Tusványos: „A sajtó is piactermék, tehát nem lehet szabad”

A beszélgetésen részt vett Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, aki ezúttal – mint hangsúlyozta – nem diplomataként, hanem újságíróként értekezett. A nagykövet ugyanis korábban a Népszabadság hasábjain publikált. Nem festett azonban túl derűs képet a sajtóról, főként annak lehetőségeiről, szabadságáról. „A sajtószabadság a korábbi értelmében megszűnt. Ezt tudomásul kell venni” – szögezte le Füzes. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy meglátásában a sajtó is része a politikai-gazdasági elitnek, így nem lehet attól független. Ugyanakkor – tette hozzá – a sajtó is a piac terméke, az áruról pedig úgy általában mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy szabad.

Füzes szerint azonban ilyen körülmények között is lehet szabadon írni, ha a tulajdonos hagyja, illetve ha a lap közönsége igényt tart erre. Szerinte ugyanis mindenki tudja, hogy milyen jellegű, politikai irányultságú lapot vesz a kezébe, s aszerint is ítéli meg: a bulvárt bulvárként, a konzervatív lapot konzervatívként, míg a szocialistát is a maga jellegében olvassa, majd értelmezi.

Hasonlóképpen nyilatkozott a témában Balogh Levente, a Krónika lapszerkesztője, ám kiemelte, nem minden esetben kell az olvasói igényeket száz százalékban kiszolgálni. Példaként azt hozta fel, hogy amióta lapunk honlapja portálként üzemel, azóta kikövethetőek az olvasói igények. Ezek pedig nem minden esetben tükrözik a lap beállítottságát: rengeteg kattintást mutatnak a „megölte, megerőszakolta” kezdetű hírek, ettől azonban a lap nem szólhat erről. „Szükség van az öncenzúrára. Vannak igények, amiket nem tudunk, de nem is akarunk kiszolgálni” – jegyezte meg.

A panel résztvevői hosszasan értekeztek arról is, hogy a politikum megpróbálja maga alá gyűrni az egyes sajtótermékeket. Ezt a trendet pedig az előadók szerint az erdélyi magyar nyelvű lapokra is át lehet vetíteni, hisz vannak újságok, ahol a Magyar Polgári Párt nevét például le sem lehet írni, máshol pedig szándékos lejáratás működik, amikor az úgynevezett másik oldalról van szó.

Ugyanakkor a határon túli magyarságról szóló magyarországi cikkek kapcsán is egyetértettek a résztvevők: mint hangoztatták, torzított képet kapnak az anyaországiak többek között az erdélyiekről is, mivel minden sajtótermék a saját prizmáján keresztül láttatja az itteni eseményeket, a magyarországi aktuálpolitikának vetve alá az attól független történéseket.

Szóba került az erdélyi magyar hírügynökség létrehozásának gondolata is, a meghívottak egyöntetűen úgy vélekedtek, igény ugyancsak lenne rá, ám nincs anyagi lehetőség ekkora kaliberű beruházás kieszközlésére.