Bartos Tünde székelyudvarhelyi bútorfestő a hagyományos bútorfestés technikája és az üzenethordozó mintakincs birtokában nemcsak számos otthonba viszi el a székely örökséget, hanem oktatóként is továbbadja.
2014. szeptember 17., 19:442014. szeptember 17., 19:44
Az udvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola által szervezett tábor alatt ismerkedett meg a bútorfestéssel még középiskolás korában, a mesterség pedig mai napig része életének. 2007-ben alapította vállalkozását, de tizenöt éves pályafutása alatt lakberendezési és néprajzi ismeretekkel is bővítette tudását – ezeket rendszeresen hasznosítja munkája során.
Bútorokat készít, de megrendelés szerint teljes lakóházak berendezését is vállalja, ugyanakkor kisebb használati tárgyakat fest, amelyekkel vásárokra szokott járni. Munkájának két elméleti része is van, így a téli időszakban képzéseket tart felnőtteknek, nyáron pedig táborokban irányít alkotótevékenységeket.
Modern környezet és népies jelleg
„Összetett mesterség a bútorfestés, hiszen érteni kell a fához, az anyagokhoz is. Egy dolog, hogy valaki ecsetet vesz a kezébe és fest, de fontos, hogy a felület megfelelő módon legyen előkészítve” – magyarázza Bartos Tünde, aki szerint a folyamat olyan szakmai tudást igényel, ami az asztalossághoz is kapcsolódik, ugyanakkor kézügyességet és népművészeti ismeretet is követel – az alkotásnak pedig szerves része a mintatervezés.
Bartos Tünde alapmotívumai udvarhelyszékiek, színhasználatában, a kontúrozás módjában azonban olykor érezhető saját stílusa. Úgy véli, bár a hagyományostól eltérően több színt használ, mégis a határokon belül marad, nem csúszik át a giccs kategóriájába. Minden darabja egyedi, már alkotás előtt látja, hogy miként szeretné betölteni a felületet, és saját kezűleg rajzolja meg ezeket. A motívumok a tárgyak rendeltetésétől függően születnek, így funkció szerint alakul, hogy milyen virágminta, szín vagy forma születik.
A bútorokra, tárgyakra kerülő mintákban egy meseszerű jelképrendszer fedezhető fel, és bár ezeket a szakirodalom nem támasztja alá, mégis sajátos módon értelmezhetőek. „Egy modern környezetben is látom, hogyan lehet a népies jelleget megőrizni. Ez is része a szakmának, nem kell ehhez lakberendezőnek lenni, viszont aki bútorfestéssel foglalkozik, annak át kell látnia, hogy mennyire fogják használni az elkészítendő berendezést a környezetben” – fejtette ki a bútorfestő.
Hozzátette, a bútorfestésben elsődleges a funkció: régebben is erre figyeltek díszítéskor, ma azonban sokan oly mereven ragaszkodnak a hagyományokhoz, hogy ezzel elveszik a tárgyak funkcionalitását, használhatatlanná teszik azokat.
Huszonnégy ajtós szekrény
A nemzeti tudatot és a hovatartozás érzését is erősítik a festett tárgyak és bútorok egy lakásban – vélekedik Bartos Tünde, aki tanulmányai során alaposabban is foglalkozott az ez iránt érdeklődők felmérésével. Többnyire olyan személyek vásárolják munkáit, akikben a festett bútorok presztízstárgyként erősítik a nemzeti hovatartozás érzését. Az értelmiségi körökben pedig inkább az élet nagy mérföldköveit, így a keresztelőt, esküvőt koronázzák meg rendelésre készült, szimbolikus darabokkal.
Tapasztalata szerint sok külföldi is vonzódik a székely míves tárgyakhoz, a megrendelők között számos Erdélyből elszármazott vagy ide költöző idegen is található. Kevesen vásárolnak csupán az esztétikai jelleg miatt festett tárgyakat – mondta a bútorfestő.
Jelenleg egy huszonnégy ajtós szekrényen dolgozik, amelynek ajtói különböző székelyföldi tájegységek hagyományos mintavilágát mutatnák be. A végeredmény eltér majd korábbi munkáitól, hiszen célja a régi motívumok és színhasználat pontos bemutatása.
Az elmúlt hónapokban gyűjtőútjain múzeumokat és tájházakat látogatott meg. Terepnaplóját lapozgatva Bartos Tünde elmondta, rendkívül változatos mintákat ismert meg, és sokszor tapasztalja, hogy egymás melletti települések mintavilága között is különbség érezhető.
A szekrény elkészítése egyelőre az előmunkálatok fázisában van, azonban a bútorfestő már több mint száz bútort vizsgált meg, ezer fényképpel dokumentálva a jellegzetességeket. Bartos Tünde úgy fogalmazott, mindenképp szeretné, ha a közönségnek alkalma nyílna arra, hogy megismerhesse a mintagyűjteményt.
A Mezőségen hozzák létre Románia első vasúti bicikliútvonalát (velorail), amely a fenntartható turizmus egyik új, izgalmas formáját hozza el a térségbe.
Megszökött szerda délután egy gyanúsított Bákó megyében, miközben mentőautóval szállították a Jilava börtönkórházba. A férfi az A7-es autópálya Nicolae Bălcescu felé tartó kijárata közelében kiugrott a mozgó járműből és elfutott.
A magyar napok nyitányaként idén augusztus 15–19. között szervezik meg a 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozót Kolozsváron. A rendezvényen Görögországtól Kárpátaljáig 17 együttes mutatja be tánchagyományait.
A világ több mint 470 000 rajongója vett részt négy napon át a kolozsvári Untold fesztivál jubileumi kiadásán, amelyet világpremierek, világsztár előadók és megható pillanatok jellemeztek – közölték hétfőn a szervezők.
Az idei év első hét hónapjában a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának munkatársai 538 drogkereskedelem elleni akciót hajtottak végre, amelyek során közel két tonna kábítószert koboztak el – számolt be vasárnap a Román Rendőrség.
Románia a vízbe fulladás miatti elhalálozások terén pár éve élen állt az EU-n belül, és bár a legfrissebb adatok szerint már „csak” a 4. helyen szerepel, ez is azt jelenti, hogy az ország jóval az EU-átlag felett veszít embereket fulladás következtében.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!