Felújított előadással emlékezik és emlékeztet az első világháború kitörésére, a háború értelmetlenségére, a férfiak véres játékára a székelykeresztúri Pipacsok Táncegyüttes – a Katonák című produkciót pénteken délután fél héttől láthatja a közönség a Művelődési Házban.
2014. június 25., 19:302014. június 25., 19:30
A szervezők szeretettel várják mindazokat, akik kíváncsiak a huszonegy évvel ezelőtt készült igen sikeres produkció felújítására. A Pipacsok művészeti vezetője és koreográfusa, László Csaba úgy gondolta, hogy az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet századik évfordulója – 1914. június 28-án gyilkolta meg Gavrilo Princip szerb nacionalista a boszniai hadgyakorlatra látogató Ferenc Ferdinánd trónörököst és hitvesét, Chotek Zsófiát – kitűnő alkalmat szolgáltat a Katonák felújítására.
A táncelőadás huszonegy évvel ezelőtt elindított egy folyamatot, amelyben László Csaba bebizonyította, hogy az élő folklór feltételezett halála után is lehet vidéken, félprofesszionális-félamatőr körülmények között maradandót alkotni e téren, olyannyira, hogy az visszahat a közvetlen környezetre, és továbbéltet bizonyos tánc- meg énekhagyományokat.
Nem is olyan régen még megvolt a sorkatonaság intézménye, élt számos szokás, amely a férfiak eme életperiódusához kapcsolódott. A katonadalok és bizonyos tánctípusok a toborzáshoz, a sorozáshoz, a regrutabálokhoz köthetők – annak idején Keresztúron több tájegység ehhez a témakörhöz kapcsolódó hagyományait dolgozták fel e műsorban.
„Az utolsó óra” közeledte motiválta őket, hiszen még éltek a hagyomány letéteményesei, és kis szerencsével lehetett találni első világháborús „szemtanúkat” is, akik a folklórnak ezt a szeletét ismerték és gyakorolták is hajdanán, a második világháborúhoz kötődő hasonló hagyományrendszer pedig majdhogynem általánosan jelen volt és utóvirágzását élte a falvakban.
Olyan időszak volt, amelyben – módjával ugyan – elő lehetett venni a régi katonadaloknak azt a csoportját, amelyek Ferencz József és Horthy idejéhez, kultuszához kapcsolódnak, anélkül, hogy a nótafákat a Duna-csatornához való deportálás, illetve szerencsésebb esetben a hosszabb-rövidebb ideig tartó tömlöcbe zárás réme fenyegesse.
Annak idején, a „K. und K. időkben” a sorkötelesek huszonegy éves korukban vonultak be katonai szolgálatra, úgyhogy jelképes jelentése is van most ennek a műsornak. A „sor alatt lévők” pedig azoknak a gyermekei lehetnek, akik 1993-maguk ropták a táncot.
„Kicsit másképp raktuk össze a programot, a gyimesi és a székelyföldi kistájegységekről származó táncmotívumok, a zene is másra fókuszál. Megtaláltuk azokat, akik annak idején felléptek, hiszen többen is gyakorló táncosok vagyunk – Venczel László, Antal József, Lőrincz Hortenzia, Barta Szilvia –, a néptánc közelében tevékenykedünk, de a program gerince a mai fiatalokra épül” – fejtette ki László Csaba.
A tervekről szólva elmondta, fellépnek az idén húszéves felsősófalvi néptánctáborban, amelyet ők szerveznek, táncolnak Székelykeresztúron a kistérségi napokon, és elnyertek egy pélyázatot arra, hogy magyarországi helyszínekre is elvigyék a felújított Katonákat. Az előadás után évadzáró táncházat rendeznek a Kultúrrámpa stúdiótermében, ahova szintén várják a táncosokat. A belépés mindkét eseményre ingyenes.
Az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű, óránként 60-70 hullást produkáló meteorraj a Perseidák, de ezenkívül is sok más üstökösraj van még, amelyek hullócsillagoknak nevezett por- és törmelékfelhőt hagynak maguk után.
Fesztiválhangulat lengi be ezekben a napokban Kolozsvárt, ahol csütörtökön délután megkezdődött Kelet-Közép-Európa legnagyobb, az egész kincses városra, sőt a környékére is kihatással bíró elektronikus zenei fesztiválja.
Több mint 3500 állami gondozásban élő gyermeket és fiatalt támogat jelenleg Románia legnagyobb oktatási programja, az Ajungem MARI (Nagyokká válunk), amely most új toborzási kampányt indított: legalább 1000 önkéntest keresnek.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Egy közel kétezer éves világ kapui nyílnak meg a látogatók előtt augusztus 9-én a Maros megyei Mikházán. Az itt megrendezett eseményen az érdeklődők megismerhetik az egykor a környéken tartózkodó rómaiak mindennapjait, szokásait és hiedelmeit.
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
A kolozsvári Untold Fesztivál idei kiadására naponta 100–110 ezer részvevőt várnak, ami a négy nap alatt közel félmillió vendéget jelent – számoltak be keddi sajtótájékoztatójukon a szervezők.
Mexikói cumbiától ausztrál módra játszott cigánymuzsikáig, balkáni ritmusoktól az autentikus magyar dallamokig számos zenei különlegességet, önfeledt szórakozást nyújtott a Méra Világzenei Csűrfesztivál idei kiadása.
Közös razziába kezdett a rendőrség és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) az illegális zöldség-gyümölcs kereskedelem visszaszorítása érdekében.
Egyszerre volt nyugodt és izgalmas, csendes és hangos a Kolozsvári Református Egyházmegye által először megszervezett ÉltetŐ nevű ifjúsági tábor Szabó László szerint. A rendezvény munkatársának, valamint egyik résztvevőjének beszámolóját alább közöljük.
szóljon hozzá!