Csődvédelem alatt a Chrysler

A Chrysler állítólag 2,25 milliárd dollár készpénzt ajánlott fel a fedezettel biztosított hitelezőinek azért cserébe, ha azok beleegyeznek a cég 6,9 milliárd dolláros, fedezettel biztosított adósságállományának leírásába. A hitelt nyújtó fedezeti alapok azonban elutasították az ajánlatot, ami után már csak a csődvédelem maradt a vállalat számára.

Nagyjából 40 fedezeti alapról van szó, amelyek az adósság mintegy 30 százalékával rendelkeznek. Az Obama-adminisztráció képviselői közölték: a csődvédelmi eljárás lehetőséget nyújt a Chryslernek az átszervezésre, és abból megerősödve kerülhet ki.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyár leállítja a termelést. A csődvédelem során valószínűleg értékesítik a gyár egyes vagyontárgyait, amelyekből kifizetik a fedezeti alapokat. Az amerikai és a kanadai kormány 10,5 milliárd amerikai dollárt szabadított fel, hogy támogassa a Chrysler átszervezését.

A Fiat azonban nem csak Amerikában, Európában is terjeszkedni szeretne, ám az olasz cég és az Opel esetleges fúziója nem tűnik könnyűnek. A Fiat vezetője, Sergio Marchionne a hét elején tájékoztatta Karl-Theodor zu Guttenberg német gazdasági minisztert az Opel átvételével kapcsolatos terveiről. Guttenberg szerint azonban döntés semmiképp nem várható a közeljövőben, az Opel – illetve a gyárnak közvetett pénzügyi támogatást ígérő kormány – újabb befektetői ajánlatokat vár.

A miniszter név szerint említette a Magna nevű kanadai–osztrák autóalkatrész-gyártó céget, amely az elmúlt napokban ugyancsak érdeklődését fejezte ki az Opel iránt, és amely iránt – kecsegtető orosz piaci kapcsolatai miatt – a jelek szerint Németországban jóval nagyobb a bizalom, mint a FIAT iránt, amelynek éppúgy nagy adósságai vannak, mint az Opelnek.

Mindennek ellenére az olasz gyár elnöke részletes átvételi tervet terjesztett elő, hangoztatva, hogy az Opel európai üzemeivel szövetkezve Európa legnagyobb autógyárát, az amerikai Chryslerrel együttműködve a világ második számú autóóriását hoznák létre a Toyota mögött. Marchionne szerint megmaradna az Opel márkanév, és megmaradnának a német gyár fő típusai is.

Guttenberg tájékoztatása szerint a Fiat vezetője elmondta, hogy a négy németországi üzem közül a három összeszerelőgyárat, azaz a rüsselsheimi, a bochumi és az eisenachi üzemet mindenképp megtartanák, a motorgyártással foglalkozó, rajna-pfalzi kaiserslauterni gyár sorsa azonban bizonytalan. Bár az összesen 25 ezer németországi Opel-alkalmazott közül Kaiserslauternben csak kevesen – mintegy ezren – dolgoznak, az esetleges bezárás megszellőztetése minden bizonnyal tovább növeli majd a bizalmatlanságot a Fiattal szemben.

Ezzel egy időben több német szakértő annak a nézetnek adott hangot, hogy a Magna közreműködése mindenképp kívánatosabb lenne. Ennek kapcsán utaltak azokra a sajtóértesülésekre, amelyek szerint a kanadai–osztrák gyár – nem utolsósorban Gerhard Schröder volt kancellár közreműködésével – orosz cégekkel együttműködve venné át az Opelt, ami reményeik szerint jelentős mértékben megnövelné az orosz piaci esélyeket.

Ezen túlmenően az idézett szakértők utaltak a Fiat adósságaira, továbbá arra, hogy az olasz és a német gyár a termelési struktúrában, illetve a gyártási paletta terén több vonatkozásban is átfedi egymást, s ez mindenképp hátrányos következményekkel járna.