2009. június 03., 11:282009. június 03., 11:28
A 172,8 milliárd dollár adósságot felhalmozott detroiti cég további 30 milliárd dollár amerikai szövetségi támogatásra számíthat az eddigi 20 milliárd dollár állami hitelen felül. A cég a kanadai kormánytól 9,5 milliárd támogatást fog kapni. A vállalat megszüntet 21 ezret az 54 ezer amerikai szakszervezeti munkahelyből, bezár 12–20 üzemet és felszámolja a 6 ezer márkakereskedés 40 százalékát. A GM jelenleg 92 ezer embert foglalkoztat az Egyesült Államokban.
Az új GM 60 százalékát az amerikai kormány fogja birtokolni. Kanada, illetve Ontario kezébe kerül a vállalat 12 százaléka, egy szakszervezeti egészségügyi alapé lesz 17,5 százalék és a jelenlegi kötvénybirtokosok kapnak 10 százalékot. A kormány a korábbi közlések szerint csak átmenetileg kíván részt venni a cég irányításában, a tervek szerint 6–18 hónapon belül el akarja adni részesedését magánbefektetőknek.
Az Obama-kormány célja az, hogy a jövőben kisebb és takarékosabb járművek gördüljenek ki a gyárakból; Washington abba viszont nem kíván beleszólni, hogy pontosan milyen autót gyártsanak, mikor, hol és mennyi ideig. Az Egyesült Államok három vezető autógyára közül a GM a második, amelyik csődvédelemért folyamodott. Korábban az ugyancsak eladósodott Chryslert indították el az átszervezés útján.
Általános megkönnyebbülés fogadta Németországban a megállapodást az anyavállalat General Motors súlyos pénzügyi válsága miatt ugyancsak csőd közeli helyzetbe került Opel autógyár megmentéséről. A többszereplős, a német kormány, a németországi autógyáraknak otthont adó tartományok vezetői, valamint a GM és az amerikai pénzügyminisztérium és nem utolsósorban az osztrák–kanadai Magna International beszállítói és alkatrészgyártó konszern között létrejött egyezség előirányozza, hogy az Opelt a Magna veszi át. A megállapodás része az is, hogy az átmeneti időszakban a német nagykoalíciós kormány 1,5 milliárd eurós áthidaló hitelt biztosít a nagy hagyományokkal rendelkező Opel számára. Az egyezmény – amely értesülések szerint mintegy négy héten belül készül el végleges formájában – több hónapos, drámai fordulatokban bővelkedő tárgyalások végére tett pontot. Az utolsó pillanatban csaknem meghiúsította a megállapodást a General Motors pótlólag beterjesztett, 300 millió eurót kitevő követelése, ami majdnem német–amerikai diplomáciai válságot okozott. Meg nem erősített információk szerint az európai részének fokozatos függetlenedésébe beleegyező amerikai vállalat nem állt el ugyan a szóban forgó követeléstől, a Magna azonban átvállalta azt. A Magna ugyan mind a négy németországi üzemet – a rüsselsheimit, a kaiserslauternit, az eisenachit és a bochumit is – megtartja, de mintegy 2500 alkalmazott elbocsátása várható. A hírek szerint az elbocsátások valószínűleg Bochumot sújtják majd leginkább. A négy németországi üzemben egyébként valamivel több mint 25 ezer alkalmazott dolgozik. Német szakértők úgy vélekedtek, hogy a megállapodás – noha sok kockázatot és még tisztázatlan részletet rejt magában – biztosíthatja az Opel túlélését. A beruházók versenyében az olasz Fiatot is kiszorító, s végül az Opelért egyedül küzdő osztrák-kanadai céget megbízható partnernek nevezték. A Magna International szerte a világon mintegy 240 alkatrészgyártó üzemet birtokol, 74 ezer embert foglalkoztat, s 2008-ban 23,7 milliárdos forgalmat bonyolított le. A céget 1969-ben az osztrák–kanadai Frank Stronach alapította. Stronach – mint kiszivárgott – az orosz Szberbank pénzügyi támogatásával és a GAZ orosz autógyárral partnerségben veszi meg az Opelt, s ebből fakadóan is az orosz piac meghódításában nagy reményeket lát. |
Az 1908-ban William C. Durant által több autógyár egyesítésével alapított GM jelmondata kezdetben az volt: autót gyártani mindenki kívánsága és lehetősége szerint. A gyár későbbi szlogenje úgy hangzott, hogy ami a GM érdeke, az Amerika érdeke. A tucatnyi üzemét bezáró, négy márkájától – Pontiac, Saturn, Saab és Hummer – megváló legendás autógyár összeomlásának az elemzők szerint több oka volt.
A General Motors hibát követett el azzal, hogy nem kért korábban csődvédelmet. Bár a cégnek igazán az tett be, hogy az amerikai autópiac tavaly ősszel összeomlott, Richard Wagoner volt vezérigazgató korábban hallani sem akart az átszervezésről. Pedig már 2005-ben nekiszegezték a kérdést: nem lenne-e célszerű csődvédelmet kérni és a céget átszervezni a munkaerőköltségek, az adósság és a márkakereskedői hálózat lefaragására. Az összeomlás okai között emlegetik, hogy a GM leállította az EV1 elektromos autó programját a 90-es évek végén. Feladták annak a lehetőségét, hogy előnyre tegyenek szert, így ezt helyettük a Toyota lépte meg a Priusszal.
Szakértők nagy hibának tartják, hogy a készpénzhiánnyal küzdő GM 2006-ban eladta a Cerberus csoportnak a GMAC-t, amely a cég pénzügyi karjaként működött. Ennek egyik következménye volt, hogy a hitelválságban a potenciális vásárlók egynegyede nem kapott rugalmas GMAC-kölcsönt a kocsivásárláshoz. A GM 2005 őszén nem lépett partnerségre a Nissan/Renault-val, jóllehet ezt szorgalmazta a cég legnagyobb részvényese, Kirk Kerkorian befektető.
Tanácsadója, az igazgatótanácsban tagságot szerzett Jerome York előrelátásról tett tanúbizonyságot; már 2006 elején azt sürgette, hogy a GM gyorsan váljon meg rossz márkáitól, zárja be veszteséges egységeit. A GM abból az üzletből is kifarolt, amelyet a Fiattal tervezett megkötni. És azzal is hibát követett el, hogy túlreagálta a 90-es években a szabadidő-terepjárók (SUV-k) iránti gyors keresletnövekedést, és amikor a fogyasztók elfordultak a terepjáróktól, a GM hoppon maradt. A GM hibás termékfejlesztési politikájának, a nagy testű, teljesítményű és fogyasztású járművek erőltetésének egyik jelképe a Hummer lett, az autógyár most már ettől is igyekszik megszabadulni.