Fotó: Veres Nándor
Egyre nagyobb felháborodást vált ki a vendéglátó-ipari egységek tulajdonosai és alkalmazottai, de a fogyasztók körében is az országos adóhatóság (ANAF) hatáskörébe tartozó adócsalás elleni főigazgatóság (DGAF) „ámokfutása”, amelynek során március 15-e óta országszerte 177 kereskedelmi egység tevékenységét függesztették fel ideiglenesen.
2015. március 30., 17:332015. március 30., 17:33
Az érintett vállalkozók felhívták a figyelmet: az ellenőrök olyannyira komolyan veszik munkájukat, hogy már elenyésző, néhány tízlejes többlet miatt is vendéglátó-ipari egységeket záratnak be, illetve tetemes bírságot rónak ki.
Marosvásárhelyen például a napokban egy gyorsétkezde tevékenységét függesztették fel, mert a pénztárgépben 60 lejjel több pénzt találtak, mint amekkora összeg a számlákon szerepel. A szankció a helybélieket sem hagyta hidegen: a hatósági alkalmazottak által kifüggesztett, az ideiglenes bezárás tényét rögzítő tábla mellé valaki egy fehér papírlapot ragasztott, amelyen az állt: „Szégyellje magát az ANAF, amely bezárta és tetemes bírságot rótt ki az étkezdére 60 lej miatt”, az aláírás szerint pedig a lapot „egy éhes ügyfél” helyezte el a bejáraton.
Zárva tartanának május elsején a tengerparton
A jelenség nemcsak az erdélyi vendéglátósok számára aggasztó: a román tengerparton üzemelő szállodák, valamint kis- és közepes vállalkozások képviselői pénteken Konstancán tárgyaltak arról, hogy milyen lépéseket tehetnének az ideiglenes bezárást lehetővé tevő 2014/91-es számú kormányrendelet ellen.
Az egyik résztvevő üzletember azt javasolta, hogy a tengerparti kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek tiltakozásképpen tartsanak zárva be a május elsejei minivakáció alatt. „Amennyiben felbukkannak az ellenőrök, így is, úgy is bezárják az egységek 40–50 százalékát” – érvelt a turisztikai szakember.
Ezzel szemben a turisztikai munkáltatókat tömörítő egyesület képviselője úgy vélte: az elképzelés kivitelezhetetlen, hiszen egyrészt már számos üdülő lefoglalta a szállást, ugyanakkor ez a lépés végérvényesen elijesztené a turistákat a román tengerpartról, és inkább Bulgáriába, Görögországba vagy Törökországba utaznának legközelebb.
„Nem hiszem, hogy a rosszindulat mutatkozik meg az ellenőrök részéről, inkább a párbeszéd hiánya, illetve a rendeletet kidolgozók tudatlansága okoz problémát” – magyarázta a munkáltatói szövetség munkatársa. A megbeszélésen az is elhangzott: pontosítani kell, hogy milyen okok miatt zárható be ideiglenesen egy vendéglátó-ipari egység, a hatósági alkalmazottaknak ugyanakkor „civilizáltabb” módon kellene elvégezniük az ellenőrzéseket, hogy az alkalmazottak ne rettegjenek.
Ponta: a médiabirodalmak sem fizetik az adókat
Victor Ponta miniszterelnök az ügyben újságíró kérdésre úgy fogalmazott: az ANAF munkatársai által elkövetett túlkapásokat megfelelő mértékben szankcionálják, a kormányfő ugyanakkor úgy vélte, hogy sok esetben a sajtó túloz, szerinte ugyanis létezik egy „kötelék az adócsaló vállalatok között”.
„Olyan médiabirodalomról is tudok, amely több mint 100 millió lejnyi adóval tartozik az államkasszának – ezek a vállalatok természetesen az adóhatóság ellen harcolnak. Úgy gondolom, az lenne a legjobb, ha a kritikusok először is befizetnék az adókat és illetékeket, mert könnyű úgy bírálni, hogy hatalmas összegekkel tartozunk az államnak. A törvényt mindenkinek be kell tartania” – fogalmazott a kormányfő.
Bodea: Gestapo-módszerekkel operál az ANAF
Eközben Cristian Bodea nemzeti liberális (PNL) szenátor keményen bírálta az ANAF vezetőjét – Gelu Ştefan Diaconut –, akinek „a Gestapo stílusára” emlékeztető módszereire szerinte „Sztálin is büszke lenne”. Bodea közleményében úgy fogalmazott: „másfél évig tartó, az átszervezést célzó kínlódás után az adóhatóság is felébredt, és munkába állt”.
A szenátor rámutatott: az ellenőrökről „nyilvános kivégzésekkel” statuálnak példát, és „már csak a hosszú fekete bőrkabát hiányzik róluk”. A PNL-s politikus Pontát sem kíméli: szerinte a miniszterelnök „gyűlöli azokat, akik maguk szeretnék megkeresni a napi betevőre valót ebben az országban” és „gyötrődik azok miatt, akik nem kinyújtott kézzel várják tőle a minimálbéremelést”.
„A tények elkendőzése zajlik, amelynek nyomán egy egész ország elhiszi, hogy azért vagyunk válságban, mert néhány eladó nem adott számlát 3 lejre, és nem azért, mert a volt pénzügyminiszter – a kormányfő barátja – több millió eurós kenőpénzt fogadott el” – olvasható Bodea közleményében.
A szenátor azt a kérdést is feltette az adóellenőröknek, hogy „vajon a munkaköri leírásukban szerepel-e, hogy nem szabad gondolkodniuk”, vagy az állásinterjún kellett válaszoljanak arra a kérdésre, hogy „eladnák-e az anyjukat”. „Mihez kezdünk azzal a rengeteg munkanélkülivel, miután az ország kisvállalkozásainak felét csődbe vittük?” – zárta közleményét a PNL-s honatya.
Az RMDSZ nem fogadja el a helyzetet
A túlzásba vitt bírságolást Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára is elítélte, mint rámutatott: az állami intézményeknek nem az a feladatuk, hogy rettegésben tartsák a kisvállalkozókat, hanem olyan gazdasági környezetet kellene kialakítaniuk, amelyben a fejlődést és a munkahelyteremtést szorgalmazza.
„A szövetség egyetért azzal, hogy vissza kell szorítani az adó- és vámcsalást, meg kell akadályozni a pénzmosást, azonban úgy gondoljuk, a néhány banis, lejes tévedésekért kirótt büntetések aránytalanul nagyok” – magyarázta Kovács Péter.
A politikus kiemelte: az ANAF elvetette azzal a sulykot, hogy olyan vállalkozásokat zárat be pár baninyi fölöslegért vagy hiányért, amelyek családok napi pénzkeresetének, fenntartásának biztosítói, ezáltal ellehetetlenítve és a csőd szélére taszítva őket. „Az RMDSZ nem tudja elfogadni az ilyen szintű igazságtalanságot” – tette hozzá.
Az ANAF sokak által agresszívnek nevezett akciója egyébként másfajta visszaéléseknek is teret enged: egy Hunyad megyei nő amiatt tett feljelentést a rendőrségen, mert magukat adóellenőrnek kiadó ismeretlenek átverték őt. A nő két társával egy segélyszervezet önkénteseként gyűjtött pénzt jótékonysági célra, amikor egy férfi és két nő megállították őket, adóellenőri minőségben elkérték tőlük a nyugtákat és a pénzt is. Az álellenőrök felszólították őket, hogy menjenek el az ANAF vajdahunyadi székhelyére, de amikor megérkeztek a helyszínre, rájöttek, hogy átverték őket.
A gazdasági adatok az év folyamán romlottak, mert Románia költségvetése egy 2,5 százalékos hipotetikus növekedésen alapul, amelyet nem fog elérni, de a recesszió elkerülhető – jelentette ki Radu Burnete elnöki tanácsadó szombaton este az Antena 3 hírcsatornának.
Csúcson lesz ősszel a változó kamatlábak kiszámításához viszonyítási alapként használt index, a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC), így a változó kamatú bankkölcsönt törlesztő ügyfeleknek havirészlet-növekedésre kell számítaniuk októberben.
Nincs más megoldás a 9 százalékos költségvetési hiány leszorítását célzó gazdasági megszorító intézkedések helyett – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy vas&a
Románia fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem csökkenti gyorsan az elmúlt évek túlzott kiadásait – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy, a Bloombergnek adott interjúban.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő pénteken megerősítette Románia szuverén minősítését BBB-/ F3 szinten a hosszú és rövid lejáratú devizahitelek tekintetében, de negatív kilátásokat jelez, közölte a pénzügyminisztérium.
Egyértelmű fölényben volt a közalkalmazotti átlagfizetés az országos átlagkeresethez képest az elmúlt tíz évben, ráadásul a bérkülönbség a 2015-ben jegyzett 600 lejről mára 1500 lejre nőtt az állami szektorban dolgozók javára.
Az idei év első felében látványosan megváltozott a romániai lakáspiac képe: egyre többen döntenek a régi építésű, azonnal beköltözhető lakások mellett, és mind gyakrabban készpénzzel fizetik ki az ingatlant.
Megszűnik az 50 000 lejes minimális bevételi küszöb, és minden kereskedőnek biztosítania kell mind a készpénzes fizetés, mind az elektronikus eszközökkel történő fizetés lehetőségét – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az előző három hónaphoz viszonyítva Romániában nőtt a legnagyobb mértékben a bruttó hazai termék (GDP) 2025 második negyedévében az Európai Unióban – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
A külföldön egy évnél hosszabb ideig dolgozó román állampolgárok által hazautalt pénzösszegek 2025 második negyedévének végén 1,07 milliárd eurót tettek ki, ami növekedést jelent az előző időszakhoz képest.
szóljon hozzá!