Megtartják az Opelt

A több hónapja zajló értékesítési huzavona ellenére a General Motors igazgatótanácsa úgy döntött, megtartja az Opel márkát, és nem adja el a Magna International kanadai autóalkatrész-gyártó cégnek. Fritz Henderson vezérigazgató közölte, a GM nagyra értékeli a Magna International és orosz partnerei – a Szberbank és az GAZ autógyár – erőfeszítéseit az igazságos megállapodás létrehozása érdekében, de az európai üzleti körülmények és a GM általános állapota javult azóta, hogy a vállalat az Opel eladása mellett tette le a voksát.

A GM igazgatótanácsának döntése 180 fokos fordulatot jelent eddigi elképzeléseihez képest. Több hónapos alkudozás után az amerikai anyavállalat szeptember közepén jelentette be, hogy kész eladni az Opel többségi részesedését a Magna kanadai–osztrák autóipari beszállító vállalatnak, amely az orosz Szberbankkal és a GAZ-zal együtt akarta megvásárolni az Opel 55 százalékos résztulajdonát. Ulrich Wilhelm német kormányszóvivő közölte, Németország most azt várja a GM-től, hogy megerősítse az Opelt és visszafizesse az év elején a német állami bankoktól kapott 1,5 milliárd dolláros áthidaló kölcsönt.

Egyelőre nem tudni, egészen pontosan mi áll a GM döntése mögött a hivatalos verzión túl. Annyi biztos, hogy a GM-nek szüksége lehet az életben maradáshoz az Opelre és annak rüsselsheimi fejlesztési központjára. Az Opel mérnökei ott fejlesztették ki ugyanis a középkategóriás gépkocsi platformjait, és ott áll rendelkezésre a korszerű hajtásláncokhoz, például az elektromos autókéhoz szükséges szakmai tudás.

Az idén csődvédelmi eljáráson átesett GM tulajdonképpen állami tulajdonban van, de az Obama-kormányzat közölte, hogy nem szól bele a menedzsment munkájába. Szakértők szerint azonban kizárt, hogy a GM igazgatótanácsa teljesen függetlenül hozta volna meg ezt a döntést. A GM azt is közölte, hogy meneszti az Opel éléről Carl-Peter Fostert, akinek a helyét minden bizonnyal Nick Reilly veszi át. Sajtóinformációk szerint Reilly 30 százalékos költségcsökkentésre készül, és ez mintegy 10 ezer alkalmazott elbocsátásával járhat. Az Opel jelenleg 50 ezer embernek ad munkát Európában, ahol Németország mellett

Lengyelországban, Spanyolországban, Belgiumban, Nagy-Britanniában és Magyarországon is működtet termelőegységeket. A korábbi tervek alapján a Magna 10 500 munkahelyet kívánt megszüntetni Európában, ebből 4500 jutott volna Németországra.

Korábban a Magna és a Szberbank hivatalosan is értesítette az EU-bizottságot szándékáról  az Opel megvásárlására, és Brüsszel november végéig akarta értékelni versenyjogi szempontból a vételi ajánlatot. A tranzakciónak komoly politikai háttere is volt, hiszen csak úgy jöhetett volna létre, hogy a német kormány öszszesen 4,5 milliárd eurós mentőcsomagot is juttat az Opelnek. Emiatt az adásvétel feltételeibe az értékesítést moderáló német kormányzat is beleszólt.

A GM mostani döntése „derült égből villámcsapásként” érte a Magna mellett kardoskodó Angela Merkel német kormányfőt is, aki csalódottságának és megdöbbenésének adott hangot. A német gazdasági miniszter pedig azt mondta, hogy teljesen elfogadhatatlan a döntés. „Egyszerűen felháborító, hogy hónapokig dolgoztunk az Opel megmentésén, és ez a munka most teljesen kárba ment a GM miatt – mondta az üggyel kapcsolatban Roland Koch, az egyik Opel-gyárnak otthont adó német Hessen tartomány kormányfője. – Az utóbbi évek GM-mel kapcsolatos negatív tapasztalataiból kiindulva aggódok a gyár jövőjéért.”

Orosz elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a GM európai autópiacra vonatkozó megállapításai túlságosan derűlátónak bizonyulhatnak. Az Opel konjunktúrájának javulásában ugyanis – egyebek mellett – a megállapodásnak is szerepe volt. Különösen vonzó volt a Szberbank részvétele az üzletben, mivel az állami bank megállapodott az orosz kormánnyal az Opel segítéséről az orosz piacon.