Nemzetköziesíteni kell a régióátalakítás ügyét

Valentin Stan, a Bukaresti Tudományegyetem politológiatanára és Andrea Carteny, a Római Tudományegyetem Kelet-Európával foglalkozó oktatója is azt javasolta a Regionalizáció és/vagy nemzeti érdek témakörben rendezett panelen, hogy nemzetközi színtereken vessék fel a kérdést. Utóbbi úgy vélte, Románia és a Moldovai Köztársaság egyesítése is segíthetné a magyar autonómiatörekvéseket, hiszen az egyesülés rákényszeríthetné Romániát egy föderális államszerkezet kialakítására.

Andrea Carteny – aki Kolozsváron szerzett doktori címet a román és a magyar nacionalizmus témakörében – úgy vélte, Európában a történelmi jog is az emberi jogok részévé kezd válni. Itt nem elég az afrikai mércéhez igazított emberi jogok egyetemes nyilatkozatára hivatkozni. Valentin Stan úgy vélte, addig nem lehet számítani előrelépésre az ügyben, amíg a vezető bukaresti politikusok mentalitásában nem történik radikális változás. „A liberálisok vezetője (Crin Antonescu – szerk. megj.) azt mondja: neki nincs semmi baja a magyarokkal, hisz ők is emberek. Értik? Elismerni a magyarok emberi mivoltát, micsoda haladás!\" – jegyezte meg gúnyosan a politikai elemző.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint az erdélyi magyar közösségnek a konfliktusokat is fel kell vállalnia, hogy számára kedvezően végződjék a régióátalakítás. Toró a békés, de konfliktusos eszközök közé sorolta a polgári engedetlenség eszközét, mely – mint említette –útelzárásokra, vagy az adófizetés megtagadására is kiterjedhet. Hozzátette, ha a párbeszéd nem vezet eredményre, ezekkel az eszközökkel érheti el a magyar közösség „Bukarest ingerküszöbét\".

Toró úgy vélte, a romániai regionalizmusban nem a román–magyar érdekellentét a meghatározó, a bukaresti homogenizáló szándék az egész Romániát gyarmatnak tekinti, és a román regionális identitásokat is veszélyezteti. Az EMNP elnöke ennek ellenére úgy tekintette, a romániai régióátalakításra nem veszélyforrásként, hanem lehetőségként kell tekinteni.

Bakk Miklós politológus, kolozsvári egyetemi tanár szerint a román kormány Európa fejlett államaihoz képest „fordítva ülte meg a regionalizáció lovát\", mivel úgy akarja alkalmazni az európai regionalizációs politikát, hogy közben nem békélt meg saját történelmével. Kántor Zoltán a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója úgy vélekedett, hogy a régióátalakítással kapcsolatos romániai technikai viták voltaképpen a nemzetpolitikai célokat próbálják leplezni.

Rétvári bírálja a tervezett reformot

A tervezett román közigazgatási reform súlyosan sérti az Európa Tanács és az Európai Unió nemzetközi jogi egyezményeit – nyilatkozta szerdán Rétvári Bence, a budapesti közigazgatási minisztérium parlamenti államtitkára. A politikus Tusnádfürdőn az MTI-nek kiemelte: az Unió és az Európa Tanács által elfogadott nemzetközi jogi egyezmények nemcsak védik a nemzetiségeket a közigazgatási rendszeren belül, de további, a közigazgatás szintjén is megjelenő garanciák bevezetését is javasolják.

Rétvári hozzátette, az Emberi Jogok Európai Egyezménye – amely minden tagállamra kötelező érvényű – szerint a felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek lakta területen az arányokat megváltoztatják és arra irányulnak, hogy korlátozzák a jogokat és a szabadságot. Hangsúlyozta: a közigazgatási beosztásnak egyértelmű és erős hatása van a nemzetiségek jogaira, egy olyan területen különösen, mint a tömbmagyarság lakta Székelyföld. „A román kormánynak is elemi érdeke elkerülni annak látszatát, hogy a regionális átszervezés burkolt célja a nemzetiségi jogok csorbítása\" – állapította meg az államtitkár.