Nincs hitel, nincs autó

Csalóka képet festenek a szeptemberi autóértékesítési adatok Európában: a múlt hónapban 1,305 millió új autó kapott rendszámot a kontinensen, 8,2 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Ez akár kedvező tendenciát is jelenthetne az autógyártók számára, hiszen augusztusban még 15,6 százalékos volt a visszaesés. A viszonylagos javulást az üzemanyag némi olcsóbbodása és az árleszállítások magyarázzák, optimizmusra pedig nincs ok, hiszen éves összehasonlításban az első kilenc hónapban a visszaesés 4,4 százalékos (12,25 milliós darabszámról 11,7 millióra csökkentek az eladások). Hiába nőtt ugyanis a kereslet a kelet-európai országok többségében (Csehországban és Szlovéniában is két számjegyű volt a növekedés), az európai autópiac egészét a régi EU-tagállamok határozzák meg, ezen belül is az öt legnagyobb piac – Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország – alakulása. Az ötből négyben pedig szeptemberben újabb visszaesés következett be, Nagy-Britanniában (–21,2 százalék) és Spanyolországban (–32,2 százalék) ráadásul ismét drasztikusan csökkent az értékesítés.

Zuhanó eladások

A helyzetet súlyosbítja, hogy amíg az év első felében az eladások leginkább az üzemanyagárak növekedése miatt csökkentek, mostanra már a nemzetközi pénzpiaci válság is rányomja bélyegét az autóiparra. Egyrészt súlyosbodnak a hitelezési feltételek, másrészt az emberek inkább tartalékolnak, mintsem hogy új autóra költsenek. Így aztán Európában szinte valamennyi gyártó az eladások csökkenéséről számolhatott be. A Toyota eladásai 12,8 százalékkal estek vissza (631 761 darabra), az Opel, a Chevrolet és a Saab márkákat birtokló General Motors értékesítése 10,2 százalékkal csökkent (1,13 millió autóra), a Peugeot–Citroën-csoport 6,3 százalékos visszaesést könyvelhetett el (1,48 autó). De csökkentek az eladások a Volkswagen-csoport (–2,6 százalék, 2,34 millió autó), a  Fiat (–2,6 százalék, 939 ezer autó), a Daimler (–2,5 százalék, 624 ezer autó) és a Renault-csoport (–1,9 százalék, 1,02 millió autó) esetében is.

Fejetlenség Amerikában

Az európai helyzetnél is rosszabbak a kilátások az Egyesült Államokban. Szeptemberben 27 százalékkal kevesebb autót értékesítettek, mint egy évvel korábban. A szakértők szerint manapság Amerikában „senki sem vesz autót”, mert a korábban jószerivel csak hitelből vásárló amerikaiak nem kapnak újabb kölcsönöket, a lízingügyletek gyakorlatilag nullára zsugorodtak. Az amerikai autógyártók ráadásul már az év kezdete óta jelentős gondokkal küszködnek, hiszen az üzemanyag-drágulást is jobban megszenvedték – ez arányaiban sokkal nagyobb volt az Egyesült Államokban. A piaci szokások így egy csapásra megváltoztak, a korábban nagyon népszerű, de nagy fogyasztású SUV-ok és pick-upok iránti kereslet drasztikusan csökkent. Ez pedig a piacon jelen levő japán és európai márkáknál is hátrányosabban érintette a General Motorst, a Fordot és a Chryslert, amelyeknek kínálatában nagyon nagy arányban szerepeltek ezek a járművek. A General Motors így a második negyedévet 15,5 milliárd dolláros veszteséggel zárta, de milliárdos nagyságrendűek a Ford és a Cerberus befektetési alap tulajdonában lévő Chrysler veszteségei is.

A válságot ki-ki a maga módján próbálja meg túlélni, a költségcsökkentés azonban elengedhetetlen. A General Motors mintegy 10 milliárd dollárral tervezi csökkenteni a kiadásait, miközben komoly szerkezetátalakítás révén a kisebb fogyasztású gépkocsik gyártását helyezi előtérbe. Ennek első jele egy ohiói és egy wisconsini üzem teljes bezárása – ezekben kizárólag nagykategóriás SUV-ok készültek. Ezek mellett a cég 2009 végéig bezárja egy michigani sajtolóüzemét is. Ezres nagyságrendekben kényszerül elbocsátásokra a Ford is, közben pedig mintegy 20 százaléknyi részesedést tervez eladni a japán Mazdából, amelyben a jelenlegi tulajdonhányada 33,4 százalék. Ezzel az amerikai konszern nagyjából egymilliárd dollár bevételre tehetne szert. Sajtóinformációk szerint a Cerberus befektetési alap is ki akar szállni a Chryslerből, és a cégcsoport márkáit akár külön-külön is hajlandó értékesíteni.

Globális hatások

A válság globális jellegét jelzi, hogy mindezek miatt nemcsak az amerikai autógyáraknak, hanem a beszállítóknak – például az osztrákoknak – is fájhat a fejük. A több nagy autógyárnak is beszállító Magna Steyr grazi gyárában például novembertől 2600-an fognak hónapokig rövidített munkaidőben dolgozni. Ausztriában az autóipari beszállítóiparban 160 ezren dolgoznak, és mivel a cégek az export révén szorosan összefonódtak az amerikai autógyárakkal, a beszállítás egyike az amerikai hitelválság által leginkább sújtott ágazatoknak.

A kisebb-nagyobb beszállítócégeknél Európa-szerte zajlanak leépítések, és a megszorítások a nagyobb gyárakat sem kerülik el – emiatt pedig több tízezer, az autóiparban dolgozó munkás kerül utcára, vagy kényszerül arra, hogy kevesebb fizetéssel érje be. A Renault 4000 munkást bocsát el franciaországi gyáraiból, és 2010-re összesen 6000 európai alkalmazottja menesztését tervezi. Svédországban a Saab 2000 embert tett utcára, a szintén svéd Volvo otthon és Belgiumban összesen 6000 munkástól válik meg. A visszaesés főleg a nagyméretű luxusautók piacán látványos, így a már bejelentett 8100 fős leépítésen kívül a BMW a pénzügyi válság okozta értékesítési problémák miatt október utolsó hetében négy napra a gyártást is leállítja a lipcsei üzemében. Az intézkedés 40 ezer BMW-t érint, amelyeket az amerikai piacra szántak: 20 ezret egyáltalán nem gyártanak le, 20 ezret pedig átirányítanak egyebek mellett Kínába, illetve Oroszországba. A BMW emellett közölte, hogy felhagy az X7-es SUV további fejlesztésével, és erőforrásait kisebb szabadidőautókra és hatékonyabb dízelmotorokra fordítja.

Opelből is 40 ezerrel kevesebbet fognak előállítani az év végéig, a bochumi és az eisenachi üzemben már állnak a gépek, és szakszervezeti források szerint a rüsselsheimi gyár kivételével az Opel összes európai érdekeltségénél tervezik a leállást. A válságtól leginkább sújtott Spanyolországban pedig 3000 embert el is bocsátanak. A Skoda szintén október utolsó hetében szünetelteti a termelést, ennek következtében a cseh gyár 13 ezer járművel kevesebbet állít elő. A Ford németországi cégénél és a Daimler konszernnél egyelőre nem szüneteltetik a gyártást, de közölték, hogy visszafogják az összeszerelést.

Jövőre jön a neheze?

A válságnak pedig még korántsincs vége, több ágazatbeli elemzőintézet azt közölte, hogy számításaik szerint jövőre tovább csökken az amerikai autóértékesítés, és csak évek múlva várható komolyabb keresletnövekedés. A JD Power elemzőcég szerint a visszaesés átterjed az eddig töretlenül fejlődő Indiára és Kínára is, ami újabb érvágás lehet a térségben egyre aktívabb európai és amerikai gyártóknak. A világ legnépesebb országában a tavalyi 24 százalékos bővülés után idén már csak 10 százalékos növekedést prognosztizálnak, Indiában pedig ötszázalékos növekedésre számítanak a tavalyi 16, illetve a 2006-ban mért 21 százalékos bővülést követően. A JD Power szerint emiatt a 2009-es év még az ideinél is sokkal sötétebb lehet az autóipar számára.

Kormányzati beavatkozás

Nem véletlen, hogy a nyugati kormányok a korábbi szabadpiaci elveket az autógyártásban is fel szeretnék rúgni. Nicolas Sarkozy francia államfő környezetbarát autók fejlesztésére és a szükséges tudományos kutatásra 400 millió eurós támogatást jelentett be. Az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó francia elnök azt is jelezte: javaslatot tesz Brüsszelnek, hogy az EU módosítsa az állami támogatások rendszerét, hogy a tagországokban amerikai konkurenseihez hasonlóan az európai autógyártók is kedvezményes kamatozású állami kölcsönökhöz juthassanak. Sarkozy ezt azzal indokolta, hogy a veszteségek miatt az autógyárak nem tudják finanszírozni a fejlesztéseket, miközben az EU 2012-től szigorú környezetvédelmi szabályozásokat vezet be a szektorban. Az amerikai kongresszus már a múlt hónapban elfogadta a kormányzat 25 milliárd dolláros hitelkonstrukcióját, amelynek célja az egyesült államokbeli autógyártókat a környezetbarát modellek fejlesztése felé orientálni. Az európai autógyártók már korábban megfogalmazták hasonló jellegű, 40 milliárd eurós kérésüket az EU felé, de Brüsszel első körben elutasította azt.

K. Cs.

Visszaesés Romániában is

A korábbi, sokszor két számjegyű növekedés után Romániában immár második hónapja csökken az új autók eladása: az autógyártók és -importálók egyesületének (APIA) adatai alapján szeptemberben 24 063 darab autó kelt el, ami 1,6 százalékos visszaesés. Az év első kilenc hónapjában 222 997 autót adtak el, ami éves szinten már 2,6 százalékos csökkenést jelent. Továbbra is a Dacia a legkelendőbb autómárka, a román gyártó az első kilenc hónapban 61 860 autót adott el, és ezzel 27,7 százalékos a piaci részesedése. Második a Skoda 20 042 eladott járművel és 9 százalékos részesedéssel. Az olcsóbb autók iránti kereslet növekedéséből azonban a Dacia is hasznot húzott, aminek köszönhetően az év első kilenc hónapjában 17,9 százalékkal (196 764 darabra) nőtt a termelés, és 51,3 százalékkal (121 934) bővült a kivitel.