Kihalás fenyegeti Európa tokhalait

A szervezetek felszólították a két országot, hogy védjék meg az orvhalászat és a kaviárpiac nyomása, valamint az infrastrukturális fejlesztések, így a dunai vízerőmű-építések fenyegette tokhalat A szervezetek szerint Romániának, Bulgáriának és az Európai Uniónak közösen kellene fellépnie az orvhalászok és az illegális tevékenységek más szereplői ellen.

„A tokhal rendkívül veszélyeztetett faj. A túlhalászás és a piaci nyomás jelentette veszély mellett az infrastrukturális tervek a vándorlásukat is akadályozzák” – mondta Csibi Magor, a WWF romániai igazgatója bukaresti sajtótájékoztatóján. Csibi Magor szerint a Romániában 2006-ban bevezetett, tíz évig érvényes halászati tilalom ellenére – amelyet Bulgáriában 2011-ben fogadtak el – a vadon élő tokhal illegális halászata folytatódik, főként a Duna-deltában, ahol sok lakosnak a halászat az egyetlen bevételi forrása. A WWF és a veszélyeztetett fajok kereskedelemét megfigyelő, ellenőrző TRAFFIC kutatást végzett Romániában és Bulgáriában. A kaviárkereskedőkkel és halászokkal készített interjúk, valamint a boltok, éttermek, piacok, utcai árusok termékeiből és a tokhalfarmokról vett, majd vizsgált DNS-minták bizonyítják, hogy továbbra is folyik az illegális tokhal- és kaviár-kereskedelem a két országban.

A szakemberek a minták között a súlyosan veszélyeztetett és kihalás szélén álló tokhalfaj, a viza DNS-ét is megtalálták. A Románia és Szerbia határán üzemelő Vaskapu vízerőmű okozta fizikai akadály miatt a halak ma már nem élnek a folyam Magyarországi szakaszán, holott korábban Bécsig is felúsztak. A WWF adatai szerint a romániai tokhalfogás az 1940. évi 1144 tonnáról 2005-re, a halászati tilalom érvénybe lépése előtti utolsó évre 1940 tonnára nőtt. Románia, amely a WWF és a TRAFFIC adatai szerint 1998 és 2006 közötti 26 tonnás kivitelével az öt legnagyobb kaviárexportőr ország között volt, 2006 óta nem exportál kaviárt.