Markó: decentralizáció, autonómia és föderalizálás

Markó Béla RMDSZ elnök szerint a‭z ‬1990-es évek elején célként megfogalmazott többpártrendszert kiépítették,‭ ‬akárcsak a parlamenti demokráciát.‭ ‬Emellett kialakultak a restitúció jogi keretei is.‭ ‬A határvonalon állnak a román-magyar viszony kérdésében.‭ „‬A pártállamot lebontottuk,‭ ‬azonban továbbra is megmaradt a központosított állam.‭ ‬A következő húsz év feladata lesz ennek lebontása, és Románia teljes átszervezése.‭ ‬Ez decentralizációt,‭ ‬vagyis a jelenleg bukaresti irányítás alatt álló közintézményeknek önkormányzati alárendeltségbe helyezését jelenti‭” ‬-‭ ‬fogalmazott Markó,‭ ‬aki szerint utóbbit nyilatkozatok szintjén a román pártok is támogatják,‭ ‬azonban annál kevesebb intézkedés történik.‭

Markó úgy véli,‭ ‬decentralizáció valamivel közelebb visz a sajátos formájú autonómiákhoz is.‭ ‬Úgy látja,‭ ‬ezt a regionalizáció követi,‭ ‬vagyis a jelenlegi‭ – ‬nem megfelelő‭ – ‬fejlesztési régiók átszervezése és közigazgatási jogokkal való felruházása.‭ „‬Ezzel egyidejűleg kell megtörténjen a sajátos formájú autonómiák kialakítása‭” ‬-‭ ‬jelentette ki az RMDSZ elnöke.‭ ‬Markó ugyanakkor egy következő lépést is elképzelhetőnek tart,‭ ‬Románia föderalizációját.‭

Csáky Pál,‭ ‬a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának‭ (‬MKP‭) ‬elnöke hangsúlyozta:‭ ‬Szlovákiában nemcsak a megszorító nyelvtörvénnyel és felháborító kisebbségellenes lépésekkel kell küszködniük,‭ ‬hanem meglátása szerint osztódik az egységes magyar politizálás is.‭ ‬A pártelnök a Bugár Béla által létrehozott, Híd nevű új pártra utal,‭ ‬amelynek létrejöttét veszélyesnek tartja,‭ ‬mivel‭ „‬programot csinál az asszimilációból‭”‬.‭ ‬A szervezetről úgy fogalmazott:‭ „‬többségében magyar párt,‭ ‬de egymás között szlovákul beszélnek‭”‬.‭ ‬Tájékoztatása szerint Szlovákiában erőteljesebben ment végbe a decentralizáció,‭ ‬azonban még a folyamat elején vannak.‭ ‬Mint mondta:‭ ‬a következő években elszántságra van szükség.‭ „‬Csak akkora erőnk van,‭ ‬amennyivel a közösség mögénk áll,‭ ‬tehát utóbbira is feladatok várnak‭”‬.‭ ‬Hozzátette:‭ ‬a szlovákoknak is rá kell jönniük,‭ ‬hogy az autonómia-formák erősítik az államot.‭

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az autonómia kiépítésével kapcsolatosan elmondta:‭ ‬a Vajdaságban ez a folyamat közösségi konszenzusnak tulajdoníthatóan már elindult,‭ ‬azonban jelenleg nem látszik,‭ ‬hogy meg is valósulna.‭ ‬Hangsúlyozta:‭ ‬a határon túli közösségnek egy fontos elvárása van az anyaország felé:‭ „‬segítségre van szükség,‭ ‬hogy a mi prioritásaink a magyar államnak is ugyanolyan fontos legyen mint nekünk.‭ ‬Vagyis olyan politikát folytasson,‭ ‬mely szerint a határon túli magyar közösség az egységes nemzet részét jelenti‭”‬.‭

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet,‭ ‬hogy Ukrajnában a nemzetiségi politikát a jogkorlátozások irányába módosították,‭ ‬ami elukránosítási folyamatot eredményez.‭ ‬A kárpátaljai szervezet feladata lesz ez ellen fellépni,‭ ‬és valamilyen fajta önigazgatási keretet teremteni a kárpátaljai magyarságnak, mondta.‭