Nőne a gázolaj adója az Európai Bizottság javaslata szerint

Támogatói és ellenzői is akadnak az EU új üzemanyagadó-javaslatának. Az elképzelés szerint az EU-ban használt üzemanyagokra nem a mennyiség, hanem az energiatartalom alapján kell majd kivetni az adót. Ehhez adódik majd még az üzemanyag által kibocsátott szén-dioxid-mennyiség után kivetendő adó is. Mivel azonos mennyiségre vetítve a dízel üzemanyag magasabb energiatartalommal rendelkezik, mint a benzin, a dízel adója is magasabb lesz a benzinénél. Az Európai Bizottság számítása szerint a dízel üzemanyag árának adótartalma legkevesebb 17 százalékkal lesz majd nagyobb, mint a benziné. Az Európai Bizottság szerint a mennyiség alapján kivetett adót csak történelmi hagyományok indokolják. Amennyiben azonban például környezetvédelmi okokból vagy hatékonyság szempontjából összehasonlíthatóvá akarjuk tenni a különféle energiahordozókat, mindenképpen az energiatartalmat kell figyelembe venni. A bioüzemanyagok energiatartalma például sok esetben jóval alacsonyabb a fosszilis energiahordozókénál. Mennyiség alapján adóztatva a bioüzemanyagok hátrányt szenvednek a dízelhez és a benzinhez képest.

Megszűnne a dízelek üzemeltetési előnye

A legnevesebb német autóipari szakértő, Ferdinand Dudenhöffer például helyesnek és szükségesnek tartja az üzemanyag-adóztatási rendszer megváltoztatását Európában. „Nem helyénvaló dolog a dízel üzemanyag mesterséges szubvencionálása az adófizetők pénzéből” – mondta a Duisburg–Essen egyetem autóipari tanszékének professzora, a CAR egyetemi autótechnológiai kutatóintézet vezetője, a szakmában „autópápának” nevezett szakértő a dpa német hírügynökségnek adott interjúban.

Dudenhöffer a javaslatot a jelenlegi megoldásnál igazságosabbnak és ésszerűbbnek tartja. Indoklásként a professzor a jelenlegi adóztatási megoldás történelmi gyökereire utalt vissza: „Akkoriban a közúti áruszállítás ösztönzése, a költségek alacsonyan tartása volt a cél. Dízel üzemanyagot szinte kizárólag haszongépjárművek használtak. Manapság viszont a személygépjárműveknek már közel 50 százaléka dízeles” – mutatott rá. A professzor „a lehetőségek hideg fejjel való mérlegelésére” szólította fel az autóipart. Szerinte ugyanis a tervezett hosszú átmeneti periódusnak köszönhetően az autóipar nyertesként kerülhet ki az adóztatási rendszer módosításából.„Nem lesz szükség a jelenlegi technológiai sokféleség fenntartására, jobban lehet majd a hibrid technológiára összpontosítani” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a váltás meg is növelheti a keresletet a vegyes hajtásláncú járművek iránt.

Az autóipari szakmai érdek-képviseleti szervezet, a VDA (Verband der Automobilindustrie) azonban már a múlt héten tiltakozásának adott hangot Brüsszel tervezetével szemben. A VDA véleménye szerint az Európai Bizottság amellett, hogy figyelmen kívül hagyja a németországi történelmi hagyományokat, javaslatával egyenest saját klímapolitikai céljait keresztezi. A német autóiparnak éppen a dízeltechnológia területén sikerült a legnagyobb eredményeket elérnie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében. Brüsszel javaslata ezeket az eredményeket sodorja veszélybe.

A VDA adatai szerint az idei első fél évben Németországban üzembe helyezett autók 45,6 százaléka volt dízelüzemű. A német gyártmányoknál az arány még ennél is magasabb, 51,1 százalék volt. A dízeljárművek beszerzési ára magasabb, mint a benzineseké, de hatékonyabb üzemanyag-felhasználásuknak és az alacsonyabb üzemanyagáraknak köszönhetően összességében olcsóbbak, mint a benzinesek. Brüsszel új adóztatási irányelve felszámolná a dízeljárművek üzemeltetési előnyét. Németországban a benzin adótartalma literenként 64 cent, a dízelé pedig 47 cent. Amennyiben Németország nem csökkenti a benzin adótartalmát, a dízelét kell majd megemelnie, mégpedig literenként 75 centre – ami meg is jelenik majd a benzinkutak áraiban.

A környezetvédők üdvözlik az EB javaslatát

A VDA mellett a német gazdasági miniszter és a luxemburgi pénzügyminiszter sem örült a javaslatnak, több nemzetközi környezetvédő civil szervezet viszont üdvözölte az új energiaadó-irányelvet. Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) és az Európai Zöld Költségvetés (GBE) közös közleményükben arra kérik a tagállamok kormányait, hogy támogassák, és mielőbb hagyják jóvá a bizottság javaslatát. „A kutatások azt bizonyítják, hogy a szén-dioxidra kivetett adók ösztönzik az innovációt és a zöld gazdaság megteremtését. Az üzleti élet csak nyerhet a javaslat elfogadásával, mivel az növelné a foglalkoztatottságot és javítaná a versenyképességet” – jelentette ki Kai Schlegelmilch, a GBE alelnöke.

Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) tanulmánya szerint az üzemanyagok adója az Európai Unióban literenként reálértéken átlagosan 10 eurócenttel csökkent 1999 óta. Ha az adók követték volna az inflációt, és az így keletkező többletbevételt a tagállamok az emberi munkát terhelő adók mérséklésére használták volna fel, akkor 350 000 munkahelyet lehetett volna megmenteni, a kőolaj importjára csak 2010-ben 11 milliárd euróval kevesebbet kellett volna költeni, a közúti közlekedés szén-dioxid-kibocsátása pedig 6 százalékkal kisebb lenne. 2010. évi árakon számolva az EU 15 régi tagállamában az üzemanyagadó 1999-ben literenként 59 eurócent volt, míg 2010-ben csak 49 eurócent. Ennek következtében az ebből származó állami bevétel 16 százalékkal csökkent, évi 180 milliárd euróról 152 milliárdra.

A tanulmány szerint a gázolajadó minimális mértékének emelése számos tagállamnak segít elkerülni az üzemanyag-turizmus okozta jelentős károkat. „Minden luxemburgi lakosra évi 1500 euró többletbevétel jut csupán amiatt, hogy sok teher- és személygépkocsi jár át a szomszédos országokból Luxemburgba tankolni, mert ott jóval alacsonyabb az üzemanyagok adója. Ez nemcsak a közvetlenül érintett országok államháztartásának komoly veszteség, hanem az egész EU gazdaságára és környezetére is hátrányos, mivel sok millió kilométer felesleges futásteljesítménnyel jár” – állapította meg Jos Dings, a T&E igazgatója.