urnanyitás óta a kora délutáni órákig 80 választási incidensről érkezett bejelentés a rendőrséghez – közölte a belügyminisztérium szóvivője.
Vizsgálat indult Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő ellen azzal a gyanúval, hogy a szavazófülkében felvételt készített a szavazólapjáról – tudta meg vasárnap rendőrségi forrásokból az Agerpres.
Egy 4,1-es és egy 3,5-ös erősségű földrengés volt vasárnap Vrancea szeizmikus térségében – tájékoztatott a földfizikai intézet.
„Teljes összhangban a lelkiismeretemmel, a politikai és morális meggyőződésemmel tudtam szavazni” – jelentette ki a sajtónak vasárnap az RMDSZ honlapja szerint Kelemen Hunor, miután leadta a szavazatát Csíkkarcfalva polgármesteri hivatalában.
Összesen 306 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés az éjszaka folyamán, ezek közül 33 megalapozatlan volt, további 87-et vizsgálnak a hatóságok – jelentette ki vasárnap reggeli sajtótájékoztatóján a belügyminisztérium szóvivője.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) államelnökjelöltje, Nicolae Ciucă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és államfőjelöltje, Marcel Ciolacu, az USR elnökjelöltje, Elena Lasconi, valamint Mircea Geoană független jelölt is leadta szavazatát vasárnap.
Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.
Négy év szünetet követően májustól újra látogatható a dévai vár. Az impozáns dél-nyugati erődítmény falait megerősítették, színpad és látogatóközpont ad helyet a kulturális eseményeknek, tágasabb felvonó röpíti a hegyre a látogatókat.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás