2009. szeptember 09., 10:502009. szeptember 09., 10:50
Az első, fehér színű furgont a helyi kórháznak adományozták. A járműveket a törökországi Kocaeliben készülő előre gyártott elemekből (CKD) szerelik össze.
A Ford a jövő évre tervezi, hogy a karosszériagyártó és a fényezési részleg elkészülte után megkezdi a teljes egészében a craiovai üzemben összeállított autók gyártását. Ekkor egy újabb típus, egy kiskategóriás személyautó összeszerelése is megindulhat az olténiai gyárban. Idén a piaci kereslet függvényében 2-3 ezer autó készül majd Craiován, míg jövőre legtöbb 30 ezer.
John Fleming, a Ford európai részlegének elnöke a termelés megindítása alkalmából rendezett ünnepségen megerősítette, hogy a tervek szerint később már évi 300 ezer járművet és ugyanennyi közvetlen befecskendezéses EcoBoost benzinmotort gyártanak majd Craiován. Jelenleg 3900 alkalmazottja van a gyárnak, és 2011-ig nem is tervezik növelni a munkások számát, de azt követően fokozatosan 7000-re nő majd az alkalmazottak száma. „Rég nem tapasztaltunk ilyen nehéz időszakot a gépkocsiiparban, de sikerült megerősítenünk pozíciónkat az európai piacon és továbbra is a második helyen állunk az eladásokat tekintve” – tette hozzá Fleming.
Nem a tegnap elkészült Transit Connect az első Romániában gyártott Ford, az amerikai gyártó ugyanis már 1936-ban, Bukarestben épített gyárat az országban. Az üzem éves gyártókapacitása 2500 személyautó és teherautó összeszerelésére terjedt ki és 120 munkást foglalkoztatott. A Ford Romana S.A.R. igazi piaci siker volt, a járművek (főleg a FordV8 limuzin) minden évben már elővételben elkeltek – Románia mellett Jugoszlávia, Albánia és Bulgária volt még a legfőbb felvevőpiacuk. Románia belépése a második világháborúba Németország oldalán viszont befagyasztotta az amerikai céggel való együttműködést. A gyár haditermelésre állt át, majd 1948-ban államosították és a V8-as motorok gyártósorát Brassóba szállították. Később, 1966-ban a Ford képviselői tárgyaltak az akkori kommunista vezetéssel egy újabb gyár létesítéséről, de Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár végül a Renault-t részesítette előnyben, így a francia gyártóval közösen hozták létre a Dacia-gyárat. |
A tegnapi eseményen többek között Traian Băsescu államelnök, Mircea Geoană PSD-elnök, Radu Berceanu szállításügyi miniszter, Călin Popescu- Tăriceanu volt kormányfő és Constantin Stroe, az Automobile Dacia alelnöke és a Romániai Gépkocsi-gyártók Egyesületének (ACAROM) elnöke is részt vett. Az államfő megköszönte az előző kormánynak a rugalmasságot, amellyel kezelte a Forddal való sikeres tárgyalásokat, hozzátéve, hogy immár Craiova is része a Ford dicsőséges történetének.
A Ford 2007 szeptemberében vásárolta meg az Automobile Craiova Rt. 72,84 százalékos részvénypakettjét, és vállalta, hogy 675 millió eurós fejlesztést hajt végre az üzemben, valamint nem csupán megtartja az alkalmazottakat, de növeli is a létszámukat. A Ford a román kormánytól vásárolta meg az üzemet, miután az visszavette a gyárat a csődbe ment dél-koreai Daewootól. A felvásárlás során több probléma is felmerült, mivel a felek egyezsége szerint a román állam 27 millió eurót elengedett a gyár 84 millió eurós árából, de ezért cserébe a termelésre és az egykori gyár alkalmazottainak megtartására szabott feltételeket.
A meghirdetett ár alatti értékesítést kifogásolta az Európai Bizottság, amely elrendelte, hogy a román állam hajtson be 27 millió eurót a Fordtól. Ezt a gyártó tavaly márciusban teljesítette, és egy hónap múlva az EU bizottsága jóváhagyta a 143 millió eurós állami támogatást a Ford számára. A kormány a 2008–2012-es időszakban 94,45 millió eurós támogatást nyújtana az autógyártáshoz szükséges fejlesztésekhez, míg a 2010–2012-es időszakban további 48,5 millió eurót folyósítana a motorgyártáshoz szükséges technológiakiépítéshez.
Az Európai Bizottság úgy vélte, hogy a támogatás nem sérti az állami segélyezéssel kapcsolatos uniós rendtartást, az ügylet versenyjogi hatását messze meghaladja a régiós fejlődéshez történő pozitív hozzájárulás. A bizottsági indoklás szerint a motorgyártó és autó-összeszerelő beruházások közvetve és közvetlenül összesen 40 ezer munkahelyet teremtenek Románia délkeleti részén, amely egyike az Unió legszegényebb térségeinek.
Az amerikai gyár nemrég 96,74 százalékosra emelte részesedését, miután 18 millió euróért megvette a SIF Oltenia pénzügyi befektetési társaságtól annak 22,56 százalékos részét. Ezt követően nyilvános ajánlatot tett a magánkézben lévő többi részvényért is, ezek a tranzakciók még folyamatban vannak.
A Ford Motor Company vállalatot Henry Ford alapította 1903. július 16-án Lansingben 11 társával együtt. A Ford története szorosan összefonódott az Egyesült Államok ipari fejlődésével, hiszen Henry Ford vezette be a futószalagos tömeggyártást az autóiparban. Ennek köszönhetően 1908 és 1927 között egyéb típusok mellett a Ford több mint 15 millió T-modellt gyártott, új alapokra helyezve a motorizációt. Első külföldi gyárát Kanadában, Walkerville-ben alapította a Ford, az első európai üzemet pedig 1931-ben, Kölnben nyitották meg. A Ford jelenleg nyolc autógyártó üzemet működtet Európában. A többi amerikai konszernhez hasonlóan a Ford is megsínylette a gazdasági válságot és az észak-amerikai autópiac zuhanását. Amíg 2000-ben 4,2 millió járművet értékesített Észak-Amerikában, addig tavaly már csak 1,98 milliót. Ennek ellenére, főleg az Amerikán kívüli piaci pozíciók megtartásának köszönhetően a Ford nem vett igénybe állami támogatást és rendezte sorait. Tavaly amúgy világszerte az ipari óriás 5,53 millió új járművet értékesített és 213 ezer embert foglalkoztatott. |