Mi lesz a Detroiti Hármakkal?

A kongresszusból kiszivárgott információk szerint ekkora összegről állapodtak meg a Fehér Ház képviselői és a törvényhozás demokrata vezetői. Az összeg alig a fele annak, mint amennyit a detroiti hármak igényeltek; a vezérigazgatók vállalataik átszervezési tervének bemutatásával 34 milliárd dollárt kértek az összeomlás elkerüléséhez. A demokrata vezetők reménye szerint a kialkudott összegből a GM, a Ford és a Chrysler márciusig folytathatja működését, akkor pedig az Obama-kormányzat és az új összetételű kongresszus már új mentőcsomagról dönthet.

A General Motors (GM) összesen 18 milliárd dollár hitelt kér. A 252 ezer embert foglalkoztató cégnek 2007-ben 38 milliárd dollár vesztesége volt. Richard Wagoner vezérigazgató szerint cégének decemberben 4 milliárd, januárban újabb 4 milliárd dollár segítségre lesz szüksége az életben maradáshoz. A GM piaci részesedése a 2000. évi 28,7 százalékról 2008-ban 22,2 százalékra esett. A Times magazin összeállítása szerint a GM-nél hosszú távú vezetési gondok vannak, a vállalat nem volt képes autóit és termelési rendszerét a megváltozott fogyasztói igények szerint átalakítani. A cégnek újra kell tárgyalni a munkaszerződéseket és gyárait rugalmasabbá kell tennie. A cég négy alapmárkájára – Chevrolet, Buick, GMC és Cadillac – akar koncentrálni, és a tervek szerint megválik a Hummertől, a Saabtól, a Saturntől és a Pontiactól, vagy beolvasztja azokat. A cég a jelenlegi 6450-ről 2012-ig 4700-ra tervezi csökkenteni márkakereskedéseinek számát (ez még így is négyszer több lesz a Toyota-kereskedéseknél).

A Ford van a három detroiti cég közül a legkedvezőbb pénzügyi helyzetben, a vállalatot nem fenyegeti közvetlen fizetésképtelenség. A 87 700 főt foglalkoztató vállalat tavaly 2,7 milliárd dollár veszteséget könyvelt el. Alan Mullaly vezérigazgató 9 milliárd dolláros készenléti hitelkeretre tart igényt, arra az esetre, ha a dolgok rosszabbra fordulnának. A Ford az amerikai piacon 2000-ben a forgalom 23,5 százalékát, idén már csak 15 százalékát birtokolta. A Ford az utóbbi években sikeresen „zöldebbé” formálta magát, népszerűek voltak hibrid terepjáró modelljei. A cég sikeressége a kis- és közepes járművek gyártásától függ, közöttük olyan hibrid modellektől, amelyek nemzetközileg is állják a versenyt. A legnagyobb reménye az amerikai piacon 2010-ben megjelenő Fiesta, amely az Európában már kapható modell másolata. A Ford valószínűleg túlad a Volvón.

A Chrysler első embere, Robert Nardelli közölte: 7 milliárd dolláros „sürgős áthidaló hitelre” van szüksége. A cég vezetése a GM-hez hasonlóan azt mondta, ha év végéig nem jut szövetségi segítséghez, csődbe mehet. A Chrysler 55 ezer embert foglalkoztat, az utóbbi negyedévben 3 milliárd dollárral apadt készpénztartaléka. A Chryslernél, miután katasztrofálisnak bizonyult fúziója a Daimlerrel, a többségi tulajdont a Cerberus szerezte meg. A Chrysler hagyományos sikeres modelljei, a nagyvárosi teherautók, a nagy teljesítményű járművek vereséget szenvedtek a magas olajárak közepette. A cég szerződést kötött a Volkswagennel és a Nissannal, hogy járműveket készít azoknak, de a költségek megosztásához mindenképpen egy partnerre lesz szüksége. A cég egyik reménye a jövőbeni sikerre az elektromoskisautó-program.

A három autógyártó eladásai novemberben nagyot zuhantak az egy évvel ezelőttihez képest: a GM forgalma 41 százalékkal, a Fordé 31-gyel, a Chrysleré 47-tel csökkent.