Megoldás: az átképzés

Az országos átlagnál több munkanélkülit regisztráltak azonban Maros, Hargita és Kovászna megyében.

Maros megye: több az állásnélküli
A csőd szélén álló szászrégeni Alpina sportcipőgyárban történt év végi elbocsátások miatt 2007 decembere és ez év januárja között Maros megyében közel fél százalékkal nőtt a munkanélküliségi ráta. A jelenlegi 4,74 százalékos arány 0,4 százalékkal magasabb a tavaly decemberinél, de még mindig 0,8 százalékkal alacsonyabb a 2007-es februárinál.
A 2005-ben még több mint egymillió pár cipőt exportáló gyár mintegy hétszáz, utcára került alkalmazottja közül eddig négyszáz jelentkezett munkanélküli segélyért. A Maros Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) igazgatója, Reghina Fărcaş becslései szerint további 100–200 régeni munkás jelentkezésére számítanak. „Sajnos Szászrégenben sem a város, sem a régió nem képes rögtön több száz, könnyűiparban dolgozó munkást felszippantani. Mi nem tehetünk egyebet, mint hogy más helységek vagy akár más munkakörök felé irányítsuk a munka nélkül maradottakat. Tanácsadással segítjük őket, átképző tanfolyamokat szervezünk számukra, de úgy vélem, hogy az Alpina csődje még sokáig jelentős társadalmi gondot fog okozni” – vélekedett Reghina Fărcaş. Az Alpina kereskedelmi igazgatója, Aron Iclănzan viszont derűlátónak mutatkozik. Mihelyt sikerül törleszteni az ABN AMRO banktól felvett 750 ezer eurós hitelt, elkezdődhetnek az újraalkalmazások, véli a cégvezető. Iclănzan azonban belátja, hogy a 2005-ig nagyon jól menő gyárak közé tartozó Alpina egyhamar nem veheti vissza mind a hétszáz elbocsátott munkását.
A hónap eleji 4,74 százalékos ráta abszolút számokban megyei szinten 11 820 nyilvántartott munkanélkülit jelent. Az AJOFM statisztikái szerint Maros megyében jóval több férfi keres munkahelyet, mint amennyi nő. A nemek aránya 57,5 százalék per 42,5 százalék. A közel 12 ezer munkanélküli közül már csak 3310-an jogosultak állami segélyre. A segélyért jelentkezők túlnyomó része, mintegy 64 százalék a vidéki településekről származik. A munkanélküliek között alacsony, alig 18 százalék a közép-, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.
Az előrejelzések szerint Maros megyében az idén nem nő a munkanélküliségi arány, sőt a nyárra akár egy százalékkal is csökkenhet. A legjobb helyzetben az építőiparban és a vendéglátóiparban dolgozók vannak; amennyiben munkahelyük megszűnik, rögtön akad más. A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség vezetője szerint a legkeresettebbek a szobafestők-mázolók, kőművesek, szakácsok és pincérek. Az AJOFM jó másfél hónap múlva, április 18-án szervezi az idei év első állásbörzéjét.

Háromszék: hiány szakképzett munkásokban
Háromszéken az országos átlagnál nagyobb ugyan a munkanélküliség, de hiány van jól képzett szakmunkásokban, akiknek viszont alacsony béreket ajánlanak – jelentette ki Kelemen Tibor. A Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség vezetője szerint februárban 7 százalékos a munkanélküliség, ez 6700 hivatalosan nyilvántartott állástalant jelent, közülük pedig mindössze 1700-an kapnak munkanélküli-segélyt. Háromszéken mintegy 91 ezer munkaképes személy van, de csak 41 ezernek van munkaszerződése, a többiek háztartásbeliek, mezőgazdaságból tartják fenn családjukat, vagy külföldön dolgoznak.
A Kovászna megyei munkanélküliség mértéke a következő időszakban tovább növekszik – véli az ügynökség igazgatója, aki szerint a kézdivásárhelyi Amylum Rt. már értesítette a hatóságokat, hogy hamarosan beszünteti tevékenységét, és elbocsátja 92 alkalmazottját. Kelemen Tibor szerint a „keményítő gyár” – amely az egészségügy és mezőgazdaság számára termel nyersanyagot – ugyanezen holdinghoz tartozik, amelynek vezetői úgy döntöttek máshol kezdenek fejleszteni. Kelemen szerint a visszaszolgáltatások következtében elbocsátások várhatók az állami erdészetnél is, ahonnan mintegy 80 személy számíthat arra, hogy megszűnik az állása. „Nincs tudomásom arról, hogy befektetők érdeklődnének Kovászna megye iránt. Véleményem szerint azáltal, hogy a megye vezetői külföldi testvérmegyék vállalkozóit próbálják Háromszékre irányítani, csak azt a látszatot próbálják fenntartani, hogy van érdeklődés megye iránt” – jelentette ki Kelemen Tibor.
Mint hangsúlyozta, a munkanélküliek 75 százaléka elemi iskolát végzett, szakképzetlen, vagy pedig olyan oklevél van a kezében, amit semmire nem tudnak felhasználni, ezért nekik nincs esélyük állást szerezni. A rendszerváltás előtt Kovászna megye többnyire fémfeldolgozásra és autóvillamosságra rendezkedett be, de a nagyvállalatok bezárása után nincs igény ezekre a szakmákra. Jelenleg építőipari munkásokból, ácsokból, kőművesekből, asztalosokból, számítógép-vezérlésű gépeket kezelőkből van hiány.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség eközben folyamatosan szervez szakmai átképzési tanfolyamokat. „Ezekre még akkor is szükség van, ha az emberek számára nem tudunk rögtön állást ajánlani” – mondta Kelemen, aki szerint évente mintegy 1000 személy vesz részt a tanfolyamokon, ám a végzettek csupán felét tudják azonnal elhelyezni.
Kovászna megye húzó ágazata jelenleg a készruhaipar, amely a tucatnyi nadrággyár révén több mint 10 ezer személynek, többnyire nőknek ad munkát. A konfekcióipari vállalkozásoknak köszönhetően a háromszéki nők körében a munkanélküliségi mutató mindössze 4,3 százalékos, vagyis az országos átlag alatti. Ugyanakkor egyes háromszéki polgármesteri hivatalok is nagyalkalmazóknak számítanak. Évente félezer olyan személyt foglalkoztatnak, akiknek bérét a munkaerő-foglalkoztatási ügynökség fizeti. Ezek a személyek előre meghatározott ideig közmunkákat végeznek, takarítják a településeket, utakat javítanak, sáncokat tisztítanak. A Kovászna megyei kereskedelmi társaságok havonta átlag 800 szabad állást hirdetnek meg, a gond az, hogy szinte minden esetben csak minimálbért hajlandók fizetni. A statisztikai adatok szerint országos viszonylatban Kovászna megye vállalkozói a legrosszabbul fizetők közé tartoznak. A felmérések szerint Háromszéken a bruttó átlag fizetés 800 lej, míg országos szinten ez meghaladja az 1200 lejt.

Hargita megye: hiány az építőiparban
Hargita megyében január végén 5,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Elsősorban az építkezés és szolgáltatás területén szakképesítéssel rendelkezőkre van nagyobb igény, és munkaerőhiány is főképpen ezeken a szakterületeken áll fenn – tudtuk meg Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatóhelyettesétől. „Építészmérnökökre, tervezőkre és szakmunkásokra van leginkább igény, amit nem is tudunk kielégíteni, egyrészt, mert a szakemberek és szakképesítéssel rendelkező munkások nagyobb fizetésért inkább Bukarestben vagy külföldön vállalnak munkát” – mondta el az igazgatóhelyettes.
A turizmus fejlődésének köszönhetően gyarapszik az igény a vendéglátóiparidolgozókra, pincérekre, bárosokra, szakácsokra, elárusítókra is, mivel ezeken a területeken csak szakképzetteket alkalmazhat a munkaadó. Az ügynökségnél jelenleg 7172 munkanélkülit tartanak számon, akiknek 60 százaléka vidéki, 40 százalékuk pedig még az általános iskolát sem végezte el. Továbbá sok munkanélkülinek csupán érettségije van, nincs szakképesítése. „Mindig javasoljuk, hogy szakközépiskolákat kellene működtetni, mivel aki nem folytatja tanulmányait felsőoktatásban, az érettségivel, szakképesítés nélkül nagyon nehezen talál állást” – magyarázta Jánó. Hozzátette: kikérik ugyan a véleményüket, de egyelőre nem túl hatékony az együttműködés, ráadásul gyorsan változik a piac, amivel pedig szerinte nehéz lépést tartani az oktatásban.
„Nagy kereslet van varrónőkre is a megyében, erre viszont nem találunk munkást, mivel az alacsony fizetés és a hosszú munkaprogram miatt nincs jelentkező, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket kereső munkaadóknak sem igazán tudunk munkaerőt ajánlani, mivel kevés felsőfokú diplomás jelentkezik az ügynökségnél. Alig száz van a nyilvántartásunkban, legtöbbjük olyan mérnök, akiknek szaktudása már nem időszerű” – magyarázta Jánó Edit. Ugyanakkor a lakatosokat, esztergályosokat sem keresik, mivel Hargita megyében nem igazán beszélhetünk iparról, így szakmában nincs elhelyezkedési lehetőségük. Hasonló a helyzet azzal az 5 ezer bányásszal, akik a balánbányai bánya tavalyi bezárásával maradtak munka nélkül.
Munkahelyek nagyobb arányú megszűnéséről nem tudnak az ügynökségen, és olyan várható nagy beruházásról sem, amely újabb munkahelyeket teremtene.
A munkahelyprobléma orvoslása és az igényekhez való igazodás érdekében az ügynökség, a munkanélküliek számára 1991 óta két és fél, valamint öt és fél hónapos ingyenes átképző tanfolyamokat szervez, amelyek szakiskolai, inasiskolai végzettségnek felelnek meg. „Az állandó átképzés a megoldás, ez az európai trend is, nem elég egy oklevél, mivel folyamatosan változnak az igények és lehetőségek” – mondta el Jánó. Szerveznek építkezési, könyvelői, elárusítói, agroturisztikai tanfolyamokat, valamint pincér-, szakács- és bárosképzőt. Az ügynökség célja az volt, hogy az átképzésen résztvevőknek legalább 50 százaléka tudjon elhelyezkedni. Az olyan hiányszakmákban, mint autószerelő, asztalos, könyvelő és építkezési munkás az átképzettek 90–60 százaléka talált állást.