Felfrissíti a Mercedes-Benz a jelenlegi kompakt modellcsaládja elsõ tagját, a 2001-ben bemutatott második generációs B osztályt. A Kecskeméten és a németországi Rastattban készülõ sikeres típus külsején nem sokat módosítottak: újak a lökhárítók, valamint átrajzolták a hûtõrácsot és a fényszórókat. Opciósan immár LED-es lámpák is rendelhetõ, illetve kérhetõ 8 hüvelykesre növelt központi kijelzõ, kulcs nélküli indítás és belsõ hangulatvilágítás is.

A legfontosabb változás, hogy elektromos hajtáslánccal is gyártják majd; ez a verzió csakis Rastattban készül. A Teslával közösen fejlesztett villanymotor 179 lóerõs, legnagyobb nyomatéka 340 Nm és 7,9 másodperc alatt gyorsítja az autót 100 km/h-s sebességre. Az Electric Drive nevû modellt 28 kWh-s lítiumion-akkumulátorteleppel szerelik fel, így hatótávolsága eléri a 200 kilométert.

Átszervezi a gyártást a Daimler 
A Daimler-csoporthoz tartozó Mercedes-Benz újraszervezi gyártótevékenységeit és jármûplatformjait, hogy növelje rugalmasságát és termelékenységét, valamint csökkentse a fix költségeket, illetve a modellenkénti beruházások mértékét. A Mercedes-Benz Operationsnek (MO) hívott rendszer elmozdul az egyéni gyárak által irányított gyártástól egy jármûplatformokra és modellirányzatok köré szervezõdõ struktúra felé – írja az Automotive News. A rendszer feleslegessé teszi az egyéni gyárigazgatókat, ehelyett a gyártó platformonként egy, összesen négy igazgatót nevez ki.
Az igazgatók felelnek majd az adott moduláris részegységekbõl felépülõ összes modellcsaládért. „A korábbi gyártási struktúránkban a különbözõ gyárak fõként önállóan mûködtek. Most azonban a gyártást a különbözõ architektúrák köré szervezzük a különálló gyártási helyszínektõl függetlenül – mondta Markus Schaefer, a Mercedes-Benz gyártásért felelõs igazgatója.
A Daimler bejelentette, hogy a terv keretében 3 milliárd eurót költ németországi gyárainak modernizációjára.

A belsõégésû motorok kínálata továbbra is négy dízel- és négy benzines erõforrásból áll, ezek valamivel takarékosabbá váltak. Az új B-osztályt számos védelmi rendszerrel is felszerelték, az ütközést megakadályozó érzékelõk 60 és 200 kilométer/óra közötti tartományban óvják a bent ülõket. Ha a technológia úgy észleli, hogy elkerülhetetlen az ütközés, részlegesen önálló, autonóm fékezéssel avatkozik be a rendszer. 

A német gyártó másik fontos premierje az SLS AMG sportautó utódja, az AMG GT. A sirályszárnyas elõd több stíluselemét megöröklõ típust két verzióban kínálják: alapesetben a 4.0 literes, dupla turbós, V8-as egység 462 lóerõt ad le, míg az AMG GTS változatban 510. Az erõsebbik típus 3,8, az alapverzió 4 másodperc alatt gyorsul fel álló helyzetbõl 100 km/h-re, a végsebességük 311, illetve 304 km/h.

Az AMG GT körülbelül negyven százalékkal lesz olcsóbb az SLS AMG-nél, amelynél 92 milliméterrel rövidebb (4546 mm) és 37 milliméterrel magasabb (1289 mm); az 1939 milliméteres szélesség ugyanakkora maradt. A kategória átlagát jócskán meghaladó poggyásztér 350 literes. A súlyeloszlás 47:53 arányú az elsõ és hátsó tengely között, az alapmodell üresen 1540, a GTS 1570 kilós. Utóbbiban elektronikusan vezérelt differenciálmû dolgozik, az alap GT-ben pedig mechanikus rendszer.

A futómû fejlesztésénél versenytapasztalatokat is felhasznált a cég, az erõsebb GT S kivitel három fázisban, elektronikusan variálható csillapítást kap. A vezetõ képes állítani a hajtáslánc dinamikáját is, a következõ módokban: C (Controlled Efficiency), S (Sport), S+ (Sport Plus), és az I (Individual), ami a saját beállításokat menti el.

A manuális RACE program csak a GTS modellben érhetõ el a dupla kuplungos sebességváltó igényeihez megfelelõen, ami a versenypályákra készült. Az M gomb pedig lehetõvé teszi a vezetõ számára, hogy manuális sebességváltással használja a különbözõ módokat.