Mindannyiunk inge. Figyelni kell a ruhaipar káros hatásaira
Fotó: 123RF
A nagy üzletláncok állandóan a változó divatra építenek, minél több és gyakoribb fogyasztásra ösztökélnek. Éppen ezért a környezettudatos öltözködésben a legfontosabb ellenállni az impulzív vásárlásnak. A környezettudatosságra nevelésről, az ehhez kapcsolódó divatirányzatokról Mara Gyöngyvér biológus, a Sapientia egyetem docense és dr. Keszeg Anna kultúra- és divatkutató, a BBTE adjunktusa beszélt lapunknak.
2021. november 30., 11:552021. november 30., 11:55
Gyakran beleesünk abba a csapdába, hogy jó vagy rossz kedvünkben a ruhavásárlást jutalmazásként vagy terápiaként éljük meg. Ilyen impulzív vásárlásokkor szokott sok fölösleges darab bekerülni a ruhatárunkba – jelezte Mara Gyöngyvér biológus, akivel a divat és fenntarthatóság, környezettudatosság kapcsolatáról, káros hatásokról, megváltoztatható szokásainkról beszélgettünk.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának docense a Krónikának úgy fogalmazott,
Ehhez fontos, hogy mindenki tudatában legyen, számára mi az előnyös színben és fazonban egyaránt. Egy jól kialakított, variálható darabokból álló „kapszula” ruhatár mellett ritkábban lehet azt érezni, hogy nincs mit felvenni.
Mara Gyöngyvér
Fotó: Köllő Ildikó/ Sapientia
A biológus arra is felhívta a figyelmet, hogy vásárlás során meg kell vizsgálni a termék alapanyagát és címkéjét, mivel ez árulkodik tartósságról, minőségről is. Emellett arról is tudomást szerezhetünk, hogyan készült a ruha, etikusan gyártották-e, azaz méltányosan megfizették a munkavállalót, megfelelő körülményeket biztosítottak számára, vagy éppen újrahasznosított vagy biotermelésből származik az alapanyag.
„Ha a ruhavásárlásaink során előnyben részesítjük a hazai tervezők által készített darabokat, a kézműves termékeket, varratunk vagy éppen másodkézből vásárolunk, máris környezettudatosan jártunk el” – egészítette ki Mara Gyöngyvér.
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, hogy egyre több híresség, környezetvédelmi szakember hívja fel a figyelmet a ruhaipar káros hatásaira, mint például az előállításhoz szükséges nagy vízmennyiség, a vízszennyezés és a fogyasztói lánc végén fennmaradt nagy mennyiségű ruha, ami sok esetben hulladékká válik.
Dokumentumfilm is készült a ruhaipar kizsákmányoló magatartásáról, a gyerekfoglalkoztatásról és a nem megfelelő körülmények között, éhbérért dolgozó munkásokról. A közösségi médiában igen népszerűek az olyan, környezettudatos öltözködéssel kapcsolatos kihívások, mint a „Nem vásárolok ruhát egy évig” vagy a „Használt ruha szeptember”. Ezeknek mind figyelemfelkeltő és tudatosító szerepe van.
– hangsúlyozta a biológus. Arra is figyelmeztetett, hogy a környezettudatosságra való nevelést már egészen fiatal korban kell elkezdeni. Kiemelten fontosnak tartja egy olyan tudatos fogyasztói magatartás kialakítását, amely lehetővé teszi, hogy mérlegelni tudjunk, és megfelelő döntéseket hozzunk vásárlásaink során: legyen igényünk arra, hogy tájékozódjunk.
Fotó: 123RF
Manapság már elkülönítik a fast fashion (a gyors divat kifejezés egy rendkívül jövedelmező, ám kizsákmányoló üzleti modell leírására szolgál) és a fenntartható divat fogalmát. A Krónika megkeresésére dr. Keszeg Anna kultúra- és divatkutató, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézetének adjunktusa elmondta, hogy a divatipar a pandémia óta nagyon nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a fast fashion és a fenntartható divat összeegyeztethető legyen. A fast fashion a sorozatgyártásban termelt, nem önálló tervezői erőfeszítés révén létrejött, és globális eladási láncokban forgalmazott termékek gyűjtőneve.
A körkörös termékgyártás és nyersanyagelérés fontos összetevője a tervezésnek ezen a téren. A Fashion Revolution nevű globális mozgalom 2013 után, a bangladeshi Rana Plaza-i tragédia nyomán indult, és kezdte el számonkérni a fast fashion gyártókon a termékeik előállításának fenntarthatóságát és átláthatóságát. A Fashion Transparency Index megmutatja, hogy mely márka hogyan teljesít a fenntartható technológiák alkalmazásában. A greenwashinggal, azaz „zöldre mosással” vádolt fast fashion márkák esetében ez az index meg tudja mutatni, mennyire reklámfogás a fenntarthatóságra való hivatkozás. „A H&M például nem teljesít annyira rosszul ebben a mérésben, de látnunk kell, hogy ez a folyamat még nagyon az elején van. És ott vannak az úgynevezett hyper-fast fashion jelenségei, a Shein, az Aliexpress, a Primarkt, melyek egyre inkább a bevételek maximálására és a túlfogyasztásra játszanak” – ismertette Keszeg Anna.
Keszeg Anna
Fotó: Nőileg
Leszögezte ugyanakkor, hogy a divat lehet az egyik legfontosabb eleme a környezettudatosságra való ránevelésnek. A divattermékek hordozhatnak környezettudatosságra sarkalló üzeneteket, mint például a feliratok, az anyagok eredetére utaló jelzések.
„Ezáltal megjelenne az életünkben egy olyan értéktudat, mely az alapja annak, hogy környezettudatosak legyünk. A tárgyak túlfogyasztásának a korában elfelejtettük szeretni a tárgyakat. Meg kell tanulnunk tisztelni ezeket, a tárgyban levő tervezői munkát” – fejtette ki a kultúra- és divatkutató. Elárulta, hogy számára fontos örömforrás egy szépen szabott ruha. Úgy érzi, a tervező éppen rá gondolt a tervezés közben, ismerte az igényeit, vágyait. „Ha ezt az érzést a tárgy megbecsülésébe visszük át, akkor kevesebb tárgyunk válik szemétté, és máris közelebb kerültünk a környezetünk tudatos megéléséhez” – hívta fel e figyelmet az egyetemi adjunktus.
Fotó: Haáz Vince
Egy divattervező számtalan módon bele tudja „kalkulálni” alkotásaiba a környezettudatosságot.
Ezért is érvelt a pandémia alatt nagyon sok tervező azzal, hogy a luxustermék a legfenntarthatóbb divattárgy, mert eleve többgenerációs használatra készül. Példaként megemlítette a Chanel-kiskosztümöt és egy Hermès bőrárút, melyek eleve úgy készülnek, hogy családon belül öröklődnek majd. „A mai, tárgyakkal túlterhelt, »gadget kultúrát« éltető piacon csomó olyan tárgyunk van, amit eleve gyors fogyasztásra veszünk meg. Ilyen tárgyakat szerintem nem szabad tervezni. Aztán a nyersanyag természete nagyon fontos: olyat használjunk, melynek előállítása önmagában környezettudatos vagy amelynek az újrafelhasználása segít a környezet megóvásában” – tette hozzá a divatkutató. Kitért az október 13-án „ünnepelt” elegancia világnapjára, a „nemzetközi öltözz ki napra”. Elmondása szerint ez igen felkapott lett magyar nyelvterületen, és azokban a kultúrákban, ahol az Így jártam anyátokkal című sorozatnak nagy sikere volt. Ez arra sarkall, hogy az eleganciát ismét fontos értékké tegye az öltözködésben. A jól szabott, elegáns öltönyök fenntartható gyártási modell szerint készülnek, ha megfelelő helyről vásárolják őket.
Fotó: Haáz Vince
Ezeket a trendeket nem a média kreálja, bár sokszor a létrehozásban is van szerepe. A médiahatásnak sokféle modellje létezik, „trendje válogatja”, hogy ott éppen mekkora szerepe volt a médiának a divat népszerűsítésében. „Számomra nagyon szimpatikus irányzat a Japánban annyira elterjedt minimalizmus, melynek a globális mozgalommá alakításában a Netflix is részt vett” – részletezte az egyetemi adjunktus. Hozzátette, a trendek lehetnek makrótrendek, melyek globális társadalmi változásokra utalnak – a távmunka intézményesülése, az azzal kapcsolatos jogszabályok kialakulása; a vidékre irányuló mobilitás –, de vannak olyan mikrótrendek is, mint a vegán tojás, vagy egy másik irányból a tudatos, felelős influenszerek megjelenése.
Jön egy generáció, amelynek tagjai mindezek tudatában élnek. „Nagyon bízom bennük, viszont ellenszélben dolgoznak, hiszen a fennálló gazdasági-politikai rendszerek ugyanolyan engedelmes fogyasztót akarnak nevelni belőlük is, mint a korábbi generációkból. Remélem, hogy nem fog sikerülni, s inkább majd e környezettudatos és öntudatos fiatalok fogják átírni a játékszabályokat” – bizakodik a BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézetének adjunktusa.
Bemutatta kedden a brit uralkodónak az őt ábrázoló új fontbankókat a Bank of England kormányzója.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
szóljon hozzá!