Erősen kétséges a mariológus szerint az állítás, miszerint nemrég magyar fiataloknak jelent meg a Szűzanya

Minden évben sok zarándok látogat el a bosznia-hercegovinai Medugorjéba, Szűz Mária állítólagos jelenéseinek helyszínére, a városhoz kötődő jelenségek még egyházi vizsgálat tárgyát képezik •  Fotó: Magyar Kurír

Minden évben sok zarándok látogat el a bosznia-hercegovinai Medugorjéba, Szűz Mária állítólagos jelenéseinek helyszínére, a városhoz kötődő jelenségek még egyházi vizsgálat tárgyát képezik

Fotó: Magyar Kurír

Csoda Međugorjében – Magyar fiataloknak jelent meg a Szűzanya – ez a címe annak a hatásvadász címmel ellátott Youtube-videónak, amely bejárta a videómegosztó portált és a közösségi oldalakat.

Krónika

2023. január 31., 12:332023. január 31., 12:33

2023. január 31., 13:052023. január 31., 13:05

A videóban egy fiatal lány számol be arról, hogy tavaly nyáron egy busznyi, 14-23 éves magyar fiatal indult zarándoklatra a bosznia-hercegovinai Međugorjébe, Szűz Mária állítólagos jelenéseinek helyszínére. Augusztus 3-án, az esti szentmise előtt négy 4 lány azt érzékelte, hogy megjelent nekik a Szűzanya, az egyik lány, a 23 éves révfülöpi Júlia 13 perces videóban mondja el élményeit.

A videóra válaszként kedden a Magyar Kuríron, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által alapított hírportálon megjelent cikkben reagált Kovács Zoltán mariológus, egyetemi tanár.

A mariológia a Katolikus Lexikon szócikke szerint teológiai traktátus Mária üdvtörténeti helyzetéről és szerepéről. Amint az Esztergom-Budapest Főegyházmegye honlapján szerepel, Kovács Zoltán az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézet rektora volt, főállású tanár az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, oktatott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, és a Római Pontificia Academia Mariana Internationalis levelező tagja. A Magyar Kurír cikke úgy fogalmaz, „klikkvadász címmel jelent meg a napokban egy videó a YouTube felületén, melyet sokan jó szándékból, de a minimális egyházi körültekintés igénye nélkül osztottak meg közösségi felületeiken”. A portál a videóban elhangzott állítások nyomán sok megkeresést kapott, ezért kereste meg a mariológust.

Kovács Zoltán úgy fogalmazott: „nagyon fontos, hogy mindenféle véleményalkotást előzzön meg higgadt hozzáállás, józanság és kompetens vizsgálódás”.

Kifejti, a múltban hitelesnek elfogadott újkori jelenések – mint például Lourdes vagy Fatima – esetében, valamint egyéb rendkívüli természetfölötti jelenségek kapcsán az egyház hosszú utat járt be, míg hivatalosan nyilatkozott azok természetfölötti mivoltától. Szakemberek közreműködésével, a Szentszék által hivatalos eljárási normákba foglaltan megjelenő iránymutatások mentén alapos vizsgálat keretében, részletekbe menően kell ugyanis megvizsgálni az érintett személyek elbeszélését, annak külső és belső körülményeit.

Kovács Zoltán arra is kitér, a Međugorjéhez kötődő jelenségek még egyházi vizsgálat tárgyát képezik, különös tekintettel arra is, hogy azok sorozata egyelőre nem tekinthető egy lezárt folyamat egészének.

„Gondoljunk arra, hogy egy élő személyt sem szokás a boldogok, illetve szentek sorába iktatni! Az ilyen kultuszhelyeken folytatott imádságnak, igehirdetésnek, szentségi pasztorációnak természetesen lehetnek szembetűnően látványos eredményei, lelki gyümölcsei is, de ezt még nem kell feltétlenül és kizárólag az egyes „látnokok” részéről rendkívüli, természetfölötti jelenségként vélelmezett történések közvetlen fejleményeinek tulajdonítani. Ha ugyanis – tegyük fel – végül egyáltalán nem bizonyosodna be a međugorjei jelenségek, üzenetek természetfölöttisége, az egyes személyek általi lelki imatapasztalatok jó gyümölcsei attól még származhatnak Istentől, és szolgálhatnak az egyén, illetve általa sokan mások lelki hasznára– – fogalmazott Kovács Zoltán.

Leszögezi: bármilyen hitelesnek is tűnik egy „csodás” elbeszélés, az a hitletétemény részévé soha nem válik, az isteni és katolikus hit kategóriájába soha nem tartozik.

A mariológus úgy összegez, hogy az Egyház örül minden olyan eseménynek, megtapasztalásnak, mely tagjainak – egyéneknek és közösségnek – a hitbeli fejlődését, belső megtisztulását, az evangéliumról való tanúságtételének erősödését és a szentek mind helyesebb tiszteletének előmozdítását segíti. „Ahhoz azonban, hogy ezek – jelen esetben a videó tárgyát képező kijelentések – hitelességéről hivatalos nyilatkozat szülessék, alapos, komoly és igen körültekintő vizsgálat szüksége” – fejtette ki Kovács Zoltán, aki a cikkben részletesen elmagyarázza a különbséget a „jelenés” és a „látomás” fogalma között.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 16., szombat

Hosszú zenei pályát futna be a két új dallal előrukkolt NÉKED zenekar (VIDEÓ)

Új dallal jelentkezett a héten a gyergyószentmiklósi NÉKED zenekar, amelynek egy szintén friss szerzeménye a Legszebb Erdélyi Magyar Dal pályázaton is elnyerte a zsűri tetszését. Fodor László frontember a két zeneműről, a banda első egy évéről beszélt.

Hosszú zenei pályát futna be a két új dallal előrukkolt NÉKED zenekar (VIDEÓ)
2024. november 15., péntek

Az önfelfedezés útja – Mozikban a Via Transilvanica-film (VIDEÓ)

Országszerte vetítik a mozikban a Via Transilvanica történetéről szóló dokumentumfilmet, amelyben a 9 főszereplő határaikat feszegetve 25 nap alatt futja le az 1400 kilométeres távot.

Az önfelfedezés útja – Mozikban a Via Transilvanica-film (VIDEÓ)
2024. november 15., péntek

Továbbörökítenék a torockói hímzést és csipkeverést

Az idei év utolsó hagyományőrző alkotóműhelyének ad otthont pénteken a torockói Duna-ház, ahol a résztvevők a tervek szerint a jövő évben is megismerhetik és gyakorolhatják a torockói hímzés alapjait és fortélyait.

Továbbörökítenék a torockói hímzést és csipkeverést
2024. november 14., csütörtök

Közel tízmillió euróval lett gazdagabb a szerencsés lottózó

Elvitték csütörtökön este a közel 10 millió eurós főnyereményt a hatos lottón – közölte a Román Lottótársaság.

Közel tízmillió euróval lett gazdagabb a szerencsés lottózó
2024. november 14., csütörtök

Négyszeres világrekorder lett Thurzó Zoltán: a leggyorsabb billentyűjáték csúcsa is a zongoraművészé

A Guinness Rekordok Könyvének bizottsága hivatalosan is elismerte Thurzó Zoltán rekorddöntését a fél perc alatt leggyorsabban leütött billentyűjátékot illetően, így a nagyváradi zongoraművész immár négyszeres világrekordernek mondhatja magát.

Négyszeres világrekorder lett Thurzó Zoltán: a leggyorsabb billentyűjáték csúcsa is a zongoraművészé
2024. november 12., kedd

Egyre többen próbálják ki a digitális detoxot

A városon élő romániaiak közel egyharmada (32 százaléka) kipróbálta már a digitális méregtelenítést, 62 százalékuk pedig néhány napra szüneteltette az internet és a digitális eszközök használatát – derül ki egy friss felmérésből.

Egyre többen próbálják ki a digitális detoxot
2024. november 12., kedd

Miniatűr műszívvel versenyeznek Japánban jászvásári diákok

A világ legkisebb mesterséges szívét fejlesztették ki a jászvásári Grigore T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem hallgatói, akik kedden Japánban képviselik az országot egy világverseny döntőjében.

Miniatűr műszívvel versenyeznek Japánban jászvásári diákok
2024. november 12., kedd

Szénlábnyomot mérő applikációt fejlesztettek ki és díjaztak Kolozsváron

Ökológiai lábnyomot mérő alkalmazás nyerte az első díjat a Fedezd fel a szenvedélyedet az informatikában elnevezésű kolozsvári gálán. Kelemen Szilárd István, a nyertes kincses városi csapat tagja az Orbis applikációról beszélt a Krónikával.

Szénlábnyomot mérő applikációt fejlesztettek ki és díjaztak Kolozsváron
2024. november 11., hétfő

Csalással gyanúsítják az egyik leglátogatottabb romániai műemlék épületben működő múzeum munkatársait

Ellenőrzéseket rendelt el a kulturális miniszter, miután felmerült a csalás gyanúja: a szinajai Peleş-kastélyban működő múzeumban „párhuzamos jegyárusító” hálózatot működtettek.

Csalással gyanúsítják az egyik leglátogatottabb romániai műemlék épületben működő múzeum munkatársait
2024. november 10., vasárnap

Márton-nap: Kolozsváron fénymenettel, Kalotaszegen mulatsággal éltetik a néphagyományokat

Lámpás felvonulással, névnapköszöntőkkel, mulatsággal napjainkban is ünneplik Erdélyben a november 11-i Márton-napot, amelyhez több hiedelem is fűződik. A legismertebb legendákról és néphagyományokról Cserey Both Zsuzsa néprajzkutató beszélt a Krónikának.

Márton-nap: Kolozsváron fénymenettel, Kalotaszegen mulatsággal éltetik a néphagyományokat