2010. november 24., 10:042010. november 24., 10:04
Másfél évvel azután, hogy a kormány 50 milliárd dolláros mentőövet dobott neki, a múlt héten viszszatért a tőzsdére az amerikai ipar ikonja, a General Motors. A maga 20,1 milliárd dolláros bevételével ez volt az Egyesült Államok történetének második legnagyobb debütálása, a Visa két évvel ezelőtti elsődleges nyilvános forgalomba hozatala után.
A General Motors részvényeit azután vezették vissza ismét a tőzsdére, hogy a harmadik negyedévben 2 milliárd, az idei évben pedig eddig összesen 4,1 milliárd dollár nyereséget termelt, miután az elmúlt öt évben rendre veszteséges volt. A GM-ben az Egyesült Államok, Kanada és Ontario tartomány kormánya, valamint az Egyesült Autóipari Dolgozók (UAW) iparági szakszervezte szerzett többségi részesedést a segítség fejében.
A General Motors, a Kínában működő legnagyobb külföldi autógyártó vállalat bemutatta újonnan létesített kínai márkája, a Baojun első modelljét. A Baojun 630 típust (képünkön) a GM kisebb városokat célba vevő vidéki terjeszkedési stratégiájának keretében dobták piacra, gyártása a hét elején indult. A kisebb kínai városokban a piacot a hazai gyártók, mint például a BYD és a Geely uralják olcsó modelljeikkel. A GM és kínai partnere, a SAIC Motor már a 8600 dollárba kerülő Chevrolet Sail, a Kínában kapható legolcsóbb külföldi modell bemutatása előtt megkezdte a munkát egy új kínai márkanevet viselő modell kidolgozásán. A GM kínai partnereivel, a SAIC Motor és a FAW Group cégekkel együtt az idén már több mint kétmillió autót adott el, ez több, mint amennyit egész évre tervezett. A tehetősebb partvidéki városokban a GM továbbra is sikerrel értékesíti viszonylag drága Buick és Cadillac modelljeit, de folyamatosan bővíti értékesítési hálózatát Chevrolet modellcsaládja legnagyobb felvevő piacán, a kínai belföldi régiókban is. A GM jelenleg 550 Chevrolet márka kereskedővel rendelkezik Kínában. Számuk az elkövetkező 3–5 év alatt akár meg is duplázódhat, és a növekedés legnagyobb része a kisvárosokra jut majd. |
A fő részvényesek most csak a pakettjük egy részétől szabadultak meg. A pénzügyminisztérium az állami tulajdonrészt 61 százalékról 33-ra csökkentette, 11,8 milliárd dollár bevétel mellett. Ahhoz, hogy az ügyletet veszteség nélkül zárja, a kormánynak a maradék papírjait 53 dolláros árfolyamon kell eladnia. „Az amerikai adófizető többet fog visszakapni, mint amenynyit a kormányom a GM-be belefektetett” – ígérte Barack Obama elnök. Az UAW – amely egyébként a Chrysler törzsrészvényeiből is 68 százalékot birtokol – GM-papírjaiknak csak 34 százalékától, Kanada és Ontario pedig mindössze 20 százaléktól vált meg.
Az utóbbi hónapokban elszenvedett kudarcsorozat után Obama a GM talpra állításával végre sikert tudott felmutatni, és cáfolhatta azokat a bírálatokat, amelyek szerint a kormányzati mentőakciók sikertelenek voltak. Az elnök hangsúlyozta, hogy egyedül ezzel a beavatkozással legkevesebb egymillió munkahelyet sikerült megmenteni, nem is szólva arról a több milliárd dollárnyi segélyről, amit az összeomlás esetén kellett volna kifizetni.
„Mindenki téved, aki azt hiszi, hogy Mexikó vagy Kína elvégezheti helyettünk a termelést. Amerikának saját modern ipara van, amely versenyképes a világpiacon” – nyilatkozott a CNN-nek Virg Bernero, a Cadillac szülőhelye, a Michigan állambeli Lansing polgármestere. A városban 6000 GM-munkahelyet sikerült megőrizni, de a GM-nek és a Chryslernek a csődből való kilábalása után az amerikai autóiparban összesen 75 ezer munkahelyet sikerült teremteni. Hat év óta először mindhárom amerikai autóipari óriás – a GM, a Chrysler és a Ford – nyereséges.
Amerika-szerte ismét emlegetni kezdték azt a Charles Erwin Wilson néhai GM-elnöknek tulajdonított mondást, miszerint „ami jó a General Motorsnak, az jó Amerikának”. Bob Corker tennessee-i republikánus szenátor, aki hevesen ellenezte, hogy a bankmentő csomagból az autóipart is finanszírozzák, a The Wall Street Journalnak nyilatkozva „megelégedéssel” vette tudomásul a sikert, elismerve, hogy kormányzati beavatkozás nélkül erre nem lett volna lehetőség.
Stephen Rattner, az Obama-kormány volt „autócárja” vezetésével Detroitba települt kormányzati mentőcsapat rávette a GM-et, hogy nyolc autómárkájából adja el a Saabot, szüntesse meg a Pontiacot, a Saturnt és Hummert, és hogy zárjon be üzemeket és kereskedéseket. A team ugyanakkor olyan engedményekre vette rá a részvényeseket és a szakszervezetet, amelyek lehetővé tették az adósság törlesztését, így a GM 2009 júliusában tiszta lappal startolhatott. Washington új menedzsmentet állított a GM élére, amit 2009 decembere és 2010 szeptembere között az AT&T volt első embere, Edward E. Whitacre irányított vezérigazgatóként. Helyére a pénzügyek és telekommunikáció világából érkezett Daniel Akerson lépett, aki az év végén átveszi Whitacre helyét az igazgatói székben is.
A GM-nek a karcsúsítás után is számos kihívással kell szembenéznie. Miközben az eladásai az amerikai piacon elmaradnak a Fordétól, és az új modellek fejlesztése a csődeljárás miatt elakadt, a cégnek több milliárd dollárt kell beforgatnia a nyugdíjalapjába. Emellett a vezérnek, Akersonnak nincs előzetes tapasztalata egy globális vállalat irányításában. George Magliano, az IHS Automotive vezető közgazdásza szerint a cégre a „feltámadás” után így is egy új sikertörténet vár, amely azonban csak egy új gazdasági fellendülés esetén válhat valóra.