Az Opel új tulajdonosa 4000 munkahelyet szüntet meg Németországban

Mindezt a Magna társigazgatója, Siegfried Wolf jelentette be Frankfurtban tartott sajtóértekezletén, egyben vázolva azokat a terveket, amelyeket az orosz befektetővel, a Sberbankkal együttműködő új többségi tulajdonos határozott el az Opel szanálására. Wolf közölte, hogy szerte Európában összesen 10 500 munkahelyet szüntetnek meg, ebből négyezret Németországban. Az igazgató nem közölte, hogy a négy németországi gyár közül melyikben lesz leépítés, azt azonban megerősítette, hogy – egyedül Európában – a belgiumi Antwerpenben működő gyár bezárását tervezik.

A bejelentés megerősítette azokat a félelmeket, amelyek szerint a Magna tulajdonlása egyáltalán nem lesz olyan zökkenő-, illetve fájdalommentes, mint amilyenre Németországban számítottak. Nyílt titok, hogy a négy németországi gyárban szigorú takarékossági intézkedésekkel, a fizetések, illetve a különböző juttatások erős csökkenésével számolnak. Németországban egyébként megrökönyödést váltott ki az a hír, amely szerint a német adófizetők pénzéből 600 millió euró kerül Oroszországba, a Magna ottani partnerének, a Gaz autógyárnak a támogatására.

A sajtóban megjelent, az Opel-vagyont kezelő társaság német kormányzati képviselőjének tulajdonított hírt frankfurti sajtóértekezletén Siegfried Wolf cáfolta, hangoztatva, hogy mindössze 170 millió euróról van szó. Feltételezések szerint azonban ez is értetlenséghez vezethet majd Németországban, Merkel kancellár ugyanis több ízben leszögezte, hogy az adófizetők pénze nem folyhat külföldre.

A német kormány és a négy gyárnak otthont adó négy tartomány egyébként állami garanciavállalás, illetve hitelsegítség formájában 4,5 milliárd eurós támogatást ígért az Opelnek, illetve a Magnának. Ennek kapcsán Németországnak meggyűlt a baja több európai partnerével, amelyek az egyenlőtlen versenyelőnyökre utalva elutasították a német állami pénzügyi beavatkozást. Londonban az Opelhez tartozó Vauxhall angliai üzemeit, Belgiumban az antwerpeni Opel-gyárat féltik a bezárástól.

Ezt Berlin visszautasította, arra hivatkozva, hogy mindez a kormány által jóváhagyott konjunktúratámogatási program, illetve az annak részeként létrehozott, a bajba jutott vállalatok megsegítését célzó, úgynevezett Németország–alap kereteiben történik, és ezt a programot az Európai Bizottság is jóváhagyta.

Az EB újból leszögezte: csak olyan állami támogatást engedélyez az Opel járműipari cég javára, amely összhangban van az Európai Unió versenypolitikai szabályaival és egységes közös belső piacának szabályozásával. Az uniós végrehajtó testület előzetes egyeztetést vár el az állami támogatások ügyében, és ragaszkodik az Unió szabályaihoz, amelyeket egyébként a gazdasági válság miatt átmenetileg módosítottak.